Meghaltam?Hát persze... [ÁTÍRÁS ALATT]

Meghaltam?Hát persze...3.rész

Kivették a személyimet a táskámból és alaposan megnézték, felírták az adataimat. Majd a testemet elvitte egy autó. Ki tudja hova... Nem mentem utána, de nem is akartam.
Amíg gondolkodtam, valahogy sikerült kideríteniük a szüleim telefonszámát és tárcsázták is.

- Mr. Robertson? Beszélni szeretnénk Önnel és családjával a lányukról - kezdte az egyik rendőr.
- Haló? Kik maguk? - kérdezett vissza az apám.
- Rendőrség.
- Tessék? - ijedt meg apa - Szívem gyere csak egy kicsit!
- Találkozhatunk mondjuk városunk rendőrségén? Nagyon fontos dologról lenne szó.
- Természetesen azonnal ott leszünk! Viszlát!

Mindkét fél lerakta a telefont, majd a két zsaru beszállt az autóba és elhajtott.
Utánuk mentem. Csak lépkedtem és lépkedtem. Szép lassan, elmerengve.
Elértem a rendőr főkapitányságra és berepültem az aulába.
A szüleim ott ültek, és vártak.

- Miért hívtak be ide? - kérdezte az anyám.

- Nem tudom, remélem nem történt semmi baj... - mondta az apám idegesen a földet bámulva.

- Akkor miért hívtak volna be? Mi történhetett? Mégis micsoda? - állt fel anya, fejét fogva. Nagy sokára visszaült és görcsösen fogta apa kezét.

- Nem tudom... Őszintén nem tudom.