Class 17 (Hungarian)

07. - Q&A

Csak ültem ott Hoshival szemben, neki adtam a maradékot a rámenemből ami valójában a háromnegyed részét jelentette. Aranyos volt, azt hiszem így akart időt hagyni nekem, hogy gondolkodjak azon amit mondott.
-HanNa!
- Hmm? -néztem rá.
- Elviszlek még valahova. - vigyorgott,
- Oké.-egyeztem bele -De mégis hová?
- Van nem messze egy állatkert. Nagyon régen voltam már ott. - Tényleg nem volt túl messze, talán tizenöt vagy húsz percet sétálhattunk összesen.
-Ez hatalmas. -néztem körbe. Hoshi már megvette a jegyeinket épp befelé tartottunk. Először a zebrákhoz mentünk, a kis állatkerti térképpel a kezében Hoshi eljátszotta, hogy idegenvezető. Nagyon vicces volt ahogy össze-vissza forgatta a darab papírt,hogy eljussunk az oroszlánokig egyáltalán.
-Ne segítsek?- kérdeztem.
-Nem -Nem -intett le - itt én vagyok aki téged vezet.
Fel-alá járkáltunk, már majdnem minden állatot láttunk, aminek én amúgy örültem, mert nagyon régen jártam már állatkertben. Valamikor tíz éves korom körül talán.
-Megvan! -kiáltott fel Hoshi és az oroszlán ketrecéhez rohant.
- El sem hiszem. - nevettem.
- HanNa, gyere már! -kapálózott, mintha az oroszlán elmehetne.
- Itt vagyok. Ó milyen szép.
- Szia, Mr. Oroszlán! -integetett neki én pedig követtem a példáját. Késő délutánig sétálgattunk, volt egy célbalövő bódé, ahol Hoshi nyert nekem egy nagy oroszlán plüsst.
-Mostmár hazaviheted Mr. Oroszlánt és emlékezni fogsz erre a napra mindig, meg rám. -Mondta, kicsit szomorkás volt a hangja. Ezek szerint ő úgy gondolja, haza fogok menni és egyenlőre én is.
-Igen, mindig emlékezni fogok...jól éreztem magam, köszönöm.-mosolyogtam. Hoshi hazakísért, mesélt még a fiúkról, mind olyanok mintha tényleg testvérek lennének és egyikőjük se lenne idősebb tíz évnél.
-Aludj jól. - integetett, úgy tűnik szeret integetni, azt hiszem ezt hozzá adhatom a szegényes "Amit tudok a Class 17-ről" listámhoz.
- Vigyázz magadra! - integettem én is Mr. Oroszlán egyik melső lábával - Köszönöm még egyszer. -Bementem a házba és célba vettem a szobám. Becsuktam magam mögött az ajtót. A plüsst az ágyamra tettem én pedig elmentem lefürödni. Sokáig folyattam magamra a vizet, jól esett ahogy a forró víz végig folyt a testemen. Beletekertem magam egy hatalmas törülközőbe, a hajamat is megtörölgetve, kimentem a szobámba.
- Szia! -köszönt DongJoo, az ágyamon ült, Mr.Oroszlánnal játszott.
- DongJoo! -kiabáltam - Ki innen...
- Nyugi már az utolsó dolog ami meghat az a tested.
-Menj ki! -Szóltam rá dühösen és éreztem ahogy az arcom felveszi a szokásos piros pírt. Akárhogy is egy férfi...rajtam meg nincs semmi egy árva törölközőn kívül.
- Jó-Jó...-állt fel és amíg felöltöztem kiment.
- Csak, hogy tudd nincs semmi baj a testemmel. - mondtam neki amikor visszajött, ekkor már a rövidnadrág, póló kombinációmban voltam. -Amúgy mit akarsz?
- Nem is mondtam, hogy baj van vele. -vigyorgott - Kitől kaptad a nagymacskát?
-Közöd? -kérdeztem.
- Szóval valamelyik szépfiútól, mi? Hiába mondtam, hogy felejtsd el őket. -ingatta a fejét.
-Hoshitól kaptam. -Mondtam és elfeküdtem az ágyon amit ő is követett-Mesélt egy-két dolgot és azt is mondta, hogy megértenék ha elmennék.
- Na látod, én is ezt mondom másik osztályba kéne menned. -Helyeselt - Végre egyikőjük valami értelmeset is mondott.
-DongJoo...nem így értettem azt, hogy elmenni. Úgy értettem, hogy haza menni, Magyarországra.
- Mi?- ült fel - Már miért mennél?
- Szerinted, ha átmegyek egy másik osztályba egyedül hagynak? Ez nem ilyen egyszerű. Kezdenek hozzám nőni bem tudnék úgy csinálni, mintha nem ismerném őket. Vagy elmegyek, vagy kiállok magamért és értük.
- De már miért ne oldhatnánk meg, hogy ők ne legyenek benne? - kérdezte.
-Miért akarsz mindenáron elkülöníteni tőlük? -ültem fel, úgy viselkedik m, mintha egy ovis lennék.
-Mert...mert...veszélyes ha velük vagy. -mondta,felállt az ágyamról. - Aludj...holnap korán kelünk. Jó éjt. -mondta és otthagyott, megszólalni se tudtam. Furcsa, DongJoo nagyon furcsa.
-Ajj...Mr. Oroszlán...szerinted mit csináljak?- Megfogadtam a tanácsát és Mr. Oroszlánt ölelgetve aludtam el.
Reggel korábban kelltem, mint ahogy az órám csörgött. Csináltam egy egész normális képet magamról és Mr. Oroszlánról,lehet adnom kellene neki valami normálisabb nevet, és kiposztoltam.
"Good Morning Mr. Lion-sshi!" Címmel. Meglepetésemre, mire lefőztem a kávémat, kaptam pár értesítőt is.
A régi sulimból lájkolták páran, egy-két interneten megismert kpop-fan barátom és ezután volt érdekesebb. Hoshi lájkolta és kommentelt is alá:
Hoshi:Jó volt a tegnap! Ismételjük majd meg ;) #zoo
Woozi: NÉLKÜLEM VOLTATOK ÁLLATKERTBEN?Árulók. 😭
Mingyu: Pedig én is szivesen mentem volna :(
A fiúk magukban megbeszélték, hogy legközelebb együtt megyünk, mert másképp haragudni fognak ránk. Felsóhajtottam és rájuk hagytam aztán lassan elindult a mai napom is. Talán az utolsó ezzel a tizenhárom fiúval, akik miatt összeszorul a szívem is.