Üzenetek Neked [Camren] (Befejezett)

3

2013. 01. 27.
Az első "csókunk" dátuma. A liftes sztori. Elmosolyodtam. Egyébként vicces, hogy az emberek tök mást gondolnak bele ebbe az egészbe. Igen, egy liftben volt az első csókunk és azután még nagyon sok, ez amolyan szokássá vált. Szóval nem csak egy csók történt és nem csak abban a liftben...
Istenem! Annyira elrontottam. Örökre mindent. Nem merek írni neked, mégis úgy érzem kéne, csak annyit hogy bocsi.
Végül írt. Pontosan csak ezt, annyit írt, hogy bocsi:c. Én meg szinte fel se fogtam még ami történt ő már sajnálkozott miatta. Pedig nem kellett volna, de ezt is én rontottam el.

Miután kiestünk az X-ből behívták a bandát egy megbeszélésre, de körülbelül úgy egy egész napra. Egy egész napig a stúdióban rohangáltunk, nagyon jól elvoltunk. Nagyon sokat voltam Lauval, szinte végig mert előtte egy csomó ideig nem találkoztam vele. Ez még az előtt volt, hogy lemezszerődésünk lett volna. Simonnak eltökélt célja volt befutattni minket, ezért fel kellett énekelnünk néhány számot. Körülbelül egy hétig folytak a munkálatok és azon a héten született meg a Miss Movin' On dalszövege is.

Egy szerdai nap volt. Több százszor (talán kicsit túlzás) használtuk azt a liftet aznap. Loloval épp Ally elől bújkáltunk, kézen fogva léptünk be az összecsukódó ajtón. Levegőt kapkodva nevettünk, én a lift oldalának döntöttem a hátam ő pedig egészen közel jött és átkarolta a derekam. Még most is kiráz a hideg, ha arra a csókra gondolok. A pillangók a hasamban életre keltek, ahogy figyeltem zöld szemeit és éreztem a lehelletét ajkaimon. Aztán néhány hosszú másodperce a száját az enyémre tapasztotta. Nagyon lágyan csókolt és bár nem akartam, éreztem ahogy beleremegek. Mielőtt túl sok lett volna az egész gyorsan elhúzódtam. Épp akkor érkeztünk meg a kívánt emeletre ezért gyorsan kiszaladtam háttal Laurennek, hogy ne lássa a levakarhatatlan vigyoromat. De hallottam hogy nem jön utánam, a lift ajtaja becsukodott és ő ott maradt bent. Eddig nem tudtam, de most már értem, hogy azt gondolta mindent elrontott. Már azzal elrontotta, hogy találkoztunk és hagyta, hogy ránézzek...

2013.03.21.
Hm... Jó sokáig nem írt ide akkor. De azt hiszem értem miért. Sok dolgunk volt és minden rendben volt köztünk akkor, a legnagyobb rendben.

Az arcomon már megszáradtak a könnyek, mostmár sokkal inkább a pislogás fájt a sok gépen olvasástól. Még nem akartam tovább olvasni, jó volt egy kicsit a szép dolgokra emlékezni, mindent át akartam élni újra.

Pár nappal a liftes sztori után mikor újra találkoztunk elhatároztam, hogy nem hagyom annyiban a dolgokat. Lauren már lépett, most nekem kell. Egy tánc próba volt, megkértem, hogy jöjjön ki velem a mosdóba. Kézmosás közben bár nagyon nehezen, de rávettem magam, hogy megszólaljak.
- Valamiről akartam beszélni veled - léptem szembe vele.
- Na mondd cuki - vigyorgott rám kedvesen.
- A múltkori liftes dologról - erre a mondatra lesütötte a szemét - Tudom, hogy nehéz... volt neked, megtenni, de... - haboztam egy kicsit és mégközelebb léptem. A feje le volt hajtva, én pedig próbáltam a tekintetét megkeresni, mire ő hirtelen felnézett és sajnálkozva nézett rám.
- Annyira sajnálom! Fogalmad sincs mennyire, soha többé nem teszek ilyesmit. Csak azt hittem, hogy talán te... - és akkor nem bírtam tovább. Két kezem közé fogtam az arcát és vadul megcsókoltam.
- Hogy talán én is így érzek? - kérdeztem rövid szünetet tartva. Tekintetét az enyémbe fúrva halványan bólintott.
- Semmit sem rontottál el Lauren, tökéletesen csináltad - suttogtam a fülébe és apró puszit nyomtam az állkapcsa oldalára, mire ő nagyon szorosan magához ölelt.

Egy meleg könnycsepp csorgott végig az arcomon. Fájt ez az emlék a jelen miatt. Annyira nehéz, annyira de annyira. Ha tényleg mindennek vége lesz egyszer, legalább tudom, hogy örömet szereztem neki és legalább egy kis ideig boldogok voltunk mindketten.
Megtöröltem a szemem és újra a kezembe vettem a telefonom. Megnyitottam a Laurennel való beszélgetésünket, mint már sokadjára az este folyamán, de még mindig nem volt aktív. Viszont, ahogy megnyomtam a lezáró gombot a képernyő újra felvillant, érkezett egy üzenetem...

Na helló manócskák! Nincs túl sok hozzá fűzni valóm a részhez, szerintem innentől hetente egy lesz😁 puszi/pacsi/ölelés 😘