After Harry Styles Fanfiction Hun

3-4. Rész

Édesanyám fél órás fiúkról és bulikról szóló prédikációja után végre elmegy. Megölel búcsúzóul, majd megpuszil és közli Noah-val, hogy a kocsiban megvárja.

"Hiányozni fog, hogy minden nap mellettem legyél" mondja gyöngéden, miközben a karjai közé húz. Belélegzem a kölniét ,azt amit két egymás utáni karácsonyra kapott tőlem. Hiányozni fog ez az illat.

"Te is hiányozni fogsz, de majd minden nap beszélünk" mondom, és szorosabban magamhoz ölelem. "Bárcsak itt lehetnél velem ebben az évben" panaszkodok, mialatt a nyakába fúrom az arcomat. Noah csak egy pár centivel magasabb tőlem, kifejezetten szeretem, hogy nem tornyosul felém. Búcsúcsókot ad, mikor anyám dudálva jelez neki. Miután Noah és anyám elmennek, kipakolom a táskáimat, majd végigfekszem az ágyamon. Máris egyedül érzem magam, és az segít, hogy a szobatársam is magamra hagyott. Van egy olyan megérzésem, hogy eléggé gyakran lesz távol. Miért is nem kaphattam egy olyan szobatársat, aki szeret bent kuksolni és olvasni vagy tanulni? De azt hiszem, ez jó is lehet, hiszen így enyém az egész szoba. Mielőtt lefeküdnék, előkapom a határidőnaplót és felírom az e szemeszterbeli óráimat, majd a lehetséges találkozókat az irodalom klubba, ahova csatlakozni szeretnék. Feljegyzek egy kisebb beszerző körutat holnapra, hogy beszerezzek még pár dolgot az új szobámba. Mivel nincs autóm, így ez egy kicsit megnehezíti a dolgomat, talán egy kocsi után kéne néznem. Van elég megmaradt pénzem még az érettségi ajándékon révén, csak nem akarok most még egy kocsi fenntartása miatt is stresszelni. Az egyetem területén lakom, nyilván tele van különféle buszjáratokkal. Becsukom a tervezőt, majd gyors álomba zuhanok.

A következő reggelen Steph már nincs az ágyában. Szeretném őt jobban megismerni, de talán mégsem kéne, ha ő is az a fajta, aki sokáig marad ki az éjszaka. Meglehet, hogy a két fiú közül, akik vele voltak, az egyik a barátja. Az ő érdekében, remélem a szőke az.

Eddig az egyik legkevésbé kedvelt dolog itt a lakóegységben a zuhany, miért nem lehet minden szobához saját fürdő  a közös zuhany helyett. Eléggé kényelmetlen, de legalább nem koedukált. Vagyis ez az amire számítok addig, amíg ki nem nyitom az ajtót és pont rálátva két ember alakra, egy fiú és egy lány személyében. Ugh. Fiúkkal egy fürdőszobában lenni elég kényes helyzet. Szimplán elég, ha jó koránra beállítom az ébresztőmet, és vélhetőleg akkor még az egész helyiség üres lesz.

A zuhany víz felmelegedése túl sok idő, és csak remélni tudom, hogy senki nem fogja elhúzni ezt a vékony zuhany függönyt, ami a többiektől választ el. Mindenki kényelmes kezeli a helyzetet, kivéve azt a tényt, hogy nem így kellene viselkedniük. Az egyetemi élet elég fura eddig. A zuhanyzó falai tiszták, kis fogasokkal, amikre a ruháimat akaszthatom, amíg tisztálkodom. A gondolataim Noah  és az otthoni barátaim felé kalandoznak, így a nagy elkalandozásban, amikor megfordulok, leverem a könyökömmel a ruhákat a nedves földre, amiket a zubogó víz tovább áztat. "Ugye csak viccelsz velem!" Mormogom magamban. Elzárom a vizet, magam köré csavarom a törülközőt, majd felkapom a víztől elázott ruháimat, és átszáguldok a folyosón, remélvén, hogy senki sem lát meg. Lenyugodva fordítom el a kulcsot a zárban, mikor elérem a szobát, egészen addig,míg megfordulva megpillantom a göndör hajú fiút, Steph ágyán elterülve.

4. Rész

Édesanyám fél órás fiúkról és bulikról szóló prédikációja után végre elmegy.Megölel búcsúzóul,majd megpuszil és közli Noah-val, hogy a kocsiban megvárja.

"Hiányozni fog,hogy minden nap mellettem legyél"mondja gyöngéden,miközben a karjai közé húz.Belélegzem a kölniét,azt amit két egymás utáni karácsonyra kapott tőlem.Hiányozni fog ez az illat.

"Te is hiányozni fogsz, de majd minden nap beszélünk"mondom,és szorosabban magamhoz ölelem. "Bárcsak itt lehetnél velem ebben az évben"panaszkodok,mialatt a nyakába fúrom az arcomat. Noah csak egy pár centivel magasabb tőlem,kifejezetten szeretem,hogy nem tornyosul felém.Búcsúcsókot ad,mikor anyám dudálva jelez neki. Miután Noah és anyám elmennek,kipakolom a táskáimat,majd végigfekszem az ágyamon. Máris egyedül érzem magam,és az segít, hogy a szobatársam is magamra hagyott.Van egy olyan megérzésem, hogy eléggé gyakran lesz távol. Miért is nem kaphattam egy olyan szobatársat, aki szeret bent kuksolni és olvasni vagy tanulni? De azt hiszem, ez jó is lehet,hiszen így enyém az egész szoba. Mielőtt lefeküdnék, előkapom a határidőnaplót és felírom az e szemeszterbeli óráimat,majd a lehetséges találkozókat az irodalom klubba, ahova csatlakozni szeretnék.Feljegyzek egy kisebb beszerző körutat holnapra, hogy beszerezzek még pár dolgot az új szobámba. Mivel nincs autóm, így ez egy kicsit megnehezíti a dolgomat, talán egy kocsi után kéne néznem. Van elég megmaradt pénzem még az érettségi ajándékon révén, csak nem akarok most még egy kocsi fenntartása miatt is stresszelni. Az egyetem területén lakom,nyilván tele van különféle buszjáratokkal. Becsukom a tervezőt,majd gyors álomba zuhanok.