Arra ébredtem,hogy egyik testvérem csörtet fel az emeletre és kiabál:
-Reggeli!!
-Fogd be!-ordítottam vissza.Erre a hang gazdája,mint kiderült Alex,benyitott az ajtómon és jóformán a hátamra ugrott.
-Azt mondtam reggeli!!-kiabált ezúttal a fülembe.
-Kit érdekel??Szálj le rólam és edd meg azt a kibaszott reggelit egyedül!!-Alex nem nyugodott és tovább nyaggatott,hogy menjek vele reggelizni,de nem értettem mire ez a nagy felhajtás,hiszen eddig soha nem ettünk együtt.Meg is kérdeztem ezt,így nagy monológba kezdett a testvéri szeretetről és a legbosszantóbb az volt,hogy mindezt rajtam fekve magyarázta.
-Na,mit mondassz?-fejezte be végre.
-Azt,hogy azonnal szálj le rólam,mert nem kapok levegőt!
-Olyan bunkó vagy,csak szeretettel árasztalak el.-morogta,miközben lassan lemászott az ágyamról.Felsóhajtottam és szinte könyörgő,zöld szemeibe néztem.
-Feladom.Mi olyan fontos,hogy velem akarod megvitatni egy szaros reggeli mellett?
-Majd meglátod!-kacsintott majd kifele indult-Amúgy..Neels keresett.-mondta "mellékesen",rám vigyorgott és becsukta az ajtómat.Baromi gyorsan ugrottam ki az ágyamból.El is felejtettem,hogy találkozunk.Basszus!Ránéztem a telefonom kijelzőjére: 09:45
Még egy basszus!Mindössze 15 percem van arra,hogy megreggelizzek Alexel és elkészüljek a találkánkra.Azért mégsem mehetek abban a ruhában amiben tegnap voltam,így gyorsan lekaptam magamról és beugrottam a zuhany alá.
-Leilaa!Siess már!-hallottam ismét Alex hangját.Inkább nem válaszoltam,csak sietősen megtörülköztem,bugyit és melltartót vettem és valami ruha után néztem a szekrényemben.Vagy 2 percet elvesztegettem erre,de végül a szürke Cute but Psycho feliratú ujjatlanom és egy farmersort mellett döntöttem.Megkerestem a fésűmet,kifésültem a hajamat,majd kontyba kötöttem.Szempillaspiráloztam aztán már futottam is ki a szobámból,hogy még legyen időm reggelizni.
-Na végre!-kiáltott Alex mikor leértem.Kiöltöttem rá a nyelvemet,majd leültem mellé a kanapéra és vettem egyet az asztalon felhalmozott bundáskenyerekből.
-Na,mi az amiről beszélni akarsz?-néztem rá.
-Semmi különös,csak annyi,hogy vigyázz Neelsel kérlek.Azt mondják..elég sok lányt ágyba vitt már.Nem szeretném,hogy te is egy legyél közülük.Értem ha tetszik,de mielőtt megbíznál benne,bizonyosodj meg arról,hogy komoly érzései vannak irántad renden?-elkerekedett szemmel néztem rá és meghatottan öleltem át bátyámat.Karjai körém fonódtak és jó volt érezni,hogy törődik velem,hogy érdekli ami velem történik.
-Szeretlek,vigyázz magadra kérlek.-suttogta.
-Én is szeretlek.-mondtam,majd nyomtam egy puszit az arcára és kezemben a kenyérrel felálltam és felbaktattam a telómért.Felkaptam,még egy utolsót pillantottam a tükörbe,majd újra lementem és vártam,hogy Neels megérkezzen.Nagyon feszült voltam és azon gondolkodtam,vajon mi fog történni.Gondolataimból a csengő szakított ki.Odafutottam és kinyitottam.
-Jó reggelt!-köszönt Neels-Nagyon szép vagy!
-K..köszi-mosolyogtam és éreztem,hogy ég a fejem ezért megfordultam,hogy becsukjam az ajtót.Alex bent állt és gyanakodva mérte végig a mögöttem álló srácot.
-Majd jövök!Szia Alex!-intettem neki kicsit dühösen,amiért ilyen lekezelő.
-Szia..-morogta,mire rácsaptam az ajtót.Zavartan fordultam hátra a meglepetten néző Neelshez.
-Mi baja?-kérdezte.
-Áh...semmi,csak félt.
-Mitől?Én vigyázok rád.
-Hát,védj meg magadtól akkor.-röhögtem,mire még zavartabban nézett.-Hagyjuk.-mondtam majd megragadtam a karját és elkezdtem húzni kifele a kertünkből.-Innentől nem nézheted hova megyünk,csak bízz bennem.-mondta mikor már valahol a város szélén voltunk,majd hirtelen átdobott a vállán,így fejjel lefelé lógtam és a hátán kívűl nem láttam semmit.
-Nemár..miért nem láthatom??-kezdtem ütögetni.
-Nyugi,tetszeni fog,csak szeretnélek meglepni.
-Ahj..
Neels elindult én pedig továbbra is úgy lógtam,mint egy kiütött liba a vásáron.Mikor megérkeztünk megszólalt:
-Csukd be a szemed.-engedelmeskedtem neki,amíg letett a földre,majd fél karral átkarolt és finoman hátra döntött,amin eléggé meglepődtem,de hagytam.Kihúzta alólam a karját,de még nem mondott semmit.
-Kinyithatom?-kérdeztem.
-Még ne!
Hülyén éreztem magam,ahogy ott feküdtem,ezért felültem és füleltem vajon hol vagyok.
-Nyithatod!
Kinyitottam szemeimet és meglepve láttam,hogy egy tengerparton vagyunk.
-Miért hoztál ide?-kérdeztem.
Neels elmosolyodott és a hátam mögé mutatott.Hátrafordultam és egy paintball parkot láttam.Felpattantam és szorosan átöleltem,mert imádok paintballozni.Először meghökkent de aztán ő is átkarolt.-Kezdjük!-kiáltottam,mikor már kellően elbújtam ahoz,hogy Neels ne tudjon megtalálni és lelőni.
-Megtalállak!-hallottam valahonnan messzebbről.Erre nem válaszoltam,csak a hang irányába kezdtem kommandózni.Egy szikla mögött megláttam Neels kikandikáló szőke haját,mire óvatosan közelebb osontam.Mikor már kellő távolságra voltam tőle,céloztam és lőttem.A kék paca egyenesen a Neels mellkasát védő mellény felé haladt és telibe találta.
-Ezaaz!-kiáltottam fel és ugrálni kezdtem.A helyzetemet kihasználva rám lőtt,de gyorsan elhajoltam a felém tartó paca elől.Kiöltöttem rá a nyelvem,majd bebújtam egy szikla mögé és újra céloztam.De Neels most résen volt és neki is sikerült elhajolni.Arréb futottam és újra elrejtőztem.A háta mögött álló kőfal mögé bújtam és hátba lőttem.Még egyszer kellett meglőnöm és nyerek.Kuncogva eredtem futásnak,de Neels eltalálta az oldalamat.A fenébe is,figyelmetlen voltam.De még mindig vezetek.Ebben a tudatban lőttem el harmadik patronomat,ami viszont a földre csapódott,mert túl messze voltam.Játékosan nézett rám kék szemével,mielőtt eltűntem előle.A játékidő végénél tartottunk már,mikor egymással szembe kerültünk és mindkettőnkön két színes folt virított.Csak egy lövés volt hátra,én vagy ő győz?Kihívóan a szemébe néztem és mellényére szegeztem puskámat.Elmosolyodott és lassan letette a fegyverét.Elkerekedett szemekkel néztem rá,nem értettem miért adja fel.Közelebb lépett,erre én hátra,de megbotlottam és hirtelen felé kaptam,megragadta a karomat,de már nem tudta megakadályozni,hogy hátraessek,hanem ő is esett velem.Háttal zuhantam a földre ő pedig felém.Két karjával támaszkodott a fejem mellett.Éreztem,hogy elpirulok,ezért lesütöttem a szememet.Nem mintha így nem látná zavarom...Kínos csönd telepedett ránk,de aztán Neels felém hajolt és nyomott egy puszit az arcomra,mire lassan felnéztem.
-Gyönyörű vagy.-lehelte alig hallhatóan,amitől kirázott a hideg.Csillogó,tengerkék szemébe néztem,ő vissza az enyémbe.Mély tekintete elvarázsolt és mikor felém hajolt nem ellenkeztem,csak hagytam,hogy meleg száját enyémre tapassza.Lágyan csókolt és én viszonoztam neki.A hideg futkosott a hátamon finom ajkaitól.Szája egyre bátrabban mozgott,mire utat engedtem nyelvének.Közelebb húztam magamhoz,mert nem akartam,hogy elszakadjunk,ajka meleg és puha volt,úgy éreztem benne vannak az érzései.Hajába túrtam mikor elhúzódott és nem engedtem felállni,csak néztem gyönyörű szemeibe.Elmosolyodott és egy puszit nyomott számra mielőtt feltápászkodott és engem is felhúzott.Nem engedtük el egymás kezét,csak felkaptuk a fegyvereinket és kisétáltunk a parkból.Hazáig csak andalogtunk és meg sem szólaltunk.Újra és újra a csókunkat játszottam le fejemben,nem akartam másra gondolni,csak arra,hogy most mellettem van.Otthon az ajtó előtt állva megszólalt:
-Nem nézünk meg egy filmet nálatok?
-De,jó lenne.-mosolyodtam el és behúztam a házba.Becsuktam az ajtót és felmentünk a szobámba.Apa és a mostohaanyám valószínüleg már aludtak a hosszú nap után,testvéreim meg talán bulizni voltak.Egyedül Abdul és Markus ültek otthon,Abdul szobájában néztek tévét.Bent a szobámban ledőltünk az ágyra és mi is bekapcsoltuk a készüléket.Neels karjával átölelt,én pedig mellkasára hajtottam a fejem.Puszit nyomott a számra,aztán mély álomba merültem.
YOU ARE READING
Ne hagyj itt..
RomanceHát...furcsa családom van.Kezdjük ott hogy 8-an vagyunk testvérek,bár nem vér szerint,apám hozzáment 6 fiú anyjához,így velük lettem összezárva,majd ráadásul született egy közös gyerekük: Markus,aki már 5 éves,egyetlen vérszerinti testvérem.