5

553 30 0
                                    

2013.03.21.
Szia Camz!
Szóval mi újság Austinnal? Nem, nem megvetni akarlak, elhiszem hogy össze vagy zavarodva, hogy nem tudod mit csinálj és ő ott van neked, mint haver... Vagy valami olyasminek

Eszembe jutott az a pár hét, amikor Austin velünk volt a turnén. Lauren nagyon féltékeny volt rá, amit azt hiszem meg is értek, adtam rá okot...

Basszus. Most biztos akarok lenni benne, hogy soha nem olvasod el ezt, mert leakarok írni valamit neked, amit egyébként nem lenne merszem elmesélni.

Hm... Kíváncsi lettem.

Még réges régen, amikor nem ismertük egymást volt egy fiú haverom. Megbíztam benne, elmondtam neki, hogy a lányokhoz is vonzódom.

Én soha nem beszéltem rólunk Austinnak...

Nagyon jó fej volt és megértő, de néha tett olyan megjegyzéseket hogy bejövök neki, amit persze viccnek vettem.

Még viccből se mondjon senki ilyet neki...

Én csak meg akarlak téged védeni.... Az a srác kihasznált engem, csak arra kellettem neki. Bár soha nem szerettem őt többként mint egy barátot akkor is nagyon megváltozott a kapcsolatunk azután.

Várjunk csak! Hogy micsoda? Lauren lefeküdt volna valakivel akiről én nem tudok? Az arcom kipirult és hirtelen nagyon melegem lett, a gyomrom is elkezdett kavarogni és bár könnyek nem gyűltek a szemembe szerettem volna sírni. Ez nem lehet... A fejemet hátravetettem és izzadt kezeimet a puha szőnyegbe töröltem. Legszívesebben azonnal felhívtam volna, hogy mesélje csak el hogy akkor most mégis mi történt, de tudtam, hogy nem lenne értelme. A dolgok megváltoztak, már nem az van ami volt.

Ajj. Francba! Tudom most utálsz és haragszol, és csalódtál:/

Őszintén szólva egyik sem. Azt hiszem, hogy inkább féltékeny vagyok... Ne kérdezzétek miért, mert én sem tudom.

Eszembe jutott az egyetlen alkalom, amikor Lauren így próbált felém közeledni, vagyis igazából nem is tudom, hogy próbált-e vagy csak véletlen történt.

Az egyik koncertünk után volt egy kisebb buli, csak egy pár feltörekvő énekessel és a segítőinekkel a turnén. Nem tudom mennyit ittunk, talán nem is fontos a lényeg hogy én nem voltam alkoholhoz szokva, igazából már a részletekre sem emlékszem csak arra, ahogy Laurennel csókolózok egy üres hotel szobában. Nagyon szédültem és így utólag visszagondolva értem, miért mondtam hogy nem vagyok most olyan állapotban. Annyi történt, hogy az ágyon fekve véletlenül vagy szándékosan a mellemre csúszott a keze, amitől én elhúzódtam, azt hiszem megijedtem, ő pedig bocsánatot kért.

Ehhez képest volt valami srác, aki kérdés nélkül megtette ezt vele. Pillanatról pillanatra változott a hangulatom, egyszerűen nem akartam elhinni, hogy az én Laurenem valaki mással legyen. Néztem az ágyat a szobámban, ez volt az az ágy ahol egyszer a hasán ültem, amikor anyu benyitott... Fájdalmas gondolatok.

Annyira sajnálom Camz!

Ne hívj most Camznak jó?! Miért titkolta előlem ennyi ideig? Szorított a szívem, vajon sok titka lehet még?

Soha senkinek nem beszéltem erről, nagyon bánom a mai napig és nem szeretném, hogy te is ilyen sorsra juss. Féltelek és talán egy kicsit féltékeny is vagyok, de első sorban féltelek.

Hát én nagyon féltékeny vagyok! És nem értem, hogy engem mitől akart félteni. Hirtelen olyan ideges lettem, hogy úgy éreztem nem tudok tovább a szobámban maradni. Úgy éreztem nem is érdemli meg hogy bánkódjak miatta. Csak fogtam magam, nagyon halkan kimentem a konyhába és kerestem volna valami kaját, de sajnos semmi ehetőt nem találtam. Közben vagy hatszor megkordult a gyomrom és még sikerült viszonylag időben realizálnom a helyzetet, hogy el kéne mennem venni valamit a közeli éjjel nappaliba.

A pizsamámat egy vékony ingre és rövidnadrágra cseréltem, vettem magamhoz némi pénzt, és a cetlit amin a tumblr jelszava volt. Mert bár alig negyed óráig úgy éreztem nem érdekelnek tovább Lauren szavai, azért mégis csak ott motoszkált a fejemben a gondolat, hogy kíváncsi leszek én még az este folyamán a folytatására.

Szóval így indultam el hajnali kettőkor otthonról, idegesen, éhesen. Az utcát megvilágították az útszéli jelzőlámpák fényei és az autópályáról oda hallatszott a messzi autók zaja a kertvárosba. Akkor még nem sejtettem, hogy ez még csak a kezdet, és egy sokkal hosszabb utat fogok bejárni az éjszaka folyamán, mint a 300 méterre lévő éjjel nappali...

Üzenetek Neked [Camren] (Befejezett)Where stories live. Discover now