35. Fejezet

703 39 0
                                    


Victoria szemszöge.

Korán keltem fel, első nap a suliban.

Ew.

Beszéltem Luke-kal előző éjszaka, sok sikert kívánt a mai napra.

Igazából meglehetősen ideges vagyok.

Gyorsan elkészültem és elindultam, korán akartam beérni az első napomon.

Megkaptam az órarendemet és a szekrényemet, így indultam is az osztályba.

Amikor beértem, egyetlen egy lányt volt benn, a terem hátuljában, akit még sosem láttam ezelőtt.

Elfoglaltam a helyemet, és lassan elkezdtek beszállingózni a többiek is.

-Victoria? Megkérhetlek valamire?- kérdezte a tanárom.

Felnéztem és bólintottam, majd felkelve a helyemről indultam el az asztalához.

-Igen?- kérdeztem.

Nem akartam máris bajba kerülni.

-Nem tudom, észrevetted-e az új tanulót. Annyit szerettem volna kérdezni, hogy körbe tudnád vezetni őt az iskolában az első napján?- kérdezte.

-Igen, persze.- válaszoltam.

-Rendben, a neve Jessica. Egy kicsit ideges, hogy hogyan fog menni az első napja az új iskolában. Köszönöm, hogy megteszed.- mosolyodott el.

Visszamosolyogtam.

-Nincs mit.

Visszamentem, és a cuccomat megragadva ültem át Jessica mellé.

-Szia, én leszek ma az idegenvezetőd. Victoria vagyok.- mondtam bemutatva saját magamat.-De hívhatsz Vic-nek vagy Vicky-nek.

-Szia.- mondta halkan. -Jessica vagyok.

-Jól érzed magad eddig?- kérdeztem.

Válaszul bólintott, és nem is szólalt meg többet.

Megszólalt a csengő, és az osztály maradék része sietett be az ajtón.

Itt vagyunk, a suli utolsó évében.

Felfedeztem, hogy nekem és Jessicának megegyezik az órarendünk.

A csengő jelezte az ebédidőt. A szekrényemhez sétáltam és észrevettem, hogy Jessica szekrénye pár szekrénnyel arrébb van az enyémtől.

Bedobtam a könyveimet a szekrénybe, és Jessicához mentem.

-Szia, van kedved eljönni velem a büfébe?- kérdeztem.

-Igen, ha nem zavar.- mondta.

Bezárta a szekrényét és követett engem az említett helyre.

Leültünk egy asztalhoz és rámosolyogtam.

-Nem akarok durvának tűnni, de vannak barátaid, akikkel ülhetsz ebédnél?- kérdezte.

-Általában van kettő, de most egy hónapig nem lesznek itt.- mondtam.

-Mi? Miért nem?- kérdezte.

-Turnén vannak.- válaszoltam.

-Turnén?- kérdezett vissza.

Egy kicsit összezavarodottan nézett ki.

-Hallottál már a 5 Seconds of Summer-ről?-kérdeztem, mire bólintott.

-Hát, ők azok, de már csak Luke és Cal járnak suliba.

-Ők a barátaid?- kiáltotta.

-Igen, miért?- kérdeztem.

-Mindannyian annyira jól néznek ki.- válaszolta.

Felnevettem és megráztam a fejem.

-Miért nem mesélsz magadról?- kérdeztem.

-Oké, szóval Jessica vagyok, de inkább Jess-nek hívnak. Egy hónapja költöztem ide anyukámmal, a húgommal és a bátyámmal. Nyilvánvalóan senkit nem ismerek még itt. Nem igazán van más. Ó, igen, táncos vagyok. Az hiszem, ennyi.- mosolyodott el.

-Azta, meg vagyok lepve hogy ennyit beszéltem.

-Hogy érted?- kérdeztem.

-Hát, eléggé szorongós típus vagyok, szóval nem beszélek sokat ha ideges vagyok.- magyarázta.

Valószínűleg jól érzi magát velem, ha mindezt elmondta nekem. Örülök neki, szükségem van barátokra, amíg egyedül vagyok erre az egy hónapra.

-És mi újság veled?- kérdezte.

-Hát, a szüleimmel élek, a bátyám két éve elköltözött kollégiumba az ország másik végébe. A legközelebbi barátaim az „annyira jól kinéző" banda tagjai, és a bandából Luke-kal randizom.- mondtam.

-Randiztok?- kérdezte kitágult szemekkel.

-Ne mondd ki sehol sem, mert még nem erősítettük meg semmit.- könyörögtem.

-Természetesen. Nem fogom elmondani.- mosolygott.

A csengő megszólalt, jelezve, hogy ideje visszamenni az osztályunkba, így a diákok kiözönlöttek a büféből.

Amikor véget ért a suli, elköszöntem Jess-től. Megadta a számát, szóval tudtunk sms-ezni.

Hazaértem, és írtam Jess-nek, végül úgy döntöttünk, inkább Skype-on folytatjuk.

Egészen addig beszéltünk, míg nem mennie kellett táncpróbára.

Megcsináltam az aznap kapott leckéket, és álomba szenderültem.

Luke szemszöge.

A busz hátsó részében ültem a koncert után, a srácok a hálófülkéikben voltak.
A gitárom az ölemben pihent, és halkan pengettem.

„She sleeps alone, my heart wants to come home, I wish I was, I wish I was, beside you." énekeltem halkan, majd felnéztem és a fáradt Calum-ot pillantottam meg.

-Szia. Ne haragudj, ha felébresztettelek, nem akartam.- kértem tőle bocsánatot.

-Nem gáz. Mi jár a fejedben?- kérdezte mellém ülve.

-Vic...- válaszoltam.

-Nyilvánvaló. Mi van vele, történt vele valami izgi?- kérdezte.

1Fel kellett volna hívnia, mikor hazaért a suliból, de itt vagyunk, éjfél van és még nem hívott vagy írt.- mondtam.

-Túlreagálod Luke. Aludj egyet. Tudom, hogy holnap hívni fog.- mondta miközben felállt.

Bólintottam és követtem őt a hálórészbe.

Letettem a gitáromat és bemásztam az ideiglenes ágyamra.

Lassan aludtam el, miközben a twittert böngésztem.

Friends or more(magyar fordítás)Onde histórias criam vida. Descubra agora