A lehetetlen //LeeMinho.ff//

16

Hajnali kettő van, és mások még mindig táncolnak a tánc parketen.

Mióta Minho jegyese vagyok a padon ülve nézem ahogy a többiek szórakoznak. Minho pedig a bal oldalamon ül és a gyűrűt forgatja az ujjamon amit még ő húzott rám .

Imádom. Egyszerűen imádom a gyűrűt meg ezt a pasit.

Igaz a gyűrű még fura, meg kell szoknom, de imádom.

Lassan Minho felé fordulok a felső testemmel majd keresem a szemkontaktust vele, ami hamar meg is lett kettőnk közt. Kérdőn pillant rám. Meg fogom mind két kezét a két kezemmel és el kezdem bügyürgetni.

- Mi a baj?- kérdi aggódva

- Akkor ha már a jegyesed vagyok.... Te akkor a gyermekem mostoha apja....de ez így meg felel neked, hogy nem az igazi apja leszel?- kérdem elgondolkodva, meg rázza fejét nemlegesen

- Miért lenne baj? Nem zavar hogy nem a saját gyermekem lesz. Az sokkal többet ér hogy melletted legyek és hogy eggyütt neveljük fel.- mosolyodik el majd a homlokomról el tűri az egyik tincsem a fülem mögé.

- Tényleg nem baj?- kérdem meg újra.

- Nem.- rázza nem legesen a fejét.

- Szeretlek.- mondom, majd a hasamra rakom a kezét, amitől egy pillanatra le fagy.

- Én is szeretlek. El sem tudnád képzelni hogy mennyire. És ez már nem fog változni.- simít végig hasamon, majd megfogja az arcom közelebb hajol majd meg csókol lágyan.

- Fú, de nyálas! Csak itt ne! - szólal meg Changbin, mire el vállunk egymástól

- Jeongin ezt te ne nézd!- takarja el  Seungmin az említettnek a szemét.

- Hé, hyung hadjál már!- löki el a kezét a kisebb.

- Hisztis.- teszi karba kezeit Seungmin

- Te vagy az!- nyújtja ki Jeongin Seungmin-ra a nyelvét.

- Mi járatban itt erre?- kérdi Minho, meg fogva a bal kezem és újra a gyűrűm piszkálja

- Sajnálom hogy így meg zavartunk benneteket az épp... Hm...- gondolkozik Changbin a jó válaszon

- De Hyunjin beszélni óhajt önnel.- hajol meg Seungmin előttem mint valamilyen herceg a királynénak.

- Velem?- kérdem meg attól

- Igen.- nyújtja a kezét Seungmin hogy segítsen fel állni, amit el is fogadok .

- Köszönöm.- engedem el a kezét amint fel álltam  - És ti mint valamilyen test őrök így jöttetek?- kérdem Seungmin-től és Jeongin-tól. - Ja, meg persze Changbin volt a hír vivő?- kuncogom el magam.

- Ja, valahogy úgy.- mondja Jeongin

- Én is- állt volna fel Minho a székről de Changbin vissza lökte és a szavába is vágott.

- Nem, neked itt kell maradnod! Mi is csak kísérők vagyunk de majd ott hadjuk Hyunjin-nal. Ő kérte. Tudod van olyan beszélgetés mikor csak kettő ember van ott azt hívják, négyszemköztnek.- magyaráza Changbin titokzatosan.

- Indulhatunk , hölgyem?- játsza szerepét Jeongin

- Igen, indulhatunk .- bólintok majd el indultunk Hyunjin felé, Seungmin és Jeongin pedig szorosan mellettem. Changbin pedig mögöttünk battyog.

- Na hello.- köszönök Hyunjin-nak

- Hello.- köszön vissza unottan.

- Mi a b- nem hadja hogy be fejezzem