Life with dance M.C |BEFEJEZETT|

5.rész

Az út alig volt 15 perc. El hülyültünk, Luke sem rossz arc. De elég észre vehetően vetkőztette a szemével Jess-t. Jess nem igazán a komoly kapcsolatok híve. Egyszer volt egy barátja, aki megcsalta, azóta nem volt egy komoly kapcsolata sem. Luke leparkolt és kiszálltunk a kocsiból. Amikor benyitottunk Calum és Ashton éppen veszekedtek. Az emberek szétszórva álltak a nappaliban. Nem sokan voltak, biztos csak a közeli barátaik és pár ismerős. Amikor kiszúrtam a negyedik fiút elmosolyodtam, ő is mosolyogva nézett át a lány válla felett, akivel éppen beszélgettek. Még mindig őt néztem, amikor Ash elém lépett és magához ölelt.

-Szia Amber.-mondta miközben még mindig szorongatott.

-Szia Ash.-mondtam neki és közben rá néztem Michaelre, aki éppen hevesen csókolózott azzal a lánnyal. Teljesen lefagytam, amit Ash is észre vett és feléjük fordult, aztán vissza felém, megragadta a karom és felrángatott az emeletre. Benyitott egy szobába, bizonyára az ő szobája, a fal tele volt poszterekkel és fényképekkel.

-Szóval.....-ült le az ágyra.

-Szóval?-kérdeztem vissza hülyén, remélve, hogy nem esett le neki, hogy bejön Michael. Én naív.

-Szóval bejön Mikey.-nézett rám mosolyogva.

-Nem mindegy? Úgy is van csaja.-vágtam le magam mellé.

-Nincs.-rántotta meg a vállát pár perc szünet után.

-Hát az előbb nem úgy tünt.-mondtam.

-Mindegy, gyere, bulizzunk.-mondta majd levonszolt az emeletről.

Lent már javában folyt a buli, igaz még csak kb. 10 perce mentünk fel, de most már mindenki táncolt, nem beszélgettek, mint még 10 perce. Kiszúrtam Luke-ot és Jesst akik vadul falták egymás ajkait. Elnevettem magam, mire Ash is oda kapta a fejét.

-Ezek rendesen össze gabajodtak.-mondtam röhögve.

-Hát nem tudom......Luke nem a kapcsolatok híve, lehet figyelmeztetni kéne Jesst.-mondta.

-Akkor jól egymásra találtak.-mondtam Ashnek, mire mindketten elröhögtük magunkat. Egyszer csak Michael állt meg előttünk.

-Gyorsak voltatok.-röhögöt, rácsapott Ash vállára, majd kikerült minket és otthagyott.

Én ledöbbenve álltam. Miől beszél ez? Milyen menet?

-Már mindent értek.-mondta Ash.

-Akkor jó lenne ha beavatnál, mert én szart se értek.- mondtam.

-Hát..-kezdte volna, mire egy lány jelent meg mögötte és megkocogtatta a vállát. Ash hátra fordult, majd felcsillant a szeme. A lány elnevette magát, majd megcsókolta Asht, aki teljesen lefagyott. A lány elvált tőle és ijedten nézett a szemébe, mivel nem viszonozta a csókot. Aztán Ash észbe kapott és megcsókolta. Ők smároltak, én meg csak álltam. A tizedik percnél már meguntam nézni a nyálcseréjüket és inkább felmentem az emeletre, egyfolytában Michael járt a fejemben. Vajon féltékenységből csókolta meg azt a lányt?!

Ezekkel a gondolatokkal léptem be egy szobába, ahol le volt kapcsolva a villany. Felkapcsoltam, majd Calummal találtam szembe magam, aki az ágy mellett ült a földön, egy mát félig kiürített Whiskys üveggel. Rám emelte, a tekintetét. A szemei kivoltak sírva és bevoltak vörösödve. Rögtön oda léptem, majd leültem mellé.

-Minden oké Calum?-kérdeztem.

-Megcsalt.-nézett rám és legördült egy könnycsepp az arcán. Nem válaszoltam, csak magamhoz húztam és szorosan átöleltem. Ő is hozzám bújt és szorosan szorított.

-Semmi baj, Shh hé ne sírj.-simogattam a hátát. Igaz, hogy még alig egy napja tudom ki ő, de annyira ismerős. Mát az első nap is feltűnt, de nem foglalkoztam vele, mert gondoltam egy újságban láttam, vagy a neten, de most, hogy így ilyen közel van, olyan mintha ezer éve ismerném. Ezen gondolkodtam, majd beugrott. Calum, Calum Thomas Hood. Régen szomszédok voltunk. Én ötödikes voltam ő pedig 8.-os. Régen szerelmes voltam belé. Nagyon sokat játszott velem, és vigyázott rám. Anyuék fizettek is neki egyszer kétszer, amikor dolguk volt. Mindig Hoodynak hívtam. Vajon emlékszik még rám? Egy próbát meg ér.

-Ne sírj már Hoody.-mosolyogtam, mire felemelte a fejét és mélyen a szemembe nézett.

-Amber.... Amber Blue?-kérdezte kicsit kábán, azért már csak túl van egy fél üveg Whiskyn.

-Személyesen.-mondtam, majd elnevettem magam.

-Hogy meg nőttél.-mondta.

-Hát te is csak kb. 30cm-el lettél magasabb.-mondtam neki. Elnevette magát.

-Hogy, hogy emlékszel rám?- kérdezte még mindig üveges szemekkel.

-Hát a kis táncos lábú szomszéd kislány teljesen beléd volt esve.-mondtam röhögve.

-Jó tudni.-röhögött.

Mindenről beszélgettünk, elmesélte, hogy a barátnője megcsalta itt a bulin és, hogy teljesen kibukott. Egy csomószor töröltem le a könnycseppeket az arcáról. Annyira rossz volt így látni. Meghúzta az üveget, majd kikaptam a kezéből.

-Elég lesz mára Cal.-mondtam és jó messzire raktam az üveget tőle. Amikor ki egyenesedtem, hirtelen két keze közé vette az arcom és meg csókolt. Calum Thomas Hood a gyerekkori nagy szerelmem megcsókolt. Meglepődtem magamon, mert vissza csókoltam. Amikor levegő hiány miatt elváltunk, mind a ketten furán néztünk egymásra, majd elnevettük magunkat.

-Hát ez....-kezdtem.

-Fura volt.-mondta. Hevesen bólogattam.

-Mintha a hugomat csókoltam volna meg.-mondta fintorogva, mire én elnevettem magam.

-Szóval a hugodat?-néztem rá nevetve.

-Igen, az én kis hugicámat.-ölelt szorosan magához.

-Cal.....Calum... Megfojtassz.-nyöszörögtem, mire elengedett.

-Bocsi.-nyomott egy puszit a homlokomra. Egy kicsit meglep a viselkedése. Eléggé bánt, hogy nem ismertem meg rögtön Calt. Nagyon fura, hogy egy elég híres fiú banda egyik tagjáról kiderül, hogy ismerem, méghozzá elég jól és a tesója ként tekint rám, a másikkal elégj ól össze barátkoztam, a harmadik a nővéremet fűzi, a negyedik pedig eléggé bejön.

-Feküdj, le jót fog tenni.-mondtam neki.

-Neked pedig nem otthon kéne pihenned?.-nézett rám.

-Már jól vagyok.-mondtam neki.

-Akkor jó.-mosolyodott el édesen.

-Majd beszélünk.-köszöntem el.

-A bátyád egy ölelést sem érdemel?-kérdezte és durcisan maga elé fonta a karjait.

-Gyere ide te hülye.-tártam szét a karjaim, mire nekem rontott és felkapott. Megprgetett, majd letett és szorosan megölelt.

-Köszi, hogy feldobtad az estém.-mondta.

-Menj aludni.-mondtam, majd elváltam tőle és kimentem a szobából, a kezemben a Whiskys üveggel. Minden mindegy alapon meghúztam a még félig lévő üveget. A folyosón egy lélek sem volt. Mindenki lent bulizott. Nekidőltem a falnak és az italt kortyolgatva lecsúsztam a földre. Már éreztem, hogy eléggé szédülök. A szemeim csukva voltak, éreztem, hogy valaki felvesz az ölébe, de már nem volt erőm kinyitni a szemem, elaludtam.