7. rész

209 32 0
                                    

Mindenki tapsolt, én meg csak ott álltam.
Nem értettem hogy válhat ennyire fontossá valaki,pár nap alatt.

Jiy leszaladt a színpadról,és odajött hozzám.
Megállt előttem, és megsimította az arcomat, mire én ösztönösen lehajtottam a fejem.
Jiy elvette a kezét, és rám mosolygott.

- Nem kell mondanod semmit. Minden az arcodra van írva - mondta, aztán arcon puszilt, és visszament a színpadra.

Csak néztem utána, és fogtam az arcomat ott,ahol az imént megpuszilta.

Mi ez az érzés?
Én kedvelem őt, de csak barátként.. azt hiszem.

- Chaeeee, itt vagy? - lóbálta a kezét előttem Hianta.

- I-igen.

- Menned kell.

- Hová? - kérdezem értetlenül.

- A színpadra - vigyorgott rám.

- Mi??? - kérdeztem a kelleténél kicsit hangosabban, mire pár ember felénk fordult.

- Lin, feljönnél végre? - kiabált oda Nam, aki a színpadon állt a többi fiúval, és engem vártak.

A meglepődöttségem hirtelen eltűnt, és idegesen felrohantam hozzá.

- Nem - emeltem fel a mutató ujjam, Nam pedig elkezdett nevetni, - mondom, nem.
Te is tudod, hogy.. - függőben hagytam a mondat végét,mert Nam annyira közel jött hozzám, hogy zavaromban befejezni sem tudtam.

- Tudom. De azt akarom,hogy megint velem énekelj - nézett mélyen a szemembe.

- Félek - suttogtam,hogy csak ő hallja.

Megfogta a kezem, és bátorítóan mosolygott,majd odavitt a többi fiúhoz.

- Hűű,de csinos - mondta vigyorogva az egyik fiú.

Megláttam mellette Jint,aki oldalba lökte.
Nam komoly arccal nézett rá, és lassan megrázta a fejét.

- Srácok, ő itt Lin - mondta nekik Jin, mire ők döbbenten néztek rám, és Namra.

- Sziasztok - köszöntem félénken.

- Sziaaa - köszöntek egyszerre vissza.

Mindenkire egyenként mutatott Nam.
- J-Hope, Suga, Jungkook, Jint ismered, Jimin, és V - mutatta be őket.

- V? - kérdeztem.

- Taehyung,de hívj V-nek - mondta V, és rám mosolygott.
Biccentettem a fejemmel.

- Nekünk is van rendes nevünk - mondta sértődötten Suga, amiért őt nem kérdeztem.

- Oké - szólalt meg Jin, - Elég.
Gyere Chae, megmutatom a szöveget - indult el.

Bizonytalanul Namra néztem, mire ő elmosolyodott.

- Menj,kislány - mondta, én pedig elvörösödtem, és Jin után siettem,hogy senki ne lássa.

Jin szórakozottan nézett rám.

- Egy kicsit meleg van itt, ugye? - kérdezte nevetve.

- O-oké, na..
Miről szól a dal? - kérdeztem.

Sejtelmesen elmosolyodott.

- Amiről akarod, hogy szóljon. Rád bízom, mit képzelsz ebbe dalba, ugyanis mindegyikünk mást-mást képzel bele - mondta, és elővette a papírt, amin a szöveg volt, és felém nyújtotta.

- Pillangó - olvastam el a címet. - Ki írta a szöveget? - kérdeztem kíváncsian.

- Nam - mondta Jin.

Csak ne rólam szóljon, mert akkor képtelen leszek vele elénekelni.
Elolvastam az első sort.

" Ne gondolj semmire, ne is mondj egy szót se,
ayo-o, csak mosolyogj rám. "

- Figyelsz rám? - kérdezte Jin.

Bólintottam.

- Mint látod, oda van írva, hogy ki melyik részt énekli - magyarázta,és bekapcsolta az alapot, - tiéd a refrén.

- Ez a valóság? Az lenne?
Te, te..
Ez túl káprázó,szóval tartok tőle - énekeltem, a szöveget nézve, aztán észbe kaptam, és abbahagytam.
Felnéztem, és Jin döbbent tekintetét látva lesütöttem a szemem zavaromban.

- Chaelin - szólalt meg pár másodperc után, de én még most sem mertem felnézni.
- Igaza volt Namnak a hangoddal kapcsolatban.

- Mit mondott? - kérdezem bizonytalanul.

- Gyönyörű - mondta kedvesen.

- Köszi - mondtam halkan.

- Figyelj, tudnod kell.. - kezdte Jin, aztán amikor meglátta, hogy Jiy felénk tart, elhallgatott.

- Csajszi - mondta Jiy, aztán Jinre nézett,
- Seokjin - biccentett felé, - zavarok? - kérdezte.

- Csak a szöveget mutattam meg Chaelinnek - mondta Jin.

- Milyen szöveg? - kérdezte Jiy, és a kezemben lévő lapra nézett, - Megnézhetem?

- Szabad? - kérdeztem Jintől, mire ő válaszul csak bólintott egyet.

Odaadtam Jiynek, aki semleges arccal olvasta végig a szöveget, aztán felnézett.

- Mindig is jó volt ebben. Kié a rap rész?

Jin halványan elmosolyodott.

- A lassabb Sugáé, a gyorsabb..

- Rap Monsteré. Ki másé? - vágott közbe Jiy.

Felváltva néztem rájuk.

- Honnan tudjátok, hogy ez Nam beceneve? - kérdeztem Jiytől, mert eddig azt hittem, hogy csak én tudom.

- Csak ketten tudjuk, vagyis remélem - mondta Jin, úgy, hogy közben Jiyt nézte, - és te, Chaelin.

- Biztosíthatlak,hogy senkinek sem mondtam el a mi kis titkunkat - kacsintott Jinre, aztán rám mosolygott, - Ügyes legyél - mondta, és megint megpuszilt, aztán elment.

Szükségem van rád.Donde viven las historias. Descúbrelo ahora