12. rész

144 24 0
                                    

- Te meg mit csinálsz? - kérdeztem tőle összeszorult szívvel, és ekkor megragadta a karom.

- Kérlek Lin, ne haragudj rám - suttogta Nam.

Kihúztam a karom a szorításából, és hátráltam pár lépést.
Ekkor láttam, hogy Jin már elment.

- Ne csináld ezt, Nam Joon.

- Mit? - kérdezte úgy, hogy megint közeledni próbált, de megráztam a fejem, mire ő megállt.

- Túl sokat szenvedtem miattad, és miután elmentél, sikerült összeszednem magam.

- Tudom - mondta, és zsebre tette a kezét.

- Nem akarom ezt megint. Lehet, hogy visszatértél az életembe, aminek talán örülnék is, de ezzel együtt a szenvedés is visszatért, amiből többé már nem kérek - mondtam keservesen mosolyogva.

Szótlanul, lassan odajött hozzám, mire én védekezésképp feltartottam magamelé a kezem.

- Ne gyere közelebb - mondtam neki, de mintha meg sem hallotta volna, és annyira közel jött, hogy a mellkasához ért a feltartott kezem, amivel ezután megpróbáltam eltolni, de ő megragadta, és még közelebb húzott magához.

- Talán nem is miattam szenvedsz, hanem amiatt az érzések miatt, amiket próbálsz elfojtani magadban. Az irántam érzett érzéseidet, Chaelin - mondta, és elengedett.

Hirtelen dühös lettem.

- Ez nem így van - kiabáltam, mire ő csak elnevette magát, amivel teljesen kihozott a sodromból.

- Tűnj már el az életemből Nam Joon, hagyj végre békén - már sírva, és még hangosabban kiabáltam, mire lefagyott az arcáról a mosoly.

Nam mögött egy alakot vettem észre, aki egyre csak közeledett.
Miközben néztem, nem vettem észre, hogy Nam keze az arcom felé közeledett, valószínűleg azzal a szándékkal, hogy megsimogassa, mint ahogy ezt régen is tette az ilyen helyzetekben, de ekkor az az alak, akit láttam, akkora már odaért, és visszahúzta őt, megakadályozva azt, hogy hozzám érjen.

- Húzz innen - mondta neki Jiy, aki továbbra sem engedte el a felsőjét.

- Már megint te? - kérdezte tőle unottan, ami a helyzethez képest eléggé meglepett, majd lelökte magáról Jiy kezét - Elegem van belőled Kwon.

- Chaelinnek meg belőled - mondta neki, mire Nam csak vállat vont, majd felém fordult.

- Gondolkozz azon, amit mondtam - mondta, és otthagyott minket.

Összetört, és ezután csak úgy elsétált.

Megint.

Szükségem van rád.Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora