Meseszép/ercsé ff/BEFEJEZETT/

27.

Na szóval.Eme csodálotos vasárnapi napon,még mindig nem vagyok a legjobban,de csak azért is elmegyünk sétálni.

-Várj-mondta Csanád,és visszament a házba.Majd kijött egy nagy fekete Trapstar kabáttal a kezében.-Nem akarom, hogy megint megfázz-mondta,nekem pedig muszáj volt elmosolyodnom ezen.Awwwwww

-Cuki vagy-mondtam,majd nyomtam egy puszit az arcára.Nem is tudom,mi vezérelt.Csak úgy érzem ennyivel bőven tartozok neki.Felvettem a kabátot,a cipzárt viszont nem húztam fel.Mert minek is.

-Gyere már vissza-szólt utánam Csanád,amikor már indultam volna kifelé.

-Most meg mi a baj?-fordultam vissza,mire csak megvonta a vállát,és felhúzta a cipzáromat.

-Lassan már minden cuccom magadévá teszel-mondta,és végre elindulhattunk.

-De ezt is te adtad oda-puffogtam durcisan.Ne keverjen engem bele.

-Na, durcikám,merre együnk?-nézett körbe,mikor kiértünk a lépcsőházból.

-Nem is vagyok durcis-fontam magam elé  akarom,és megfordultam.Direkt vágtam egy ilyen hülye fejet is.

-Nem???Akkor most mit csinálsz?-kérdezte Csanád,majd közlebb jött hozzám.

-Most?Nézem,hogy te mit csinálsz?-kérdeztem vissza.

-Miért?Szerinted mit csinálok?-jött még sokkal közelebb,mint amennyit megengedtem volna.A szánk már majdnem összeért,amikor elhajolt.

-Ezt-mondtam,majd visszahúztam a fejét,és megcsókoltam.Hülyeség,mi?Vette az adást,az egyik kezét máris a derekam köré fonta,a másikat meg az arcomra helyezte.

Mikor véget ért a csók,egyáltalán nem húzódtam el tőle,hanem a pulcsijába fúrtam az arcom.

-Hé-suttogta-ez mi volt?-próbált eltolni magától,de nem sikerült.-Hahó.Látni akarom a pofikádat-mondta,de nem válaszoltam.-Ez így egyáltalán nem igazság.

Valamit éreztem az oldalamon,majd egy döfést is.Elkezdett ez a gyerek csikizni.

-Ne már....Csanád állj le.....-röhögtem.

-Nézz rám,és leállok-mondta alkudozva,mire csak megráztam a fejem.-Oké,te akartad-erre teljes erőből csikizni kezdett,én meg visítottam.Á,az emeberek nem néztek hülyének.Csak egy kicsit..vagy nagyon....

Mikor már megelégeltem,hogy csikiz,mert már majdnem bepisiltem,így szóltam:

-Jójó.Feladom-tettem fel a kezeim védekezve.Csanád fürkésző tekintettel nézett rám,de a szája szélén láttam a mosolyt.

-Na szóval.Ez mi volt?-jöttt közelebb.-Csak mert még kérnék belőle.-hajolt fölém,majd újra csókolózni kezdtünk.Hát,a pillangóim tomboltak,az biztos.-Szeretlek-mondta a végén.Erre csak elcsodálkoztam.HOGYMI??????????????????????????????????Ő szeret?????????A tenyereimbe temettem az arcom.............nem tudtam elhinni.....bele lehet egy pasiba szeretni egy hét alatt?Létezik,hogy csak őt akarom egyedül magam körül?Hogy mellette boldognak érzem magam akkor is,ha 3 napig rosszban voltunk?Létezik olyan,hogy most azt gondolom,hogy vele szeretném leélni az egész életemet?És,hogy nem érdekel,hogy énekes?Mert nekem csak az számít,hogymi van belül..Mondjuk,kinézetre sem rossz...

-Most mi a baj?-kérdezte,mire csak szorosan megöleltem.-Ez most mit jelent?-kérdezte értetlenkedve.

-Szeretlek-mondtam.......

................................................................................................................................................................

-Gyere-fogta meg a kezem,mikor végeztünk a sétával,és mentünk a Lidlbe.Bent amúgy nem voltak olyan sokan vasárnap  lévén sem.Vettünk egy kicsi kocsit,majd Csanád mindenféle finomságot dobált be.Én csak a gyümölcsöknél nézelődtem,mert olyan gyusztán néztek ki.Főleg  a szőlő,meg a barack.

-Valamiért azt érzem,ha nem veszem meg,itt helyben elolvadsz-jött oda egy zacsival a kezében.

-Most miért?Hát nem guszta?-mutattam rájuk,mire CSanád csak elnevette magát,és mindekettő gyümiből szedett pár darabot.

-Ezt szereted?-kérdezte,mikor tovább mentünk.Egy csomag gumicukorra mutatott.Én csak néztem.-Aha,értem.Akkor szereted-dobott be egyet a kosárba.

............................................................................................................................................................

-Nekem mostmár haza kell mennem-mondtam,mikor láttam anyu üzenetét,hog kérdezte mikor megyek haza.

-Elkisérlek-ajánlotta fel.

-Köszi cuki vagy,de nem kell-ráztam meg a fejem,miközben megint felvettem a cipőm.Összeszedtem azokat a ruhákat amiket hoztam,meg amit viseltem,mert azt terveztem,hogy hazaviszem kimosni.Egyébként időközben visszaértünk,és Csanádnak segítettem pakolni.

-Már semmit sem csinálhatok a barátnőmmel?-kérdezet cukin mosolyogva,mir elkerekedett a szemem.Most akkor a barátnője vagyok?Akkor..mi..járunk?

-Úgy nézel ki,mint akinek most jelentették ki,hogy meghalt a kiscicája-cukkolt, de én csak lesütöttem a szemem.-Mi az?-karolta át a derekeam,és magához húzott.

-Mi akkor most járunk?-kérdeztem,miközben égett az arcom.Egyébként,már sokkal jobban  vagyok,csak a fejem fáj egy kicsit.Jó, na ciki helyzet..

-Szeretnéd?-kérdezte.-Mert én igen.

-Én is-hunytam le a szemem,és megcsókoltam.

................................................................................................................................................................

-Be akarsz jönni?-kérdeztem már a házunk előtt állva.

-Nem akarok zavarni-mondta szégyenlősen.

-Gyere.Bemutatlak anyunak-nógattam.

-Jó,de csak azért,mert ilyen szépen kérted-mosolyodott el,majd engedte,hogy behúzzam a házba.

-Megjöttem-kiabáltam,mire anyu rögtön előttem termett.

-Jól vagy,kicsim?-kérdezte, miközben megölelt,bár én még mindig Canád kezét szorongattam.

-Nem lett semmi bajom.CSanád vigyázott rám-mosolyodtam el,majd az említettre néztem.-Anyu,mi együtt vagyunk...mondtam,mire anyu,csak boldogan nézett ránk...