Reggel Michael karjaiban keltem, arra lettem figyelmes, hogy mosolyogva bámul.
-Jó reggelt Blue.-mondta, majd megpuszilta a homlokom.
-Jó reggelt.-mosolyogtam.-Mióta vagy fent?-kérdeztem.
-Egy ideje.
-Miért nem keltettél fel?-kérdeztem mosolyogva.
-Mert aranyosan alszol.-mondta, mire elnevettem magam.
-Mikor indulunk Miamiba?-néztem rá kérdőn. El vette a telefonját az éjjeli szekrényről és el kerekedtek a szemei.
-10 perc mulva.-mondta, majd ki pattant az ágyból.
-Basszus!-álltam fel én is és elindultam az ajtó felé, de Michael vissza rántott. Kérdőn néztem rá.
-Nem kaptam reggeli csókot.-mondta kisfiús mosolyal. El nevettem magam és nyomtam egy puszit az arcára.
-Ez nem csók volt.-durcázott.
-Mostantól érvényes az a szabály, hogy ,,Majd ha együtt leszünk".- rá kacsintottam, majd elhagytam a szobát. Olyan cuki Michael, amikor haragszik. Persze, én is nagyon megszerettem volna csókolni, de akkor nem húzhatnám az agyát a beteg poénjaimmal.
Amikor benyitottam a szobánkba, a legrosszabb látványra is felkészültem. De amikor beléptem, Jess és Luke békésen aludtak. Nekifutásból rájuk ugrottam, majd el kiabáltam magam, hogy ,,Zombiiiik" ez Calumnál is bejött.
Lukenak kipattantak a szemei és ijedt arccal meredt rám.
-Nyugi már, nincsenek zombik.-röhögtem a könnyeimmel küszködve.
Jess, csak unottan és fáradtan nézett, majd amikor meglátta Luke arcát el nevette magát, majd megpuszilta az ijedt srácot.
-Haladjatok már, 10 perc múlva indulunk.-mondtam.
-Már csak 5 perc.-dugta be a fejét Michael.
-Basszus!-mondta, majd fel pattant.
-Nekem is ez volt a reakcióm.-nevettem, de a többiek nem igazán találtak viccesnek úgyhogy inkább neki álltam pakolni.
Luke és Michael kimentek, majd mi Jessel sebesen felöltöztünk és össze pakoltunk.
-Na?! Történt valami?-kérdezte Jess, miközben a bőröndjébe dobálta a ruháit.
-Ha arra gondolsz, amit ti csináltatok itt Lukeal-mutattam körbe a szobán.-akkor nem! Semmi sem történt. De én már meg sem kérdezem, mert tudom a választ.-nevettem, Jess pedig elpirulva bámulta a földet.
Össze pakoltunk, majd lementünk az aulába. Steven, már csak egy legyintéssel el fordult, ő már megszokta, hogy mindig késünk mindenhonnan.
Fel szálltunk a buszra. A lányokkal a buszhátában beszélgettünk. Alexának, mint már tudjuk, eléggé be jön Calum. Egyfolytában róla áradozott. El mesélte, hogy amíg a túrné előző helyszínén voltunk, Cal úgy ment el mögötte, hogy hozzá ért a fenekéhez, de ő most nem tudja, mit gondoljon. Na, itt jöttem a képbe én.
-Amber...-nézett rám boci szemekkel Alexa.
-Jó..- pattantam fel. Szeretek kupidót játszani.
-Köszii.-ugrott a nyakamba.
Előre mentem, a fiúk a kanapén ültek. Michael telefonált, Luke gitározott, Ash zenét hallgatott Cal pedig a tájat nézte, ahol éppen elhaladtunk.
YOU ARE READING
Life with dance M.C |BEFEJEZETT|
FanfictionAz élet egy ördögi körforgás! Amikor úgy érzed, hogy minden sínen van az életedben, valami, vagy éppen valaki mindig szétbassza az egészet!