꧁Amy Bell új élete꧂[3. Évad/Befejezett]

7. Rossz előérzetem van.

Éppen egy keményen megfogalmazott sms-t akartam elküldeni, amikor ismét szembe néztem egy újabb üzenetével.

Idegen: Tudom hogy azt hiszed, hogy csak szórakozom, pedig nem! Tudom hogy a férjed mellet van két aranyos gyereked és ez örömmel tőlt el, mert nagyon családcentrikus vagyok. Már 3 éve szeretnék én is legalább egyet. Kérlek ne küldj el megint melegebb éghajlatra, mert nagyon fájt az elöbbi is. Nem tudlak kiverni a fejemből, hiába kérnéd. Te lettél nekem a nap az égen, mi bevilágitja életem. Este pedig a hold, mi fényével megvilágitja a haza vezető utamat.
Siess, mert látni szeretnélek!

Na most hidaltam le.. Nem tudom hogy ki ő és hogy miért pont engem szemelt ki, de nem is érdekel..
Miért akar mindig valaki keresztbe tenni nekem?

Nem is foglalkoztam tovább az sms-el, jobbnak láttam ha válaszra sem méltatom. Inkább egy szolid sminket tettem fel arcomra. Fekete szemcerúzám, már szinte sír hogy faragjam ki, az úgyan olyan színű púderem pedig már nagyon fogytán van, de még pár használatra bőven elég.

Amint elkészültem, a sminkemel, fújtam magara egy keveset a kedvenc parfümömből.
Meg fogtam a telefonomat és az ajtó felé vettem az irányt, majd vissza mentem a szobába, a fekete táskámért. Nem szeretnék retkült vinni magammal, mert nem fér el benne a telefonomon és a kúlcsomon kivűl semmi más..
Amint beleraktam a telefonomat, össze akartam húzni a táskám száját, de ismét megrezzent a telefonom.

Hogy lehet valaki ilyen erőszakos?

Kivettem a készüléket és ismét megnéztem az sms-t.

Idegen: Miért nem írsz? Írj valamit kérlek!

Hát arra várhatsz, kedves nem tudom ki.

Vissza raktam a bőr táskámba a telefont és magamhoz vettem egy fekete kardigánt és egy szolid ugyanolyan színű, 3 centis sarkú cipőt, majd az ajtó felé vettem az irányt. A lépcsőn lecaplatva láttam, hogy a gyerekek már felvoltak öltöztetve, útra készen álltak, már csak engem vártak. Odamentem arany lelkeimhez és leguggoltam hozzájuk.

- Jók lesztek igaz? - Mosolyom tekintetükbe fúrtam. Nehezen engedem el őket, hiába tudom hogy Hanna vigyáz rájuk, de mindig nagyon hiányoznak ha el kell mennem valahova..

-Igen anyuci.- Scott csöpp kis hangján válaszolt kérdésemre, Emma csak bologatott. Átöleltem őket és két nagy puszit leheltem homlokukra..

Nagyon imádom őket!!

- Szeretlek titeket!!- Hirtelen könnyek homályositották el látásom, majd az ölelés vége szakadtával, megragadták Hanna kezét, Joseph pedig kinyitotta nekik az ajtót. Elindultunk utánuk, majd még egy puszi erejéig megáltunk, utána beleraktuk őket a gyerekülésbe, amit Joseph a búcsúzás elött, átrakott Hanna autójába..
Néztem ahogy elhajtanak és a szívem összeszorult..

Joseph megszakította a távolba való bambulásomat, azzal hogy kinyitotta nekem az autó ajtaját..
Csak most vettem észere, hogy mennyire jól áll neki a fekete öltöny...
Beszálltam az autóba, majd becsukta az ajtót és ő is beszállt. Tekintetünk hirtelen össze futott és mosolyra húzódtak ajkaink. Beinditotta az autó motorját és elinduktunk az étterem felé.

Valamiért olyan rossz előérzetem van, de nem tudom hogy miért, nagyon kellemetlen...

- Valami baj van életem?- Arca elkomolyodott, tekintetét az arcomra szegezte, majd pedig vissza az útra.

- Semmi baj, csak olyan rossz előérzetem támadt.- Joseph nem hisz az ilyen előre meg jósló érzelmekben, de én sajnos igen.

- Értem. Akkor csak is azért fehéredett el ennyire az arcod? Biztos nincs más gond?- Arca még mindig változatlan.

- Sápadt lettem?? Oha.. Nem nincs más..- Mosolyra húztam ajkaim és megsimogattam a combját, hogy megnyugodjon.

- Akkor rendben. Szólj ám ha nem érzed jól magad, mert vissza fordulhatunk! - Arca hirtelen aggodalomba fullt.

- Jaj Joseph. Nagyon édes vagy, de mondom hogy minden oké!- Vigyorra húzódott ajkam, mert még nem sejtettem, hogy igazából nincs is minden rendben...

Amint megérkeztünk az étterem palkolójába, Joseph kiszállt és kinyitotta nekem az autó ajtaját, majd pedig lezárta a járműtvet. Megfogta a kezemet és az étterem bejárata felé vettük az irányt.
Egy fiatal hölgy meg kérdezte hogy milyen névre foglaltunk asztalt, majd Joseph válaszolt, végül odavezetett minket az asztalunkhoz, a fiatal, felkontyolt hajú, fehér blúzban és fekete szoknyában lévő kis hölgy.

Leültünk egy gyönyörűen díszes piros teritős asztahoz, Joseph ült elöttem.
Az étterem nagyon nagy és hangulatos, rengetegen vannak itt, a nagy része hiresség.
Rommantikus ez a hely, én úgy gondolom.

Az asztalunk, valahol az étterem közepén helyezkedik el, tőlünk balra vacsorázik Taylor Lautner, egy szép nővel, jobb oldalt, pedig Harry Styes és ő is egy szép nőre mosolyog, közben pedig issza az italát.

Joseph is döbbenten pásztázza a hireségeket körülöttünk.. Majd hirtelen megjelent az egyik felszolgáló mellem és elém rakott egy pohár pezsgőt. Bambán néztem az előttem lévő italra, majd pedig Joseph döbbent arcára és végül a pincérnőre.

- Egy úr küldi, de nem szeretné ha felfeném a kilétét.- Mosolyogva mondta közben pásztázta, a meglepett arcomat.

- Ömm... Köszönöm..- Tekintetemet ismét az elöttem lévő pezsgőre szegeztem, majd körbe néztem az étteremben, de senki nem viselkedett feltűnően. Majd pedig Joseph döbbent arcán ragadtak szemeim.

Ki küldhette a pezsgőt? Lehet hogy a zaklatóm?
Joseph-nek nagyon nem tetszik a rejtélyes emberke, látom rajta. De ezzel nincs egyedül!
Lehet hogy beszélnem kellene ezután Joseph-el?
Bíztos hogy tőlem várja erre is a magyarázatott...

Gratulálok rejtélyes zaklatóm, sikerült kellemetlen helyzetbe hoznod, a férjem elött.. Ez hihetetlen!!

Halihó. Remélem, hogy tetszett ez a rész és várjátok a következőt. Tippeljetek (ha tudtok), hogy ki lehet a titkos hodoló? :D hehe ^^... Várom a kommenteket.. ^^...
Puszi nektek!!! ♥