Gondolatok és versek

Lekéstem a lehetetlent

   Elkéstem. Nem úgy mint ahogy egy találkozóról szoktam. Mintha időm se lett volna, hogy odaérjek. Hiszen ahhoz nem ebben a valóságban kellene élnem. És csak egy karnyújtásnyira van mindez, de mégis lehetetlen. Érzem magam benne, tisztán látom az összes feltevésemet. Minden "mi lenne ha" kérdésre a választ. És csak egy apró ugrás kellene, a testem mégis a földhöz van ragadva. Egyhelyben nézem a lehetőségeket. Ahogy megjelennek, egy ideig odaállnak mellém, majd eltűnnek. Én pedig nem tudok megmozdulni.

   Már a születésemnél késtem. Nem én lettem a nővér, nem én lettem az idősebb. Nem én lettem a fontosabb. Ohh... És egy másik világban mennyi más apukám lehetett volna. Ha csak elképzelem. Úgy nem számítana semmi más. Ha korábban születek, ha csak pár évvel idősebb vagyok, talán én lennék a baratnőd. Talán én hordhatnám a tőled kapott gyűrűt. Minden nap hallanálak zongorázni, és úgy tanítanál engem. De erre sosem létezett idő... És ha korábban találkozunk, te is érezted volna. Ha nem lett volna valakid, talán én lennék most a mindened. Ha csak egy kis idő lett volna! Talán te lennél a húgom, én a nővéred. Talán nem lenne bátyánk és lenne végre időnk együtt.

   De elkéstem. Nem fogunk randizni, nem leszek a tiéd, mert már van egy lányod. Elkéstem, mert már házas vagy. Ők a világ legszerencsésebb emberei. És húgom sem lesz soha, te sosem lehetsz az, mert különböző családokba születtünk. Egy darabig itt fogsz állni mellettem, de utána elmész. Én pedig csak nézni tudlak majd. Lekéstem a valóságod. Lekéstem a valóságot.

   Csak állok egyhelyben és olyan dolgokra várok, amikhez lépnem kéne. Rossz helyen állok! Nem szerethetlek! Nem lehetsz a valóságom. Te máshova születtél vagy csak simán felnőttél. Én pedig már idős vagyok, de hozzád nem eléggé. Megérkeztem végre az időben, de te már régen nem vagy itt. Viszont tökéletesen eltudom képzelni magunkat. Te és én. Az összes "mi lenne ha", az összes valóság ott táncol körülöttünk. Bármerre nézek, csak ezeket látom. De elkéstem. Nem úgy, mint ahogy egy találkzóról szokás. Lekéstem a lehetetlent.