Friends or more(magyar fordítás)

36. Fejezet

Victoria szemszöge.

Reggel felkelve és a telefonomra nézve kiderült, hogy késő van. Azt hiszem, elaludtam és nem állítottam ébresztőt.

Legalább a fél délelőttöt átaludtam.

Anya miért nem ébresztett fel?
Egy sóhaj kíséretében keltem fel és ragadtam meg a telefonomat.

Megnéztem az üzeneteimet, volt egy Jesstől és egy Luke-tól.

Luke. Basszus. Hívnom kellett volna őt tegnap.

Először a Jess-től kapott üzenetet néztem meg, csak utána hívtam vissza Luke-ot.

'Szia, jössz ma suliba?'

Hoppá..

'Azt hiszem, nem. Senki sem keltett fel.'

Megnéztem Luke üzenetét is.

'Reggelt bébi, remélem jó volt az első napod tegnap J'

Inkább a hívás mellett döntöttem, nem pedig az üzenet mellett.

-Szia Vicky.- köszönt bele a készülékbe.

Elmosolyodtam.

-Szia Luke.

-Várj, miért nem vagy suliban?- kérdezte.

-Senki nem keltett fel, szóval későn keltem. Aztán úgy döntöttem, be se megyek.- magyaráztam.

-Ó. Milyen volt a tegnapi nap?- kérdezte.

Felsóhajtottam.

-Azt hiszem elment...

-Calum, baszd meg!- szakított félbe Luke.

-Ne haragudj Vic.

-Ez Vic? Szia Vicky!- szólt bele az előbb említett fiú elvéve a telefont Luke-tól.

-Calum!- nyögött fel Luke.

-Szóval Vic... milyen az élet?- kérdezte Cal.

-Calum...- mondtam. -Add vissza a telefont Luke-nak.

-Nem, beszélgetni akarok veled.- mondta. -Várj, te miért nem vagy suliban?

-Mert én rosszfiú vagyok aki ellógja a második napot.- mondtam.

Felnevetett

-Sosem lógsz a suliból, valószínűleg elaludtál.

Már éppen mondtam volna valamit, de az ordítása megakadályozott benne.

-Basszus!

-Calum, add ide a telefont kérlek!- hallottam egy halk hangot a háttérből.

Elmosolyodtam és kivártam, hogy valaki beleszóljon a készülékbe.

-Szia Vic- sóhajtott fel.

Felkuncogtam.

-Mi folyik ott?

-Calum kezd idegesítő lenni, mint mindig.- válaszolta.

Calum egy 'hé!'-t kiáltott be a háttérből.

-Ó, fogd már be Cal!- üvöltött Michael.

Felnevettem.

Csak négy napja mentek el, de már azt akarom, hogy visszajöjjenek.