Meeting You, Hating You [Namjoon ff.]

14

Min-Ji POV: 

Arra ébredek hogy csörög a telefonom. Lassan felemelem a fejemet az asztalról és meg dörzsölöm a szememet. A telefonomra pillantok, de még túl homályos a látásom ahhoz hogy el tudjam olvasni hogy ki hív. Kell még néhány másodperc mire minden kitisztul és felveszem a telefont. Nem lep meg hogy Kat az. Az azonban igen hogy hajnali kettő van. Próbálom felfogni hogy mi is történt ma... mármint tegnap este. Jaehyuk és én megbeszéltük ezt az "eljátsszuk hogy randizunk" dolgot, és iszogattunk egy kicsit. Kat és Jaehyuk olyan fél kilenc körül hazamentek én pedig tanulni kezdtem. Lepillantok az asztalomra. Tankönyvek, lapok, és ékszertervek szanaszét, a ceruzáim leestek a földre a kávésbögrém mellett szétszedett karkötők sorakoznak mellette apró medálok, a másik oldalamon pedig ott a laptopom amiből még mindig szól a zene. A hajamba túrok és feltápászkodom az asztaltól. Próbálok a barátnőm hangjára koncentrálni de ő úgy hadar hogy szinte semmit sem értek.

- Kat lassíts. - sóhajtok fel ahogy a fürdőszobába megyek és kihangosítom a készüléket. Leteszem a polcra és megmosom az arcomat.

- Én azt hiszem oltári baromságot csináltam. - remeg meg a hangja.

- Jézusom mi történt?! Jól vagy?!

- Persze csak.... csináltam valamit amit nem kellett volna.

- Félek megkérdezni de mi az? - fogom meg a telefonomat.

- Én... csak... egy kicsit.... összezavarodtam Min-Ji-ah. - érzem hogy tereli a témát.

- Miért? Mi történt? - kérdezem, miközben hallom hogy Kat megnyitja a vizet a vonal túlsó végén.

- Csak... - kezd bele - Csak egy kicsit sokat ittam. - nevet fel idegesen. - Igazából már nem is tudom mit akartam.

- Kat? Mi a fene történt? - faggatom tovább.

- Semmiség. Komolyan. Nem is tudom miért hívtalak igazából - nevetgél de érzem hogy valami nem oké.

- Hol vagy most?

- Otthon.

- Kikkel vagy?

- Egyedül. In Soo a barátnőjével van, a szüleink meg az irodában.

- Akarod hogy átmenjek?

- Aludj csak, nem zavarlak. Én is megyek, álmos vagyok. Reggel találkozunk.

- Ahogy gondolod. Hívj ha valami történik. - mondom végül.

- Oké. - hümmög álmosan. - Aludj jól.

- Te is

- Kat? - hallok meg egy férfi hangot a vonal túlsó végéről de lehet csak beképzeltem mert amikor a telefonra nézek a hívásnak már vége. Összevonom a szemöldökömet, és ledobálom magamról a ruháimat hogy beállhassak a víz alá. Lassan működik az agyam hiába próbálok azon gondolkodni hogy mi történhetett a legjobb barátnőmmel. Biztos minden rendben van. Reggel találkozunk és akkor biztosan tudni fogom hogy jól van. Ahogy pizsamában a hálószobám felé veszem az irányt egyre csak egy dolog van a fejemben. Nagyon ismerős volt az a hang... 

☆☆

Már hét óta bent ülök az egyetemen. Az első két órán majdnem elaludtam a fáradtságtól, de az azt követőek egész rendben voltak (főleg miután lehúztam egy pohár kávét). Jaehyuk-ot már az első órán is kerestem mivel együtt lettünk volna de nem jött be. Kat fél 11kor az egyetem előtt várt rám én pedig kifaggattam arról ami hajnalban történt. Állítása szerint nem emlékszik rá hogy fejhívott volna, de szerintem nem hangzott olyan részegnek mint aki másnapra mindent elfelejt. Ahogy a barátnőmet figyeltem próbáltam rájönni mi változhatott. De nem voltak sebek a karján vagy a nyakán esetleg a lábain, így egy durva pasi lehetőségét kizártam. Ahogy ezen gondolkodtam egyszerűen csak eszembe jutott Anglia. Talán 10 lehettem amikor először láttam hogy Appa hogyan viselkedik Chae-Sol-al. A féltestvérem semmi rosszat nem tett. A barátjával akart beszélni akit el kellett hagynia amikor Appa elhozta magával. Erővel. Sol egész éjszaka térdelt a hideg kövön az előszobában. Appa nem tört meg. Nem engedte neki hogy akárkivel felvegye a kapcsolatot. A nővérem azonban pont ugyanolyan akaratos mint ő. Sosem adta fel. Annyi éjszakán át térdelt ameddig csak kellett. Egyszer sem aludt el. Ugyanolyan határozottság ült az arcán mint mindig. Amikor becsukom a szemem még mindig látom magam előtt ahogy Appa megütötte őt nem sokkal azután hogy Sol hozzánk költözött. Szinte hallom Sol hangját ahogy üvölt vele. Szerinte ő ölte meg az anyukáját. Appa hibája volt hogy Sol anyukája meghalt.