Ne hagyj itt..

#6

Ébresztőmre ébredtem és ez elszomorított.Megszoktam,hogy Neels itt van mellettem.Mellesleg ő azóta sem üzent,semmi jelet nem adott.

Lassan kászálódtam ki az ágyamból és a fürdőbe vettem az irányt.Lezuhanyoztam és elkészültem.7:00-kor kiléptem a házból,ma különösen korán mentem suliba.Nem volt kedvem a többiekkel autózni.
-Hé Leila!-szólt valaki utánam.Meglepetten fordultam hátra,de mikor megláttam Neelst,visszafordultam és gyorsabban kezdtem sétálni.-Várj már meg.Sajnálom.Nem érdekel más,csak te!
-Egyéb hazugság?-álltam meg és néztem rá.
-Most komolyan azon akadtál ki,hogy nem beszélgettem veled??
-Csak nem vetted figyelembe,hogy én rosszul érzem magamat.
-Nem mondtad.
-Te jó ég..-mondtam lesajnálóan és sétáltam tovább.Csendesen sétált utánam.A suliig már meg sem szólaltunk.

A szekrényemhez mentem és bepakoltam a pulcsimat.Neels szerencsére eltűnt.A matek terem felé indultam,mikor Haydennel futottam össze.
-Szia Leila!Mizu?-kezdett el velem együtt sétálni.
-Semmi különös..Neels egy fasz.
-Ja tudom.-nevetett.
-Abdul nem ugye?-kérdeztem rámosolyogva.
-Nem,nagyon szeretem.-mondta elpirulva.
-Örülök,hogy összejött.
-Köszi,hogy segítettél.-motyogta.
-Semmiség.-nevettem,majd átöleltem és bementem az első órámra.

Hat órát túléltem Neels mellett ami nem kis teljesítmény.Gratulálok magamnak.Az ebédlőbe indultam és Abdul és Hayden mellett foglaltam helyet.
-Hello hugi.Jól vagy?
-Ja.
-Nem hiszek neked.Nem kért bocsánatot mi?
-Próbált.
-Mit mondott rosszul?
-Szokásos hazugságok.
Abdullal mi már csak így beszéljük meg a pasiügyeimet.Egy szavamból tudja mi bajom.Épp szólni akart,mikor Neels ült le velünk szemben.Mindketten ránéztünk aztán én felálltam és kimentem.Asszem végeztem a kajálással.A folyosón nem volt senki,felkaptam a táskámat és kifele indultam.Mielőtt viszont kiléphettem volna,valaki (vajon ki) elkapta a kezemet és visszarántott.Maga felé fordított.Neels arca centikre volt az enyémtől,amitől kirázott a hideg.Megcsapott finom illata és féltem,nem tudok ellenállni.
-Ne haragudj kérlek.Figyelni fogok rád,csak maradj velem.-suttogta,majd mielőtt elfuthattam volna,a falnak nyomott és ajkaival súrolta enyémet.Tudta,hogy ez megőrjít,de arra várt,hogy azt mondjam vele maradok.A szemébe néztem és megszólaltam:
-Mondd ki.
Zavartan nézett de aztán ellágyult a tekintete.
-Szeretlek Leila.-suttogta,majd nem kínzott tovább,csak ajkamra szorította övét.Kezeimet arcára szorítottam aztán egyiket belevezettem hajába.Belemarkoltam szőke hajába és élveztem szája puhaságát.Percekig faltuk egymást,de aztán levegőhiány miatt el kellett válnunk.Belenéztem tengerkék szemébe és őszinte érzéseket láttam.Tudtam,hogy hülyeségen akadtam ki,de megérte megvárni,hogy bocsánatot kérjen.

-Mostmár elengedsz?-kérdeztem nevetve,mert Neels még mindig a falhoz szorított.
-Csak ha te is kimondod.-kacsintott rám.Elmosolyodtam és szóra nyitottam számat:
-Szeretlek Neels.

-Mikor is lesz az a tábor?-kérdezte Neels az ágyamon fekve amíg én pakoltam a szobámban.
-Nem tábor.-nevettem-Osztálykirándulás
-Na az.
-Jövő héten.
-És mennyi időre megyünk?
-Te nem voltál órán?-nevettem fel.
-Más foglalkoztatott azon az órán.
-És mi volt az?-kérdeztem,miközben leültem az ágy szélére.Neels hátulról átölelt és a fülembe suttogta:
-Te,csakis te.Hogy mit fogok neked mondani.
Elmosolyodtam és nyomtam egy puszit szájára.
Neels viszont ott tartott és hosszan megcsókolt.Ledöntött az ágyra és szája vadabbul kezdett mozogni.Lábaimat dereka köré fontam,így megéreztem férfiasságát ami már keményedett a nadrágjában.Szájával a nyakamra vándorolt és csókokkal hintette be.Egyik kezével benyúlt a pólóm alá,de leállítottam.
-Mi a baj?-nézett rám meglepetten.
-Csak erre kellek neked..?
-Mi?Dehogyis.Csak..azt hittem te is akarod,de ha nem,én várok rád.-mosolyodott el.Lefeküdt mellém az ágyra én pedig mellkasára hajtottam fejemet,mire belepuszilt a hajamba.

22:00
-Mostmár haza kell mennem.-mondta Neels.
-Mi?Miért?Nem maradsz itt velem?-néztem fel rá.
-Holnap suli,nálam meg nincs semmi cucc.
-Hát..oké..-mondtam,mire kimászott alólam,megcsókolt és kiment.
-Jóéjt.-suttogta még az ajtóból.
-Jóéjt.

Remélem tetszik ez a rész is,viszont nem tudom,hogy vagytok vele,de szerintem kezd unalmas lenni és fogalmam sincs,hogy folytassam.