3. Fejezet

2.1K 106 3
                                    


Victoria szemszöge


Együtt éljeneztem a tömeggel amikor lejöttek a fiúk a színpadról. Az előcsarnokba mentem, ott vártam rájuk, mivel ott nem volt olyan sok ember.

Pár perce vártam, amikor meghallottam őket a sarokból. Engem néztek, és mind rám mosolyogtak.Visszamosolyogtam. Felém sétáltak és az első dolog amit tettem, az az volt, hogy megöleltem Luke-ot. Megszorítottam őt, és az összes fiú önelégült mosollyal az arcukon nézett ránk. Elnéztem onnan, és Luke arca mély rózsaszín színben játszott. Figyelmen kívül hagytam.

-Srácok, elképesztőek voltatok!- kiáltottam fel.

Mindannyian egy 'köszönöm'-öt mondtak válaszul.

-Nem akartok valahová elmenni vacsorázni? Késő van, de mindig nyitva van, hogy lógjunk egy kicsit.- javasolta Ashton.

A vacsora helye az volt, ahová gyakran járunk. A nap 24 órájában nyitva van, ami még jobbá teszi, ha be akarunk ugrani akár hajnali kettőkor is.

Mindannyian egyet értettünk abban, hogy menjünk, és külön autóval mentünk. Én, Luke és Michael az utóbbi autójával mentünk, míg Ashton és Calum Ash autójával mentek.

Megérkeztünk és leültünk a megszokott helyünkre. Luke és Michael közt ültem, velünk szemben ült Ashton és Calum. Michael átvetette a karját a vállaim felett, mire Luke megfeszült mellettem.

-Jól vagy?- suttogtam neki.

Bólintott, és Ashton eleresztett egy kuncogást. Luke-ra néztem, aki megint elpirult. Tényleg kíváncsi voltam, hogy jól van-e. Michaelre néztem, akinek önelégült mosoly ült az arcán. Esküszöm, hogy valamit rejtegettek előlem.

A pincérnő visszatért a rendelésünkkel, és ismét magunkra hagyott minket.

-Szóval, kitalálod mi történt ma a mi kis Lukey-kel?- kérdezte Ashton.

Kínosan sütöttem le a szemeimet, Luke pedig kényelmetlenül fészkelődött a helyén.

-Nem. Vic-nek tudnia kéne, én nem tudom, ölelkeztek amikor bementünk- mondta Calum.

-Aww- gügyögte Ashton.

Luke egy gyilkos pillantást küldött felé, ő pedig csak nevetett.

Michael közelebb húzott magához, mire Luke ismét megfeszült. Kicsit kellemetlen volt, úgy értem, barátok vagyunk de nem szuper közeliek, mint én és Luke, ráadásul barátom is van.

Basszus! Tyler el akart menni egy filmre ma este!

-Bocsánat, el kell intéznem egy gyors hívást.- mondtam Michaelnek utalva arra, hogy álljon fel.

Megtette, én pedig kisétáltam a vendéglőből és elővettem a telefonom. Volt néhány üzenetem és két nem fogadott hívásom Tylertől. Felhívtam.

-Bébi, merre vagy?Azt hittem elmegyünk egy filmre.- kérdezte.

-Igen, tudom, bocsánat. Luke bandájának a fellépésén voltam és teljesen elfelejtettem a filmet- mondtam neki.

-Miért beszélsz azzal a lúzerral?- kötekedett.

-Uh, mert a legjobb barátom....- mondtam.

-És? Nekem nem kell egy kurva.- válaszolta.

Hogy lennék kurva? Nem akartam ezt hallani épp most, így letettem. Visszabattyogtam a vendéglőbe, Michael felállt én meg becsusszantam a helyemre.

-Mi történt? Dühösnek látszol.- kérdezte Ashton.

-Semmi, Tyler egy kibaszott fasz, ennyi.- mondtam.

Luke megfeszült mellettem, megint. -Mit mondott neked?-

Több idegesség áradt belőle, mint amennyinek kellett volna. A többi srác is megdöbbent ezen.

-Nem érdekes- mondtam elutasítóan.

Felállt, megragadta a csuklómat, ezzel engem is felállítva az asztaltól.

-Luke, mi a fene- kiáltottam.

-Mit mondott neked.- kérdezte megint.

-Luke, nem fontos- mondtam.

-De igen, az.- mondta Luke komolyan.

Érezni kezdtem a könnyeket a szememben. -Kurvának hívott, és viccet csinált abból hogy veletek lógok, és téged sértegetett.

Elengedtem egy könnyet.

-Nem, Vic.- mondta gyengéden, és szorosan megölelt.

Az egyik keze a fejem tetején volt, a másik pedig a hátam felső részén. Megnyugtatóan simogatta a hátamat.

-Vic, kérlek ne sírj. Nem érdemli meg.- suttogta Luke.

Eltolt magától, és a derekamra tette a kezeit. Szigorúan csak a földet néztem.

-Vic, nézz rám.- mondta.

Nem akartam, hogy sírni lásson, tudom hogy a legjobb barátom de nem szeretek sírni az emberek előtt.

Egyik kezét elvette a derekamról, hogy feljebb emelje a fejemet.

-Hagyd abba a sírást, szomorúvá tesz engem.- könyörgött.

Bólintás közben szipogtam egyet.-Kimegyek a mosdóba, egy perc és visszajövök.

Elmentem a mosdóba hogy lenyugodtak egy kicsit.


Luke szemszöge


Visszaültem a helyemre, és mindenki piszkálódni kezdett.

-Ti ketten eléggé közel kezdtetek kerülni egymáshoz.- mosolygott önelégülten Michael.

Nem kellene viccelődniük éppen most.

-Srácok, nem vagyok vicces hangulatomban.- mondtam komolyan.

-Azta, mi van veled- mondta Ashton.

-A kibaszott barátja egy seggfej, aki nem tudja hogyan bánjon egy lánnyal.- mondtam egyre dühösebben.

-Luke... -mondta Calum.

-Mi van?- sziszegtem.

-Mi történt?- kérdezte óvatosan.

-Viccet csinált a barátságunkból, viccet csinált belőlem, és ribancnak nevezte.- kiáltottam.

Mindannyian lesokkolva néztek.

-Néhány pasi...- kezdte Ashton.

-Tyler egy fasz, nem tudom mit lát benne Vic. De nem járok egy osztályba vele, hogy elítéljem.- mondta Michael.

Michael végzős, míg Calum, Vic és én csak harmadévesek vagyunk. Ashton már végzett.

Csak megráztam a fejem. Rohadtul nem bánik helyesen a lányokkal, ezért utálom őt, és ezért akarom még a szart is kiverni belőle.

Felnéztem, és Vic épp akkor jött vissza a mosdóból.


Victoria szemszöge


Luke felállt mielőtt Michael megtehette volna, szóval beültem, Luke pedig lazán átkarolta a derekamat. Jó érzés tudni, hogy ő van nekem. A combjára helyeztem a kezemet, először megfeszült de aztán megnyugodott. Nekidőltem, kezdett későre járni és fáradt voltam. Mielőtt észrevehettem volna, Luke-nak dőlve elaludtam.

Felkeltem, és mindenhol sötétség volt. Körbenéztem, és észrevettem hogy Luke visz engem.

-Hol vagyunk?- kérdeztem halkan.

-Nálam.- válaszolta, és letett az ágyára. -Itt fogsz aludni, én alszom a földön.

Csak bólintottam, és Luke ágyában ismét elnyomott az álom.

Friends or more(magyar fordítás)Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon