Egy perc alatt

1 nappal a tábor előtt (22:00)

Mire sikerült bepakolnom Petrával, már besötétedett.
- Mit tudtok ti ennyit szarakodni pár ruhán?- kérdezte Karesz, miközben hazafele vitt.
- Ez művészet- közöltem, és elnyomtam egy ásítást.
- Anya is ezt szokta mondani- mondta Karesz unottan.- De nem igazán értem, és azthiszem nem is igazán akarom.
- Mert te fiú vagy, és ehez nem értessz- mondtam és ásítottam még egyet.
- Csak nem álmos vagy?
- Á, dehogy. Csak a tátott szájjal való légzést gyakorlom- néztem rá szemrehányóan, mert ennek a kérdésnek kb. annyi értelme volt, mint mikor meglát valaki egy áruházba és megkérdezi mit csinálsz. Szerinted mit csinálok hülyegyerek, elefántokra vadászok természetesen!
Leparkolt a panel előtt és kiszálltunk a kocsiból. Átkarolta a vállamat és úgy mentünk fel a lakásunkig.
- Azthiszem nem kéne bejönnöd, mert ha anya úgy fojtatta tegnapot ahogy elkezdte, most olyan másnapos, hogy még hozzám se lesz hangulata, nemhogy hozzád.
- Hát, ez estben- mondta.- Jó éjszakát!
- Neked is- leheltem puszit a szájára.
- Vigyázz magadra!- mosolygott rám.
- Igyekszek- fordítottam el a zárba a kulcsot.
- Hé!- fordult vissza a lépcsőn.- Szeretlek.
- Én is!- mosolyogtam rá és bementem a házba.
A helyzet százszor rosszabb volt, mint amire számítottam. Üvegek voltak az asztalon a konyhába, a pulton, a kanapén, a dohányzóasztalon, sőt pár darab még a földön is hevert.
- A rohadt életbe- káromkodtam el magam, mikor megláttam anyát, aki épp a fürdőben hányta ki magát.
Nekiálltam összetakarítani a sok mocskot, aztán rájöttem, hogy ehez a munkához három ember is kevés lenne, én pedig egyedül csinálom, szóval tartottam egy kis szünetet. Aztán hagytam a francba az egészet.

Karesz: na mizu?
Én: ne is mondd...
Karesz: mesélj
Én: még mindig részeg
Karesz: AZT HOGY A HALÁLBA CSINÁLTA?!
Én: azt én is szeretném tudni
Karesz: mennyit ivott??
Én: á, csak két havi fizetését költhette piára...nem viccelek, az egész ház tele van üvegekkel
Karesz: mondd hogy nem te takarítod fel!
Én: nem, kb. az első három perc után feladtam
Karesz: Zoli otthon van?
Én: nincs
Karesz: akkor menyj, aludd ki magad
Én: örömmel
Karesz: jóéjt
Én: neked is

Letettem a telóm az éjjeliszekrényemre, és a hátamra fordultam.
Hallottam, ahogy anya telehányja a wc-t és azt is, mikor boldog-boldogtalant szid.
Meg lehetett dögleni a hőségben, szóval aludni eséjem se volt.
Odasétáltam az ablakhoz (ami egyébként két lépést vett igénybe, mivel a szobám szépen fogalmazva nem túl nagy), és kinyitottam. A levegő valamivel hidegebb volt kint, mint a szobámba, de ezt csak pár percig lehetett érezni. Felültem a párkányra, és kilógattam a lábam az ablakon.

Karesz: azt mondtad alszol -_-
Én: alszok is
Karesz: hogy írsz akkor vissza??
Én: úgy hogy MÉG nem alszok
Karesz: nem fogsz tudni felkelni holnap
Én: de igen
Karesz: Biaaaaa
Én: Kareeeeesz
Karesz: aludj
Én: de nem tudok
Karesz: várj, segítek
Én: ?
Karesz: *hangüzenetet küldött*
Én: most halál komolyan elénekelted nekem az aludj el szépen kisbalázst? :DD
Karesz: gondoltam, ettől majd elalszol
Én: bármitől el tudnék aludni, csak ettől nem...
Karesz: akkor énekeljek mást? :D
Én: inkább nee
Karesz: *hangüzenetet küldött*
Én: most meg waka-waka? Komolyan? :D
Karesz: bocs, éneklős kedvemben vagyok :)
Én: énekelj másnak :D
Karesz: na mivan, mégis álmos vagy?
Én: igen,mert lefárasztottál
Karesz: na akkor aludjál <3
Én: jóéjt
Karesz: neked is

Bezártam az ablakot és visszfeküdtem aludni.

-----------------------------------
Sziasztok!
Köszi az eddigi
vote-okat! Remélem
ez a rész is tetszik! :)
Kommenteljetek nyugodtan!

Ehez a részhez tartozó számok:
Shakira - Waka-waka
Red Hot Chili Peppers - By the way