Követtem Dracot, aki egész a pincéig vezetett, de nem mentünk be a klubhelyiségbe, hanem megálltunk a rá következő folyóson.
-Már megint Weasleyékkel lógsz?-kérdezte, láthatóan egész idegesen.
-Igen. Mi a problémád ezzel?-kérdeztem.
-Az, hogy rossz fényt vetsz a családunkra! Weasleyék az aranyvérű családok legnagyobb szégyenfoltja.
-Szerintem az te vagy, ezzel az arrogáns stílusoddal. Miért kell mindig leszólnod ezért? Te nem ismered őket úgy ahogy én, mert csak elítéled őket, ahelyett, hogy megismernéd!
-Cöh. Engem nem érdekelnek. Kis senkik. Ráadásul még azt a hülye Pottert is pártolják...
-... ó, szóval valójában erre megy ki a játék.-szakítottam félbe. -Hogy gyűlölhetsz valakit ennyire? Te vagy szerelmes vagy Potterbe, vagy már tényleg beteges gyűlöletet táplálsz iránta. Nem normális amit csinálsz. Pont olyan vagy mint Vol...
-Ne mondd ki a nevét!-kiáltott rám.
-... demort!-fejeztem be az elkezdett mondatomat. -Különben is, nincs jogod beleszólni abba, kivel barátkozhatok és kivel nem. Weasleyék igenis egy jó társaság. Ha neked nem tetszik, hogy jóban vagyok velük és együtt lógunk, akkor ne nézz oda! Ennyi.
-Hát inkább őket választod mint engem?
Erre elnevettem magam.
-Fordulj fel, Draco! Hogy mondhatsz ilyet? Én nem választok senkit sem. Téged is szeretlek és őket is.
-Inkább ne szeress engem, ha azokat igen!-fakadt ki.
-"Azok" a barátaim. Tudod... néha annak is jobban örülnék, ha Potter lenne az unokatestvérem, nem egy ilyen beképzelt, felfuvalkodott... -erre előkapta a pálcáját és nekem szegezte.
-Csak merd befejezni!-mondta, szemei szikrát szórva.
-Fenyegetsz?-kérdeztem vigyorogva.-Azért, mert van egy véleményem? Mert nem azokkal barátkozom, akikkel te is? Crack és Monstro két IQ betyár, Pansy Parkinsonnak pedig a puszta létezése is kiborít. Ha normális barátaid lennének, akkor szivesen beszélgetnék én is velük, de így...
-És akkor te mit vársz tőlem? Vágjak jó pofát Weasleyéknek? Játsszam el, hogy legjobb barátok vagyunk? Fúj.
-Én nem mondtam ilyen. Tégy amit akarsz. De ne szólj bele az én életembe!
-Mi folyik itt?-jelent meg hirtelen Piton professzor és dühösen nézett ránk.
-Semmi.-mondta Draco idegesen.
-Csak vitatkoztunk.-tettem hozzá.
-Pálcával? Azt szerintem az órák alatt van elég idejük használni! 10 pontot elveszek Malfoytól, Green, magától pedig 5-öt, mert provokállta.Visszaszóltam volna, de négy év alatt már megtanultam, hogy hiába. Úgyis én járnék rosszul.
-Most pedig mindketten menjenek vissza a hálókörletükbe!-utasított Piton, mi pedig hallgattunk rá.
-Utállak.-mondta Draco, amint beléptünk a portrélyukon.
-Én jobban utállak.-jegyeztem meg, majd a szobám felé vettem az irányt és idegesen becsaptam az ajtón.
-Mi történt?-kérdezte Lily.
-Az történt, hogy Draco egy hülye, mint mindig.
Aztán belefogtam, hogy elmeséljem neki mi is történt.
*
Éjjel nem tudtam elaludni, szóval kimentem a társalgóba teáért.
Valaki lent volt. Motoszkálást hallottam a kandalló felöl, így oda mentem.
-Hát te?-kérdeztem meglepetten.
-Hát te?-kérdezte ő is ijedten, majd a kandallóba hajított egy öszzegyűrt papírlapot.
-Nem tudok aludni, teáért jöttem.-jelentettem ki.
-Én sem tudok.-mondta ő is.
Bólintottam, majd elkezdtem kiönteni a teát a bögrémbe.
Hallottam ahogy egy hatalmasat sóhajt.
-Bocs.-nyögte ki nagy nehezen, én pedig alig hittem a fülemnek. -Megpróbáltam leírni neked a bocsánatkérésem, de gondolom, ezt jobban értékeled.
-Draco Malfoy bocsánatot kért tőlem?-kérdeztem dramatizálva. -Ezt fel kell írnom valahová! - nevettem el magam.
-Nagyon vicces vagy, Em.-szögezte le.
-Csak ugratlak.-kortyoltam bele a teámba.-Na gyere ide!
Átöleltem.
-Sivár bocsánatkérésed elfogadva. Nem tudok rád sokáig haragudni Draco. De...
-De?
-Csak egy feltétellel.
-És mi az?-kérdezte.
Egy halvány mosoly futott végig az arcomon.
*
Reggel Lilyvel az egyik kanapén ültünk a klubhelyiségben, valami hülyeségen nevetve, mint mindig, amikor Draco sétált oda hozzánk.
-Artwood!-szólította meg Lilyt, aki alig hitt a fülének és totál elvörösödve válaszolt.
-Igen?
Draco láthatóan habozott, én viszont egy szigorú pillantást vetettem rá, mire sóhajtott. Miért ennyire nehéz neki sima dolgokat kinyögnie?
-Tudom, hogy még nincs itt az ideje...de már most megszeretném kérdezni hogy...eljönnél velem a Bálba?
Lily arca egy csapásra döbbentté vállt és azt sem tudta melyik világon van, én viszont hétágra vigyorogtam magam bele a könyvembe.
-Persze...-vágta rá végül.
-Szuper.-biccentett Draco, aztán egy 'most örülsz? ' arcot intézett felém, majd tovább állt.
-Köszönöm!-ölelt át Lily. -Köszi! Köszi! Köszi! Imádlak!
-Nincs mit!-vigyorogtam. -De ne felejtsd el, mit ígértél!
-Persze, persze!-bólogatott.-Tudod, hogy dobog most a szívem?
-Képzelem.-bólintottam. -Jut eszembe, találkozóm van Ütődött 1-el és Ütődött 2-vel, tombold ki addig magad és ha lehet csak akkor mondd el Pansynek, amikor visszajövök. Muszáj látnom az arcát.
-Rendben!-bólintott, majd felugrándozott tapsolva a lépcsőn.
Megráztam szórakozottan a fejemet, majd kimásztam a portrélyukon, Weasleyék után kutatva.
DU LIEST GERADE
The Little Slytherin Girl (hungarian)//befejezett//
Fanfiction"-Hé Weasley... -szólítottam meg. -Melyikünk? -kérdezték egyszerre. -George. -néztem rá a bal oldalira. -Honnan tudod, hogy én vagyok George? -kérdezte. -Csak. Tudom. -mosolyodom el. Nem árulhatom el neki. De soha az életben nem tudná...