Párhuzamok

71. rész

A griffendéles lány néha el-elgondolkozott azon, nem lehetséges-e, hogy a Felix Felicis neki közvetve azzal tett jót, hogy Katie újra egészséges volt, és Lydia hivatalosan is megbékélt azzal ténnyel, hogy még ha a két lány nagyon jó barátnője egymásnak, ő akkor is Fanny legjobb barátnője marad. Annál is inkább, mert amíg Katie a meccsre készült - illetve valamennyi leckét pótolt is -, addig az iskola kedvenc mardekáros-griffendéles párosa együtt töltötte az időt, szokásosan mindenhová együtt mentek.
Egy ilyen alkalommal éppen az egyik mosdóban voltak a délelőtti tanulás után. Már maguktól is készültek otthagyni a helyiséget, ám Fanny még visszafordult megigazítani a copfban lévő hajfonatát.
Hirtelen Hisztis Myrtle kiáltása süvített végig a mosdón:
-Gyilkosság! Gyilkosság a vécében!
A két lány értetlenül nézett egymásra. Fanny nem titkolta az ijedtségét sem.
-Myrtle!-kiáltott a szellem után Lydia, majd megismételte, amikor először nem kapott választ. -Myrtle! Hol?-tette fel a rövid kérdést.
-Az ötödiken! Jajj, istenem! Gyilkosság!-folytatta a sikoltozást a szellemlány, és másodpercek múlva már ott sem volt.
-Gyere!-ragadta meg Lydia Fanny kezét, és a két lány rohanni kezdett az emeletre.
Fanny észre sem vette, mikor csatlakozott hozzájuk Piton professzor, de úgy vélte, biztosan Lydia értesítette őt valamilyen közös üzeneten, bűbájon vagy hasonlón keresztül.
A fiúvécébe belépve Fanny arca teljesen elfehéredett. A padló csempéje csúszott a víztől, aminek a közepén Draco Malfoy feküdt vérző mellkassal. Az, hogy ki tartózkodott még ott, még jobban megrémítette Fannyt. Nem értette, mit kereshet ott a kereszttestvére, és csak remélte, hogy mint évekkel ezelőtt, a Titkok Kamrája esetében, itt is csak félreértésről van szó.
Piton és Lydia Malfoy mellé guggoltak, és tudományuknak köszönhetően percek múlva már a gyengélkedő felé indultak a félig gyógyult állapotba került mardekáros fiúval.
-Te itt maradsz, Potter!-parancsolta a varázsló Harrynek. -White kisasszony gondoskodik erről-tette hozzá Fannyra nézve, aki bólintott.
Amikor kettesben maradtak, Fanny a fiúra pillantott.
-Mi történt, Harry?-kérdezte halkan és bizonytalanul. -Ugye nem akartad megölni...?
Az utolsó szót már csak suttogva tudta kimondani, és el sem tudta képzelni, hogy Harrynek eféle szándéka lett volna.
Harry megrázta a fejét, de bővebb magyarázatra csak Pitonék visszatérésekor került sor. Addig kénytelenek voltak tíz percig Hisztis Myrtle sipítozását hallgatni, hiába kérte őt Fanny többször is arra, hogy abbahagyja.
-Myrtle, most már minden rendben, nem kell jajgatnod-próbálkozott a lány, amikor az apa-lánya páros benyitott a mosdóba.
-Eredj innen!-szólt rá Piton Myrtle-re, mire a kísértetlány nyomban fejest ugrott a vécékagylóba, zengő csendet hagyva maga után.
-Végre...-motyogta Fanny megkönnyebbülten, és bár kissé félt, mit fog szólni a professzor, Lydia mellé sétált.
A férfi azonban inkább Harryvel volt elfoglalva. Hiába történt a fiú vallatása halkan, a vizes tér visszhangzott, és Fannynak olyan érzése volt, mintha egy barlangban álldogáltak volna. Piton hamar elküldte Harryt a tankönyveiért, arra számítva, hogy ott találja a megoldást, majd hirtelen Fanny felé fordult.
-Jól gondolom, hogy Potter hazudik?
Fanny szemei tágra nyíltak meglepettségében, miközben igyekezett gyorsan, az összes lehetséges módon értelmezni Piton szavait és a kérdés okát. Ha a varázsló azt akarja, hogy beárulja Harryt, egyszerűen az elméjébe is tudna nézni. De ha csak megerősítést vár a saját feltevésére, azt miért éppen tőle? A lány nyelt egyet és igyekezett a lehető legmegfontoltabb választ megadni.
-Abban nem, hogy amit tett nem volt szándékos-mondta halkan. -Harry és Malfoy valóban nem kedvelik egymást, de Harry sosem tenne vele ilyet.
-Mégis megtette-jelentette ki tárgyilagosan Lydia és ezzel Fanny sem tudott vitatkozni.
-Nem érzi, hogy valahol sántít Potter története?-jött az újabb kérdés.
Fanny elgondolkozott, majd eszébe jutott annak a bizonyos Hercegnek a könyve, akit Harry Ronékkal már egy párszor megemlített.
-Azt nem-mondta Fanny az őszinte és egyben biztonságos választ. -De meggondolatlanság volt tőle hirtelen felindulásból egy ismeretlen átkot használni.
A lány nem tudta eldönteni, Piton tekintetében mi ült ki, egyetértés, netán egy cseppnyi elismerés, de abban szinte teljesen biztos volt, hogy nem kételkedik a szavaiban. Ez a tény hatalmas megnyugvással töltötte el.