Üzenetek Neked [Camren] (Befejezett)

Prológus

Remegő vállal ült a megtört lány a szobája közepén. Könnyes arcát megvilágította a laptop képernyőjének fénye, melyről ingujjával törölgette a nedvességet és próbált minél csendesebben szipogni. Hajnali kettő volt, a családja nagy része már régen aludt, de ő nem tervezett ma aludni, nem is tudott volna, egyszerűen nem hagyták nyugodni a gondolatok meg különben is sok dolga volt még. Még két év olvasni valója maradt és igenis mindenre kíváncsi volt, most azonnal. Minden két percben maga elé vette a telefonját és ránézett Lauren állapotára. 4 órája volt aktív, biztosan korán lefeküdt, pedig milyen szívesen felhívná most. Vagy talán mégse kéne, titokban kellene tartania amit tud és akkor még sokáig az övé maradna a titok. Kattintott egyet az oldalon és újabb szövegek jelentek meg a szemei előtt, melyeket olyan gyorsan olvasott mint még soha semmit az előtt. Fájtak neki az emlékek, fájtak Lauren gondolatai, fájt tudni róluk, de már mindegy volt. Ő akarta így, ő kezdett kutatni. Viszont mostmár látta az okát Lauren döntésének.
A tumblr oldal fejlécén mindössze ennyi állt: Az üzenetek amiket soha nem küldtem el neked.