The Little Slytherin Girl (hungarian)//befejezett//

2.

Bájitaltanra igyekeztünk Lilyvel. Szokásunkhoz híven mi voltunk az elsők, így kiválasztottuk a leghátsó padot.
Nemsokára a többiek is megjelentek, illetve a Griffendélesek is, mivel ma velük együtt tartottuk az órát.

Mindenki beszélgetni kezdett, Piton professzor sehol sem volt és bevallom, aggódtam, mert nem szokott késni. Legalábbis ilyen sokat soha.

-Draco... -böktem meg a pennámmal az unokatestvéremet, aki unott arccal fordult hátra hozzám. -Hol van Piton? -kérdeztem.

-Honnan a fenéből kellene nekem ezt tudnom? -fintorgott.

-Csak egy sima kérdés volt ember! -forgattam meg a szemeimet.

Draco visszafordult.

-Undok. -duzzogtam.

-Dehogy. Csak kedvetlen.

-Te csak ne védd! -mondtam Lilynek, mire ő elkuncogta magát.

A következő percben Piton professzor rontott be az osztályba.

-Green... az első padba! Weasley, az első padba! -kiáltotta el magát köszönés nélkül.

-Elnézést tanár úr... miért? -kérdeztem.

-Mert én azt mondtam Miss Green. -nézett rám szúros szemekkel, én pedig kelletlenül, de átcuccoltam az első padba Ron mellé.

-Helló! -köszöntöttem.

-Helló. -biccentett. -Mi folyik itt?

-Fogalmam sincs. -vontam vállat.

Végülis Piton professzor az egész termet átrendeztette, amiben egyedül annak örültem és aggódtam egyszerre, hogy Lily, Dracoval került egybe.

-Nos. Ezentúl minden órán így fogtok ülni! -jelentette ki Piton.

-Miért?-kérdezte visibáló hangon Pansy.

-Mert elvárom maguktól, hogy dolgozzanak az órámon és tanuljanak is egyben. Ezért ültettem a gyengébbeket az erősebb bájitalosok mellé. Más kérdés?

Hermione feltette a kezét.

-Szóval nincs több kérdés. Akkor ma csak annyi lesz a feladat, hogy írják ki az összes olyan bájitalt, aminek T betűvel kezdődik a neve.

-Miért? -kérdeztem.

-Miss Green. Az ostoba kérdéseit tartsa meg magának. Ha én azt mondtam, hogy ez a feladat, akkor ezt fogják tenni.-jelentette ki Piton, majd leült az asztalához és körmölni kezdett valamit.

Mindig kikerüli a kérdéseimet. Nagyon utálhat, pedig semmi rosszat sem tettem ellene. Na mindegy.

-Van könyved? Az enyémet a klubhelyiségbe hagytam.-mondta Ron.

Elővettem a könyvemet a táskámból és az asztalra csaptam.

-Na Weasley, akkor írjunk.-biccentettem, majd kinyitottam a könyvet a tartalomjegyzékhez. Természetesen, 56 "T" betüvel kezdődő bájital volt.

-Szuper. -mormogta Ron, majd körmölni kezdett.

Egy ideig nem beszélgettünk, de Ron nem bírta ki megmukkanás nélkül az órát.

-Tetszettek az ajándékok?-kérdezte.

-Még szép! Tök jó cuccok vannak benne!-újságoltam, miközben a Thesztrálméreg címet körmöltem a füzetembe.

-Sokat dolgoztak rajta. Természetesen én semmit sem kaptam belőle.

Elnevettem magam.

-Majd konzultálok a kedves bátyjaiddal.

-Kösz.-biccentett.-Amúgy szóltak, hogy szóljak, hogy menj fel az ötödikre bájital után a fura vénasszonyos festmény elé.

-Miért?-vontam fel a szemöldökömet.

-Fogalmam sincs.-vonta meg a vállát.-Akarod hogy őszinte legyek veled?

-Aha.

-Amikor összehaverkodtak veled, azt hittem őrültek. Mégis ki akarna összeaverkodni Draco Malfoy unokatestvérével?-nevette el magát.-De amióta dumálok veled és amióta George folyamatosan azt szajkozza a fülembe, hogy nálad menőbb csaj nincs az egész Roxfortba, azóta elismerem, hogy kellemeset csalódtam benned és tök jó fej vagy.

-Köszönöm.-húztam ki diadalmasan magam.-És George tényleg ezt mondta?

-Nem is egyszer. Megőrjített vele!-nevetett.

Éreztem, hogy a szívem megint gőzgépként zakatolt, még szerencse hogy ezt senki sem hallhatta.

Az óra végeztével felmentem az ötödikre, ahol kedvenc ikerpárom már várt rám.

-Na mizujs?-pacsiztam le velük.

-Szükségünk van a segítségedre...-mondta George.

-És muszáj lesz segítened.-tette hozzá Fred.

-Nem, nem szökök be a konyhába pudingot lopni.-forgattam meg a szemeimet.

Tavaly 30 pontomba került, mert Piton kapott el. Tudtommal nem volt illegális pudingot kérni a házimanoktól, de Pitont ez egyáltalán nem érdekelte. Szerintem direkt élvezi, hogy pontot vehet el tőlem. Pedig a saját házából vagyok...Na mindegy.

-Nem, ennek köze sincs a kajához!-nevetett George.-Csak Krumhoz.

-Krum? Mármint...Viktor Krum?

-Pontosan.-bólogatott.

Sóhajtottam.

-Zengjétek.

-Tudod...szeretnénk nyitni egy Varázsvicc Vállalatot...

-Már jól kezdik!-vágtam a szavukba.

-És ehhez kéne egy reklám...

-...amit Krum fog megcsinálni nektek?-kérdeztem.

-Igen. Szeretnénk, ha népszerűsítené a cuccainkat.

-Vicceltek? Már így is a suli háromnegyede tőletek kuncsorog mindenfélét...Minek nektek reklám?

-Mert KELL.-mondta George.

-Oké-oké!-emeltem fel védekezően a kezeimet.-Mit kell tennem?

-Bevetned női bájaidat?

-Na jó, szó sem lehet róla!-tiltakoztam.

-Nem abban az értelemben. Csak győzd meg őt, hogy a cuccaink tök jók. Ránk biztos nem fordítana időt, de te lány vagy és hát szép,meg biztosan érdekelnéd.

Eléggé égett a fejem. George azt mondta, szép vagyok.

Teljes reménnyel néztek rám, ameddig nem nevettem el magam.

-Oké, legyen!-jelentettem ki.-De egy feltétellel!

-Bármivel.-mondta Fred.

-Van egy kívánságom. Bármi az, muszáj teljesítenetek!

-Áll az alku!-egyeztek bele.

-Remek.-vigyorodtam el.

Nagyon jól tudom, hogy még hálás leszek ennek az ötletemnek.:))