Good Girls are Bad Girls [l.h.]

22.

Bridget

-Már értem.-nevetett Calum.
Furcsán néztem rá, mert csak úgy a semmiből ezt kijelenti. De hogy ezzel mit akarna mondani, fogalmam sincs.

-Mit is?-kérdeztem rá se nézve.
Rá se akartam nézni.

-Hogy Luke miért lett gyenge.-mondta már kissé komolyra váltva a szót.
Gyenge?

-Miért lett gyenge?-kérdeztem tőle a kezemet birizgálva.

-Miattad. Megváltoztattad őt.-nézett rám.
Én erősen a földre figyeltem, de még ígyis éreztem Calum tekintetét magamon. Kicsit kényelmetlenül éreztem magam.
Fogalmam sem volt, mit tudtam volna erre válaszolni.

-Hol lehet Luke?-kérdeztem témát váltva.
Kicseszettül aggódok érte.
És mi van, ha valami hülyeséget csinált?
Sosem tudnám megbocsájtani magamnak.

-Szerintem otthon döglik full másnaposan.-nevetgélt Calum.

Nevetgél?

Mi olyan rohadt vicces azon, hogy Luke szarrá itta a fejét?

-Menjünk oda.-jelentettem ki, picit gyorsabban sétálva.

-Hé, nyugi csajszi. Szerinted hova tartunk?-röhögött.

Vettem egy nagy levegőt, és próbáltam lenyugtatni magam. Nem szabad stresszelnem. Most az a fontos, hogy higgadt maradjak, és találjuk meg azt a nyomorékot.
Annyira hiányzik.
Annyira aggódok érte.
Annyira féltem.

-Milyen messze van még?-kérdeztem.

-Jó hír, látod azt a szép házacskát?-mutogatott Calum két házzal arrébb.

-Persze.-bólintottam.

-Nah, ott lakik a hős Rómeócskád.-mosolygott rám Cal.
Azonnal én is elmosolyodtam, és futni kezdtem a ház felé.
Minnél hamarabb látni akartam Lukeot, és minnél hamarabb mellette akartam lenni.
Más nem is számított.
Calum persze kiabált, hogy lassítsak, és hogy várjam meg, de ezekre a kijelentéseire csak gyorsabban kezdtem el futni.

Már a ház előtt álltam, Calum pedig utol is ért.

-Kopogj.-lihegett Calum.
Csak nem elfáradt a kegyetlen gyilkos?

Hangosan kopogni kezdtem, majd egy nő nyitott ajtót.

-Csá, Luke?-kérdezte Calum.

'Csá?' Ez komoly?
Így köszön egy nőnek?

-Te vagy Bridget?-nézett rám a nő, mintha meg sem hallotta volna Calum kérdését.
Félve bólintottam egyet.

-Gyertek be.-nyitotta ki jobban az ajtót, majd mindketten besétáltunk rajta.

Calum azonnal a kanapéra vetette magát.

-Kértek valamit inni?-kérdezte mosolyogva a nő.

-Kólát!-nevetett Calum.

-Bridget?-fordult felém.

Megráztam a fejem.

-Ó, milyen illedelmetlen vagyok. A nevem Liz. Luke anyukája.-nyújtotta felém a kezét udvariasan.
Feszülten megráztam a kezét, majd halkan kinyögtem, hogy az én nevem Bridget, amit már tudott is, szóval felesleges volt.

-Luke?-kérdeztem aggódva.
Liz rámmosolygott.

-Alszik.-válaszolta.

-Fent, rögtön balra, első ajtó.-mutogatott Calum az említett helyre.