Life with dance M.C |BEFEJEZETT|

14.rész

Jessel elkészültünk. Ma biztos, hogy találkozok Michaelel, ezért erősnek kell látszanom. Lefelé a liftben egész végig az ujjaimat tördeltem.

-Hagyd már abba, eltöröd a kezeid.-röhögött Jess, majd megfogta az egyik kezem.-Minden oké lesz!- mosolygott rám biztatóan.

-Remélem.-fújtam ki a bent tartott levegőt.

Amikor kiléptünk a liftből, az egész tánc csapat ott volt, anyával és Stevennel együtt. Meg álltam Jess mellett, James pedig mellém lépett szorosan mellém. Én csak húzódtam odébb, de követett. Egyszer egy kar ragadta meg a vállát.

-Akadj már le róla tesó.-nézett lesajnálóan Jamesre Justin. Hálásan néztem rá, miközben James odébb állt.

-Köszönöm.-mosolyogtam rá.

-Nincs mit.-villantott egy ezer wattos mosolyt.-Arra gondoltam, hogy van e kedved este elmenni valahova?-kérdezte, mire én leblokkoltam. Nem mehetek el!! Hisz szerelmes vagyok Michaelbe, nem vezethetem meg Justint. Helyes srác, meg minden, de nem tehetek az érzéseim ellen semmit.

-Persze.-böktem ki. MI?! Egy hülye vagy Amber!! Most már nem szívhatom vissza.

-Akkor próba után itt találkozunk.-vigyorodott el.

-Oké.-mondtam a földet pásztázva.

Jess értetlen pillantásokkal illetett, majd épp megszólalt volna, amikor rászóltam.

-Ne mondj semmit!-tettem fel a mutató ujjam, majd kikerültem és elindultam a buszba.

Kint a szálloda előtt, vagy 100 fotós várt. Amikor kiléptem a vakuk kiégették a szemem. Nem értem, engem miért kell ilyen lelkesen fotózgatni?

Beültem a buszba és vártam a többieket. Nem sokáig kellett várakoznom, meg is érkeztek. Az aréna nem volt annyira messze a szállodától, mint a turné előző állomásán, így hamar odaértünk.

Amikor kiszálltunk a buszból, nagy meglepetésemre, nem volt egy fotós sem. Őket most rajongók váltották fel, és amikor megláttak elkezdtek sikítozni. Nem tudtam mire vélni, de akaratlanul is elmosolyodtam.

-Jézusom Amber!! Csinálhatnánk egy képet?-kérdezte egy lány. Értetlenül bámultam rá, végül persze oda álltam mellé, ő a barátnője kezébe nyomta a telefonját, hogy készítsen rólunk pár fotót. Egyszer valaki elkezdte a nadrágomat rángatni. Le néztem és egy 5 év körüli angyali kislánnyal találtam szemben magam.

-Szia.-köszöntem neki mosolyogva.

-Én is táncos akarok lenni! Olyan, mint te!-mondta. Istenem, annyira aranyos volt.

-Melory!-kiabált egy nő kétségbe esetten, mire megpillantott engem a kislánnyal és oda rohant.-Jézusom, kicsim, el ne merj szökni mégegyszer.-szorította magához a kislányt.

-Mami, táncolni akarook.-kezdett el hisztizni, mire én kinevettem.

-Anyu, meg van?-hallottam egy ismerős hangot, mire felkaptam a fejem.

-Allison?- kérdeztem hülye fejet vágva. Igaz, nagyon sok minden ki esett a tegnap estéből, de rá tisztán emlékszem.

-Amber?!-vigyorodott el.-Sziaa.-ugrott a nyakamba.

-Al, én is táncolni akarok.-hisztizett tovább Melory.

-Jól van, majd beviszlek a táncsuliba.-mosolygott húgára Allison.

-Táncolsz?-néztem rá meglepetten.

-Igen.-mosolyodott el.

-Figyelj, ha van kedvetek, bejöhettek megnézni a próbát, én meg táncolok veled egyet.-borzoltam össze a kislány haját, mire lekezdett kuncogni.-Elintézem, ha van kedvetek.