1.Évad-4.Fejezet

427 35 2
                                    

- Nyugi van!- vágta rá Jake
Kurvára nem voltam nyugodt. Utálom ha azt hiszik ismernek,pláne ebben az esetben mikor eddig találkoztunk maximum 5 percre. Egyszerűen ezek úgy feltudnak idegesíteni, hogy arra nincsenek szavak.
- Kimennétek?!-kérdeztem levágodva az ágyra.
-Nem !-vágták rá
-De igen. Mindenki távozzon a lányom szobájából!- hallottam apám határozott, tekintély parancsoló hangját.
Oldalra fordítottam fejem. Megpillantottam az ajtóban, anyámmal az oldalán. Kivételesen hálát adok az égnek hogy ez történt. Én tényleg imádom a bandát, de hogy úgymond berontanak a magánszvérámba, és piszkálják a cuccaim. Kikészit. Lassan mindenki távozott, így bezártam az ajtót. Elmentem letusolni, majd felvéve egy tiszta fejérnemű szettet, töröltem meg vizes, frissen mosott hajam. Sokáig hezitáltam megszárítsam-e? Végül úgy döntöttem hagyom magától megszáradni, hisz meleg van. Kiültem a teraszra egy doboz cigivel, majd leültem a földre. Hátam a falnak támasztottam, majd elővettem egy szálat, majd meggyújtottam, és szívtam belőle egy slukkot. Kis időn belül felkeltem majd a korlátnak támaszkodtam. Ahogy ott álltam egyre furcsább érzésem lett. Figyelnek. Gondoltam magamban,majd félszemmel kicsit oldalasan hátra pillantottam. Megpillantottam Purdy perverz vigyorát.
-Ne stíröld a seggem!- forgattam meg szemem majd szembe fordultam vele.
De akkor végigmért, szeme pedig megakadt szétvagdosott, hegekkel teli combomon.. Felsóhajtottam ahogy arca enyhén rémülté kezdett válni. Komolyan mondom, kár volt kijönnöm. Elnyomtam a már- már elszívott csikket, majd bementem. Bemásztam a meleg ágyba majd felvillanó telefon képernyőmre pillantottam. Megpillantottam egy üzenetet, mely szüleimtől származott.
-"Többet vártunk volna, nem így neveltünk hogy minden srácot hazavigyél. Ez anyádnak elég nagy csalódás volt. "- olvastam végig.
Torkomban egy gombóc keletkezett, szemembe könnyek gyűltek. Megint csalódást okoztam.. pedig nem állt szándékomban. Az érzés amikor rájösz, nem is vagy olyan fontos, mint amilyennek hitted, és felesleges vagy. Én megint ezt éreztem, az érzést amely felüluralkodott rajtam. Újfent csak. Utat engedtem könnyeimnek. A sós cseppek lassan, egymást követve gördültek le arcomon. Szinte kiestem az ágyból és az ajtóhoz fürdőajtóig vonszoltam magam.
Megragadtam a kis polci tükröt ami elöttem volt, és ledobtam a földre. Az említett tárgy szilánkosra törött, érve a kemény talaljt. Lehajoltam és felemeltem egy viszonylag nagyobb darabot.Csuklómhoz emeltem majd összeszorítottam szemem. Megtettem. Megtettem ugyan azt, amit 2 évvel ezelött.
Megint megvágtam magam!..

My dreamWhere stories live. Discover now