1.rész

992 40 0
                                    


-Amber vonszold le a kurva segged, mert elfogunk késni arról a kibaszott próbáról és még jobban bedühödök.-kiabált fel a legjobb barátnőm az emeletre.

-Jövök már csak ne ordíts.-trappoltam le a lépcsőn.

Ki szaladtunk az ajtón és már siettünk is a tánc stúdióba, ami Sydney leghíresebb tánc-sulija.

Egy kicsit magamról: Amber Blue vagyok, Sydneyben élek anyámmal és a legjobb barátnőmmel Jessica Smith-el. A szüleink nagyon jóban voltak. Egyszer Jess szülei elutaztak Európába munka ügyben, amikor vissza jöttek apa ment ki eléjük a reptérre. Haza felé frontálisan ütköztek egy kamionnal és mind a hárman meghaltak. Ez 3 éve történt. Jess hozzánk került, így éldegélünk hárman. Boldogok vagyunk, bár mind a hármunkat megviselte. Jess nagyon sokáig pszichológushoz járt, engem anya nem vitt el, mert én erősseb voltam lelkileg, bár nekem is kurva nehéz volt. Anya is nehezen viselte, de tartani a kellett miattunk magát, ugyanis elvesztette férjét és a legjobb barátait, viszont kapott egy kislányt. Jess-el mindig is olyanok voltunk, mint a testvérek, de a baleset közelebb hozott minket egymáshoz.

Amúgy egy tök normális tini lány vagyok. A 16-ot 2 hónapja töltöttem be. Jess egy évvel idősebb tőlem. Pontosan egy évvel és egy nappal idősebb tőlem.

Mindkettőnknek a tánc az élete. Amikor 5 éves voltam anyuék elvittek minket egy akkor induló tánc-iskolában. Azóta oda járunk és mi vagyunk a legjobb táncosai a stúdiónak. És néha mi is tartunk saját órákat.

Ma éppen mi is csak órára megyünk be, a tánc-tanárunk Steven azt mondta fontos bejelenteni valója van számunkra. Egyébként minden fajta táncban otthon vagyunk. Leginkább hip-hop-ot és modern táncot táncolunk, de mindent imádok.

Már javában tartott az óra amikor beestünk. Nagy bocsánat kérések közepette beálltunk hátra.

-Nem, nem! a késők szépen előre!.-kiabált Steven.-Mutassátok csak meg, hogy mi is az új koreo, ha már meg engeditek magatoknak a késést.- Jessel össze néztünk és elnevettük magunkat, afféle ,,kérjél nehezebbet édes" nézéssel illettük Stevent, aki nagyon jól tudta, hogy kenjük vágjuk a koreot. De a fegyelem kedvében muszáj volt.

Steven elindította Will'i am- Feeling Myself számát és Jessel ritmusra kezdtünk mozogni, a koreot követve. Mindenki tátott szájjal figyelt, amit csak egy vigyorral díjaztam. Amikor vége volt a számnak Steven elégedetten bólintott. Jessel lepacsizva és lihegve leültünk.

-Nem rossz, nem rossz.-mondta Steven ránk kacsintva.-Lányok-biccentett felén- Alexa, Tom, Adam és Justin, óra után beszélni szeretnék veletek.-mondta, mi csak bólintottunk és a próba folytatódott.

Imádok táncolni, lenyugtat, olyan mint a drog, ha elkezdem nem tudok leállni. Nekem a tánc a drogom. Amikor Steven megtapsolt mindenkit, ezzel jelezve a próba végét. Kár! Pedig én még csak most kezdtem belejönni.

-Jó óra volt, holnap találkozunk! Szevasztok.-köszönt el a többiektől Steven mi pedig hatan köré gyültünk.

-Szóval arról lenne szó, hogy kaptunk egy felhívást, hogy bandák ,,Elő táncosai" ként kéne táncolni a stúdiónak.- az ,,elő táncosai" kijelentésnél a levegőben kalimpált az ujjaival. Fura, még nem hallottam ilyenről, ezért figyelmesen hallgattam.

-Én titeket választottalak.-mondta büszkén. Steven a tánc tanárunk amióta táncolunk.- Már van is egy fiú banda, aki keres ilyen táncosokat és megkeresték a stúdiót.-mondta feldobódva.-Holnap 11-re legyetek itt és NE késsetek!-nyomta meg a ,,ne" szócskát és felém meg Jess felé fordult.

-Akkor holnap srácok.-köszönt el, majd lelépett.

Jessel izgatottan kezdtünk el pakolni. Hazafelé gyalogoltunk és megettünk egy fagyit.

-Arra gondoltam, hogy elmehetnénk este venni új próba ruhákat, ha már valami fiú banda jön megnézni minket.-mondta feldobódva.

-Felőlem mehetünk.-mondtam.

-Jó akkor felhívom anyát és megkérdezem, van e kedve velünk jönni.-mondta feldobódva. Akárhányszor Jess ,,anyának" szólítja anyát melegség önt el, annyira örülök, amikor így hívja. Anya is a lánya ként tekint rá.

Egyébként anya nagyon fiatalos, néha túlságosan is. Gyönyörű nő. Minden pasi a lába előtt hever, de ő nem tudott rá nézni még egyre sem apa halála óta.

Este bepattantunk anya kocsijába és már indultunk is.

-És mit szeretne magának venni életem két értelme.-nézett hátra ránk anya mi meg csak, mint két ötéves, csillogó szemekkel néztünk anyára.

-Próba ruhááááát.-sikítottuk egyszerre Jessel, anya nevetve indította be a kocsit.

-Akkor megyünk próbaruhát venniiiiiii.-sikított velünk anya is. Imádom, teljesen olyan mintha ő is a legjobb barátnőm lenne. Jobbat nem is kívánhatnék tőle. Nem bírnám elviselni ha valami baja lenne. Abba belebetegednék.

Beértünk a plázába és minden jó cuccot össze szedtünk, elmentünk megvacsizni és már mentünk is haza. Este még megnéztünk egy filmet, és hárman aludtunk el a szobámban.



Life with dance M.C |BEFEJEZETT|Where stories live. Discover now