- 𝐃-𝐃𝐚𝐲 - (𝐀𝐠𝐮𝐬𝐭 𝐃 𝐟𝐟.) /Javítás Alatt/

- 52.rész -

Teljesen megdöbbentett D tette. Elakartam húzódni tőle, de ő erősen megragadta combomat és nyakamat.
- D... - nyögtem, mire egy mozdulattal kapott fel és ültetett az ölébe.
- Hogy lehetsz ennyire hülye? - morogta, mire szemeim hatalmasra nyíltak.

- Ez egy szeretlek akart lenni nálad?
- Ez több, mint egy szeretlek. - súgta ajkaimra majd óvatosan beleharapott. A testemet ezzel egy, olyan helyre sodorva, ahol eddig még soha nem volt. A lábaim ösztönösen húzódtak össze, mire D, azonnal szétfeszítette kezével. - Miért nem érted? - állt meg majd éj fekete szempárját az enyémbe fúrta. Komolyan, olyan volt mint egy fekete lyuk, ami teljesen magába próbál bekebelezni.

- Mit, D? Azt, hogy apám mégsem volt annyira fontos számodra, mint ahogy elmondtad? - húzódtam el tőle, azonban a kormány nem igen engedte mögöttem, hogy ezt tegyem. Szemeibe valami átvillant. Nem tudom mi, de valami egészen megmagyarázhatatlanul sötét.

- Yana - szólított meg hidegen. A melegből lett hirtelen, olyan hűvös, hogy még a rajtam lévő kabátot is összébb kellett magamon húznom. - PD, az apám volt. - mondta ki, mire teljesen ledermedtem. Hogy... mi van?

*J-Hope szemszöge *
* 6 hónappal ezelőtt *

- Most mindent is visszaszerzek attól a senkiházitól! - csaptam boldogan össze két tenyeremet.
- Így van, uram! - bólintott helyeslőn Jimin. - Bár a kisujjas beszólása még mindig igen szar volt.

- Hé! Mondtam már, hogy valamit ki kellett találnom! - háborodtam fel újra. Mindig csak ezt hozza fel, mióta mondtam neki Yana-nak a háza előtt - Nem sejthettet semmit!
- Azt aláírom uram, de ez mégis egy övön aluli ütés volt. - forgatta meg idegesen szemét, mire egy szúros szempillantással néztem rá.

- Jó hagyjuk! Most nem a kisujjad a lényeg! Hanem...
- Pedig az is elég fontos, főleg mikor...
- FOGD BE JIMIN! - ordítottam rá, mire ijedtében összébb ugrott. De legalább már nem beszélt tovább. - Szóval, mint mondtam a lényeg, az az, hogy Yana nálam van. Idő kérdése, hogy D lépjen.
- Akkor mégse megyünk a szervezetbe?

- Te hallod is baszki, amit mondok vagy a füleden bemegy a seggeden meg kijön?
- Azt hiszem egy része bent marad. De egy másik része kijön csak az más for...

- Ne merd folytatni vagy komolyan mondom, hogy most itt ebben a pillanatban megfojtalak! - fojtottam belé a szót azonnal. Hát megáll az eszem ettől az embertől! Nem is értem, hogy lehet ő, a jobb kezem... Hisz még, a cipőfűzőjét sem tudja egyedül, megkötni rendesen! Nem, hogy még egy embert megölni!

- Jólvan értem, értem. De akkor most...
- Akkor most hadd folytassam tovább, amibe belekezdtem! - fontam karba a karomat és egyenesedtem fel. A karjával intett, hogy folytassam tovább. - D-nek még idő kell, hogy rájöjjön hol vagyok egészen pontosan. Bár ha, az agya helyén nemcsak egy agysejt játszik saját magával, akkor kb 1 óra és itt van.

- 1 óra?! De hisz... hisz az baromira...
- Kevés? Nem hinném. - vágtam a fiú szavába, aki hitetlenkedve nézett rám. - 1 óra alatt az egész szervezettel végzem.

- 1... 1... óra alatt??! - kérdezett vissza még mindig letaglózva. Most komolyan, mi ebben annyira hihetetlen?
- Az ilyen férgeket, mint Ő, a legkönnyebb eltaposni.
- Eltaposni? Uram, azért ez a két dolog eléggé eltér egymástól. Főleg, hogy...

A semmiből hirtelen kirántottam fegyveremet a zsebemből és a fejéhez szegeztem.
- Oké, oké, oké, OKÉ! ABBAHAGYTAM! ESKÜSZÖM! A KISUJJAMRA ESKÜSZÖM! - tartotta fel kezét megadón, mire egy kis mosollyal arcomon pörgettem meg ujjaimon a fegyvert és helyeztem vissza a tartójába.

- A terv pedig, így hangzik... - kezdtem el, kivetíteni a falra a tervrajzot és folyamatosan magyarázni kezdtem az embereimnek. Most indul csak igazán a harc. Min Yoongi. Ajánlom, hogy légy felkészülve különben az egész csapatodnak búcsút mondhatsz. Akár a kis barátnődnek is...

Készüljetek, készüljetek!
Most fog csak
igazán
sok minden történni.
😏🤭