Másnap reggel hangos horkolásra keltem. Oldalra fordítottam a fejem, és Michaelt véltem felfedezni magam mellett, aki tátott szájjal aludt. Felkuncogtam a látvány miatt, majd halkan kimásztam mellőle. Beszaladtam a fürdőbe, ahol minden tiszta rózsaszirom és víz volt. Beálltam a tusoló alá, és gyorsan lezuhanyoztam, úgy, hogy közben a vigyor levakarhatatlan volt az az arcomról.
A tegnap este volt életem legjobbja. Különleges volt! Éreztem, hogy Michael szeret. Mellette biztonságban érzem magam, és ez egyszerűen csodálatos.
Amikor végeztem a zuhanyzással, megtörölköztem, és magamra kaptam Michael köntösét. Gyorsan össze szedtem a szétszórt szirmokat, és feltöröltem a vizet a padlóról. Megmostam a fogam, és kimentem a szobába. Kedves szerelmem még ugyan úgy aludt, ahogy egy félórája itt hagytam. Felkaptam magamra a tegnapi bugyim, és melltartóm, a köntöst pedig a fotelbe dobtam.
Michael mellé osontam, és leültem az ágyszélére.
-Én nem félek a zombiktól!-morogta még mindig csukott szemmel, mire én hangosan felnevettem.
-Ez nem ér! Mindenkinél be szokott válni.-kuncogtam, mire ő kinyitotta a szemét.
-De én nem vagyok mindenki!-mosolygott.
-És én ezt nagyon jól tudom.-mondtam, majd megcsókoltam.
-Mikor indul a géped hercegnő?-kérdezte, miközben felült az ágyon.
-Két óra múlva.-mosolyogtam rá.
-Rendben, akkor elmegyünk hozzátok a cuccaidért.-bólintott, majd kiugrott az ágyból és szélsebesen kezdett el öltözni.
-Hé, még van két óránk a gép indulásáig.-vágtam értetlen fejet.
-Tudod te, hogy milyen kevés idő az a két óra?-kérdezte, miközben beszaladt a fürdőbe.
-Michael rosszabb vagy, mint egy lány.-kiabáltam, hogy biztosan meghallja.
-Hogy mondod?-lépett ki a fürdőből teljesen elkészülve, miközben egy fogkefe lógott ki a szájából.
-Nem szóltam!-tettem fel mindkét kezem, majd én is elkezdtem felöltözni.
Amikor mindketten elkészültünk, kéz a kézben léptünk ki a szállodából. Körülöttünk mindenhol vakuk kattantak. Az újságírók kérdésekkel bombáztak minket, vagyis inkább Michaelt. Az említett személy pedig nem engedte el a kezem, annál inkább szorította. Nem válaszolt konkrétan egy kérdésre sem, csupán ennyit mondott.
-Heatherrel nem is voltunk soha úgy igazán együtt, én őt szeretem és őt is fogom.-mondta, majd kinyitotta nekem a kocsija ajtaját, én pedig egy óriási vigyorral a fejemen ültem be a járműbe. Átkocogott a másik oldalra, és ő is be ült, én pedig csak vigyorogtam.
-Mi van?-nézett rám.
-Szeretlek!-vigyorgásomat lecsökkentettem egy mosolyra, majd adtam neki egy gyors csókot. Vigyorogva elindította az autót, majd rátaposott a gázra.
Michael leparkolt a házunk elé, én pedig már pattantam is ki a kocsiból, ellentétben vele.
-Nem jössz?-hajoltam vissza.
-Öm.....de csak, elszaladok tankolni, mindjárt jövök vissza.-mondta.
-Csak lehozom a cuccom, és a reptér felé megállunk egy benzinkútnál.-mosolyogtam.
-Nem, te csak nyugodtan búcsúzz el Tomtól, én pedig mindjárt vissza érek.-erősködött, mire sóhajtottam egyet.
-Jó, de siess!-mutattam rá parancsolón, mire szalutált.
STAI LEGGENDO
Life with dance M.C |BEFEJEZETT|
FanfictionAz élet egy ördögi körforgás! Amikor úgy érzed, hogy minden sínen van az életedben, valami, vagy éppen valaki mindig szétbassza az egészet!