9 - idegesítő öccs

681 67 3
                                    

A barát egy olyan fiútestvér aki régen zavaró volt. (ez angolul rímel: "A friend is a brother who was once a bother"; csak nem tudom úgy összehozni, bocsi 😳 )

.

.

.

Lefagytam. Akérdés viszhangzott az agyamban. Éreztem, hogy még mindig az arcomat bámulja, deaz én tekintetem inkább a lábaimra irányult, amik akkor nagyon érdekeseknektűntek.

„El sem tudod képzelni." Mondta Gemma a testvérének.

Felnéztem és tekintetem egy zöld szempárba ütközött. Meglepett, hogy még mindig engem nézett annak ellenére, hogy Gemma az előbb hozzá beszélt. Szemei tele voltak érzelmekkel, de csak egy nagy katyvaszt láttam.

Harag, összezavarodottság, idegesség, szánalom és talán... bűntudat? Miért érezne bűntudatot? Azért az üvegszilánkért? Mintha egy évszázad telt volna el azóta.

Mélyet lélegzett és kicsit előre hajolt. A levegő a torkomban akadt miközben eltűrte a hajamat az arcomból. Fejét kicsi megdöntötte, hogy jobb rálátást nyerjen az arcomra. Tekintete most már szomorúsággal és hitetlenséggel vegyült. Pulzusom száguldott.

„E-ez se-semmiség, csak baleset volt." Motyogtam miközben emlékképek játszódtak le a fejemben arról a borzalmas éjszakáról, ahogyan apám keze az arcomon csattan és, hogy mennyire fájt. Kirázott a hideg.

Fénysebességgel száguldott végig rajtam a terror félelmetes érzése, amikor a szája két széle egy semmi jót nem sejtető vigyorba húzódott fel. Tényleg naív voltam, hogy azt higgyem, beveszi ezt a szánalmas hazugságomat? Nem jutott eszembe jobb kifogás és az, hogy leestem a lépcsőn nem tűnt lehetőségek, mivel apám ujjai nyomokat hagytak maguk után a karomon.

„Sajnálom, ha csalódást okozok neked." Félbeszakította a bambulásomat azzal, hogy megfogta az asztalon lévő kezemet. Próbáltam elhúzni tőle, mert nagyon erősen szorította.

„De az emberek nem szoktak reggelente csak úgy felébredni, hogy az arcuk pokolian össze van verve." Suttogta lassan.

„És arról is biztosíthatlak, hogy ilyen fiatal, és vékony lányok, mint te nem tudnak ilyen mértékű sérülést okozni maguknak."

„Valakinek muszáj... Segítenie nekik."

Megnyomta a 'segíteni' szót és mondhatjuk, hogy hangja keserűséggel volt tele. Befeszítette karját és megragadta az enyémet. Megugrattam egy kicsit, amin ő csak nevetett.

„Harry, hagyd békén, könyörgöm." Sírt Gemma.

„Attól tartok, hogy a tudatalattija másért könyörög." Reagált Gemma szavaira. De mit akar ez jelenti?

„Hogyan?" Gemma összehúzott szemekkel nézett rémisztő öccsére, aki nem úgy nézett ki, mintha el akarna engedni szabadságért könyörgő kezem.

„Gwen Wilson-ról beszélünk, a legnagyobb szemétnek a lányáról a városban. Derek Wilson lányáról, rémlik már? Senki sem merne egy ujjal sem hozzáérni, mert félnek, hogy az elcseszettt apja rájön. Az egyetlen következtetés, amit le tudok vonni, az az, hogy--"

„ELÉG." Kiabáltam amennyire csak tudtam miközben könnyek marták az arcomat. Mindketten meglepődtek.

Hallottam, hogy Gemma feláll, és hátulról átölel. Harry elengedte a kezemet, amit azonnal az asztal alá dugtam, hogy ne tudja elérni.

Honnan ismeri az apámat? Biztos, hogy az apám pokolian híres, de senki sem tudja a valódi nevét. Úgy ismrik, hogy a veszélyes pici-yin, a magassága miatt. Anyám is elég alacsony volt, ami miatt egyértelmű, hogy én sem vagyok túl magas.

Harry összehúzta a szemöldökeit és megfeszítette az állkapcsát. Elnéztem róla. Nem tudom elhinni, hogy így kikeltem magamból, főleg két olyan ember előtt, akiket alig ismertem. Micsoda szégyen.

„S-sajnálom errm nagyon kell pisilnem."

Kimentettem magam a megalázó helyzetből és kiszabadítottam magam Gemma karjai közül, majd az egyetlen olyan toaletthez mentem, ami tudtam, hogy hol van. Az érzés, hogy már nem vagyok az alatt a rémisztő tekintet alatt nagyszerű volt.

Gemma szemszöge

Dühfutott át rajtam, amint láttam azt a rémült lányt elsietni. Egyértelműen nemérezte jól magát az én kotnyeles öcsémmel, aki beleturkál a magánéletébe és ilyenérzékeny pontot boncolgat, mint ez.

Nem tudom elhinni, amit tett, ő csak egy vendég, nem hallott még a vendégszeretetről? Úgy viselkedett, mint akit semmi sem érdekel, miközben az a szegény lány teljesen összetört. Mindenki észre tudta volna venni száz kilométeres körzetben.

Megvertea saját apja.

Mindent megtett, hogy a lány lelkébe taposson, és nem bírtam tétlenül nézni, ez nem Harry volt. Ez nem az a göndör hajú srác, akivel együtt nőttem fel. A másik Harry sosem üvöltött volna így rám, csak ha már nagyon felidegesítettem, de az nem történt meg túl gyakran.

És most, hogy lejátszotta ezt a hülye kis játékát Gwen-el, és kiderül, hogy (valószínűleg) mi történt vele, hányingerem lett. Azt kívánom, bárcsak kirugdoshatnám azt a köcsög seggét az utcára most az egyszer. Kurvára megérdemli.

Öcsémre néztem. Nem csoda, hogy Gwen megrémült tőle.

„Miért?" Próbáltam erősnek hangzani az előbb történtek hatásának ellenére is.

„Mit?" Szemeivel az enyéimbe nézett, de nem tudott átverni. Túl jól ismerem az öcsémet.

„Ne játszd meg magad Harry."

Fejét röhögve hátravetette.

„Oh, édesem, muszáj emlékeztetnem téged, hogy nekem általában igazam van? És te... Semmit sem tudsz?" Felállt a székről, így fölém tornyosult - mint mindig.

Röhögve kezdte el a kis beszédét , de tudtam, hogy belül teljesen komoly.

„Most, mondj el nekem valamit. Bántalmazták?" Suttogta, és én szégyenkezve lehajtottam a fejem.

„Hívnunk kéne a rendőröket." Motyogtam félelmemben.

„Csak a holttestemen keresztül." Mondta Harry keményen.

Mi volt a baja? Miért van olyan érzésem, hogy ő és Gwen már találkoztak ezelőtt?

„Azt a lányt bántotta a saját, elcsesztett apja és te csak fel akarod hívni a rendőrséget?

Hangjától kirázott a hideg és ismét inkább a padlót kezdtem bámulni. Még mindig a konyhában álltunk, számos családi vita és ünneplés helyszínén, amik már majdnem teljesen elfelejtődtek, mivel van egy síró lány a mosdónkban, akivel kezdenünk kell valamit.

„A rendszerünk egy nagy szar, ha segíteni akarsz neki, akkor azt a rendőrök nélkül kell."

Csendben maradtam miközben a sötétség átvette a zöld helyét Harry szemeiben. Mielőtt észbe kaptam volna, az öcsém már nem volt a házban. Annyit tudtam csak tenni, hogy imádkoztam azért, hogy ne csináljon semmi butaságot.

Sziasztok!

Sajnálom a késést, de tegnap el kellett mennem otthonról és nem tudtam fordítani, remélem nem haragudtatok meg rám..🙈

Hogy tetszett a rész? Mit gondoltok Harry viselkedéséről?

Szerintem ez az utolsó pár mondata arra utal, hogy meg akarja védeni Gwent. Most nézzhettek rám furin, de szerintem ez aranyos tőle😍😂
Szerintetek?

(Igyekszem még a hosszúhétvége alatt hozni részt, de elég sűrű a progamom erre a pár napra szóval nem tudom, mikor tudom hozni.)

TÖBB MINT 2000 MEGTEKINTÉS 😍😍
KÖSZÖNÖM, IMÁDLAK TITEKET!!💖💜

The Educator (dark h.s.) - hungarianOnde histórias criam vida. Descubra agora