Dorina szemszöge:
Nagyon szar volt a mai nap. De csak a suli része. Annak nagyon örültem, hogy Csanád eljött értem, de annak nem, hogy az emberek hírességként kezeltek. Meg, hogy mindenki barátkozni akar, meghogy adjak nekik ingyen koncertjegyeket Csanád koncertjére. Persze, ha mondanak valamit, nekem máris van ugranom kell, mi? Nem az, hogy bánt meg ilyesmi, csak én ehhez nem szoktam hozzá. Meg nem is kérek belőle.
Így hát már alig vártam a 2 órát. Matekon tűkön ültem már, amikor megszolalt a csengő. Én voltam az első, aki elhagyta a termet. Konkrétan rohantam ki az iskolából. Csanád ott állt, nekidolve a kocsijának. Láttam, hogy a kilencedikesek pár méterrel arrébb állnak, és nézik őt. Erre csak elmosolyodtam, és oda futottam hozzá. Olyan szorosan ölelgetem meg, mint akinek az élete múlna rajta.
-Baba, mi baj? - tolt el magától Csanád, és adott egy puszit.
-Annyira hiányoztál. - furtam bele a vállába a fejem.-Kiakasztott a suli.
-Elhiszem baba. De már itt vagyok-ölelt meg szorosan.
😍 😍 😍 😍 😍
-Hova szeretnél menni? - hajtott ki a suli elől.
-Meg tanítasz valamire? Lehetőleg sport legyen. - néztem rá bociszemmekkel,.Csak egy percre vette le a szemét az útról, de egyből láttam, hogy mosolyog.
-Meg akarsz tanulni focizni? - kérdezte.
-Ha megtanitasz, akkor Persze-mosolyogtam rá.
-Persze, hogy megtanitalak. De előre figyelmeztetlek. Borzalmas edző Vagyok-tette fel az ujjat figyelmeztetoen.
-Nem baj. Az a lényeg, hogy velem legyél.
-Ahjj, de cuki vagy-harapta be a száját.
-Köszi - pirultam el. Létezik cukiság a skála? Mert ő simán meguti az egymilliót.
YOU ARE READING
Meseszép/ercsé ff/BEFEJEZETT/
Romance-Hát ezt nem hiszem el-hitetlenkedtem-te most komolyan lehugyóztál? Erre a kijelentésemre az idegen megrezzent,és hallottam ahogy felhúzza a sliccét.Elővettem a telefonomat,bekapcsoltam rajta a zsemlámpa funkciót,és megvilágítottam az arcát.Elkereke...
