1. rész

201 9 0
                                    

- Destination: permanent vacation!

- Köszönjük San Francisco! Csodálatos este volt veletek! Jó éjt! Sziasztok! - köszöntem el San Francisco-tól.

Hat hónap telt el a tragédia óta. Hat borzasztóan fájdalmas hónap. Viszont hamar rá kellett jönnöm, hogy nem jó, ha megmutatom az embereknek, mit érzek. Így csupán két hónapig voltam olyan, amilyen. Utána elkezdtem gyakorolni a hamis mosolyt, rászoktam arra, hogy ha megkérdik, hogy vagyok, annyit felelek, minden rendben. Sokan elhiszik, hogy tényleg minden rendben van, de sajnos nem mindenki. Ashton napjában háromszor-négyszer megkérdi, hogy „biztosan jól vagy?". Természetesen minden alkalommal annyit válaszolok, hogy „persze, jól vagyok", de legbelül azt mondom, „nem, legszívesebben felakasztanám magam, de tudom, hogy nem lehet...".

- Fergeteges buli volt! - jelentette ki Ashton.

- Hé. Michael? - lengette szemem előtt kezét Luke - Hol jársz? - nevetett.

- Öhm. Izé. Bocsi, csak kicsit elbambultam.

- Minden koncert után így jössz le a színpadról mostanában. Biztos minden rendben?

- Már az idegeimre mész ezzel a „minden rendben"-nel! Fogd már fel, hogy semmi bajom sincs.

- Hát nem úgy nézel ki, mint akinek semmi baja. - jegyezte meg Calum is.

- Na, jó, inkább hanyagoljuk a témát. Ha majd akarja, elmondja. - „védett meg" Luke.

- Kössz.

***

Mindenkinek vannak démonjai, mikor ébren van és álmodik... Mindenkinek. Még nekem is, főleg mostanában. Ezek a démonok nem hagyják, hogy elengedjem Diana-t. Félek, hogy elfelejtem. Pedig fogadalmat tettem, nem felejtem el soha, de tovább lépek. Szinte lehetetlen...

Sírok, mikor senki nem lát. És azon gondolkodok, hogy mi lett volna, ha összeházasodunk, ha James nem öli meg, vagy ha James-t bosszúból megöltem volna. Soha nem tudom meg, de lehet, hogy nem is akarom. De annak örülnék a legjobban, ha nem lett volna ez a baleset. De nem tudom visszapörgetni az időt. És nem tudom megváltoztatni a múltat sem. Úgyhogy inkább kínlódok tovább az átkozott jelenben.

***

Csengettek. Ki kereshet minket? A rajongók nem tudnak hollétünkről, Mr. Neumann pedig csak berontana.

- Majd én ajtót nyitok. - álltam fel. Odamentem az ajtóhoz, majd kinyitottam azt. - Nem veszünk semmit, nem adunk el semmit, ha egyik se talált, akkor, viszlát. Ó, Mr. Neumann, nem tudtam, elnézést.

- Szia, Michael. Cseles szöveg. Mind itt vagytok?

- Igen.

- Oké, bemehetek?

- Persze. Hogy-hogy nem csak úgy berontott, mint máshol?

- Gondoltam egy kis tiszteletet megérdemeltek. Ígérem, mostantól jobban megbecsüllek titeket.

- Király. Üljön itt le. - mutattam a nappaliban lévő fotelre. - Szólok a srácoknak. A szobában vannak.

- Rendben.

Bementem a szobába. A fiúk FIFA-ztak tovább nélkülem.

- Képesek voltatok folytatni nélkülem? - nevettem.

- Ki jött? - kérdezte Luke.

- Nem válaszoltatok.

- Jó, bocs. Majd kezdünk egy új bajnokságot! Szóval, ki jött?

- Mr. Neumann.

- És ő csengetett? - döbbent le Calum. Nem vagyunk ehhez hozzászokva.

- Igen.

- Hogy lehet az?

- Azt mondta, több tiszteletet érdemlünk. Akkor jöttök?

- Megyünk.

Kisétáltunk az előszobába. Körülültük az ott lévő üvegasztalt.

- Sziasztok.

- Jó napot. - köszönt illedelmesen Ashton.

- Ki maga és hol van Mr. Neumann? - kérdezte Calum. Mindenkiből kitört a nevetés.

- Tudtommal én vagyok Mr. Neumann. - nevetett menedzserünk. - Komolyra véve a szót... Elintéztem nektek egy évre, hogy a hazátokból, Ausztráliából, egy nemzetközi magazinban hetente egyszer, szombatonként legyen rólatok szó. Egy kis interjú vagy valami.

- Szuper.

- Csak ahhoz egy újságíró állandó jelenléte kell. Úgyhogy Los Angeles-ben felvesszük a nyaralást akkor befejező újságírót. Mit szóltok?

- Tőlem?

- Jöhet.

- Legalább férfi? - nevetett Luke.

- Nem, nő. Brooklyn-nak hívják.

- Remélem dögös. - nevetett újra.

- Nem tudom, nem láttam még, de most mennem kell, mert Brooklyn-t még fel kell hívnom, hogy a koncertetekre jöjjön el, ne kelljen, keresgéli őt a reptéren.

- Oké, viszlát.

- Sziasztok!


----------------------------------------------------------------------------------

Sziasztok! :) Itt is lenne az első rész! :) Remélem tetszett. :)


Concealed distress (Change 3.) [M. C. HUN; BEF.]Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin