~Kim~
Kiszáradt torokkal,csapzott hajjal,magzat pózban ringatózva igyekeztem normalizálni a légzésem. Ereimben észveszejtő sebességgel száguldott a vérem,fejemben még mindig visszhangzottak emlékképem foszlányai. "Mocskos." Mikor szűnnek már meg ezek az álmok? Hányszor kell még újra élnem azt,ami megkeserítette az életem? Hányszor kell még elhitetnem magammal,hogy ez már a múlté? Nem tudom,egyik kérdésre sem a választ. Letöröltem sós könnyeim,melyek miközben legördültek arcomon,alig látható nyomot hagytak a szememtől az államig. Ha nem gyűlöltem magam már így is eléggé,most Andy rátett egy lapáttal. Szándékosan megbántottam,ellöktem magamtól,mindenféle magyarázat nélkül. Egyszer annyira szeretném neki elmondani,mindazt,ami történt velem. Kiönteni a szívem. Elmondani,miért mondtam neki azt amit. Bevallani,hogy szeretnék bízni benne. Bevallani,hogy szeretném szeretni.
De ő ennél jobbat érdemel. Egy olyan lányt,aki nyitott könyv számára. Aki Egy olyan lányt,aki nem egy ilyen érzelmi nyomoronc,nem selejtes,sérült áru. Egy olyan lányt aki nem én vagyok...
*1 hét múlva*
A napok csiga lassúsággal teltek,néhány esemény dúsan,néhány unalmasan. Időközben elkészültem az interjúmmal,gond nélkül,a megadott,már várt sablonos válaszok alapján. A fiúk nem voltak velünk bunkók,de kimondottan barátságosak sem. Úgy viselkedtek velünk,mint üzleti társakkal,ami számunkra tökéletesen megfelelt. Én kérdeztem,ők válaszoltak,én elvégeztem a munkám,hogy ne rúgjanak ki,ők pedig egy kis hírnévre tehettek szert. Az interjú után Eva vette át őket. Nem volt nehéz dolga a fotózás során,a banda tagjai egytől egyig vérbeli pózerek voltak. Mellesleg Eva nagyszerű képeket készít,van hozzá tehetsége. Egyre több időt töltünk együtt,s bár korai ezt mondanom,de az egyik legjobb barátomként tekintek rá,egyetlen barátnőmként. Talán ezért vagyok vele sokkal nyíltabb,közvetlenebb mint Greggel. Nehéz dolog az ellenkező nemek közti barátság,tudni kell mindig,hol a határ,hogy ne vezessen semmi sem félreértésekhez...kínos félreértésekhez. Visszatérve barátnőmre,segít ha kell,megbízható,mindig betartja amit ígér,s ami a legfontosabb,őszinte. Ami a szívén,a száján,legyen szó az írásomról,ruhámról,vagy a témáról ami épp foglalkoztat. Greggel sincs másképp a helyzet,töretlenül kedvelem,bár néha legszívesebben megrugdosnám...imád nekünk beszólogatni,amit Evával igyekszünk hősiesen viszonozni,általában sikeresen. A napok előre haladtával a mi kis hármasunk egyre jobban össze szokott,s ha tehetjük a munkánk során is egymás körül legyeskedünk,akadályozva és szórakoztatva egymást. Kellinnel is össze-össze futok,beülünk egy-egy kávézóba,cukrászdába és órákon át beszélgetünk. Voltam a héten bent a stúdióban is,elképesztő amit ott össze ügyeskednek az SWS srácokkal. Lassan kész lesz a harmadik számuk is az új albumra,Kellin hangja továbbra is csodás,imádom hallgatni. Az egyetlen kis negatív folt,továbbra is az Andyvel való kapcsolatom. Azóta kerüljük egymást,ha össze futunk akár a konyhában,akár a nappaliban,udvarias köszönés és egy pár sablon kérdés után ő jobbra én balra. Megbántottam,s direkt nem akartam kiengesztelni,tisztázni a dolgokat. Jobb ez így,hisz beköltözésem óta most először éreztem,hogy nem vagyunk többek lakótársaknál. Nem,nem volt kellemes,ez a hűvös távolság tartás,s bár magamnak is féltem bevallani,hiányzott a közelsége,a barátsága,az érintése... A BVB-s srácok sem tudták mire vélni a dolgot,hogy mikor megérkeznek,igyekszem elvonulni,hogy ne legyek láb alatt. Kifogásokkal kihúzom magam,vagy csak átmegyek Evához. Ma viszont nem tudtam elkerülni az elkerülhetetlent. A konyhában törölgettem el a vizes edényeket,amikor egy ajtócsapódás után öt pár láb dobogását és öt különböző hangot hallottam meg.
-Basszus.-motyogtam és fokoztam a tempót. Már csak két tál. Talán még eliszkolhatok. Gyorsan áttöröltem őket,lelöktem a kockás rongyot a pultra,és az ajtó felé vettem az irányt.
-Hééé! Téged is látni még?-találtam szemben magam egy vigyorgó Ash-vel aki szorosan átkarolt. Nincs menekvés.
-Néha-néha.-öleltem vissza. A francba is,annyira hiányzik ez a tökfilkó,csak úgy mint a másik négy.
-Van kedved filmet nézni?-kérdezte,szeme reménykedve csillant fel.-Andy kihisztizte a Batman-t,és azt hiszem még régebben említette,hogy azt te is szereted...
Nagyot nyeltem. Hát emlékezett rá.
-Jó lenne tényleg,de dolgom van.-szabadkoztam.
-Ne csináld már,látszik rajtad,hogyha hazudsz.-tolt le,majd arcán aggodalmas ráncok jelentek meg.-Haragszol rám? Ránk?
-Nem,erről szó sincs,csak...-itt elakadtam. Mit is mondhatnék? Azt,hogy iszonyatosan kínos lenne egy társaságban lenni Andyvel,és úgy tenni,mintha minden rendben lenne?
-Csak?
-Nem akarok zavarni.-mondtam lesütve a szemem.
-Te hülye vagy.-nevetett ki.-Sosem zavarsz,tudhatnád. Te is a barátunk vagy,és ha hiszed ha nem,odakint mindenki epekedik a társaságodért.
Persze,majdnem mindenki...
-Ezt el is higgyem Purdy?-húztam össze a szemem.
-Hazudtam én valaha is?-ártatlankodott,majd bevezetett a nappaliba.
-Kit fújt ide a szél?-szaladt fel a szemöldöke Jinxx-nek.
-Sziasztok.-mosolyodtam el,végignézve a társaságon. CC biccentett,majd a sörét kortyolgatta tovább halálos nyugalommal. Ash már a DVDk közt kotorászott,Andy őket nézte,Jake pedig konkrétan nekem esett.
-Kimi!-karolt belém.-Épp egy csinos hölgy véleményére lenne szükségem.-nyalizott.
-Mivel kapcsolatban?
-Ennek a csajnak szerinted hány százaléka természetes?-nyomta az orrom alá iphone-ját.
-Hát,talán az 50%-a. Tudod,a belső szervei,bőre,csontok. Más egyéb se.
Hümmögött egy sort bólogatva,majd leült tovább simogatni a telefonját.
-Kezdődik!-üvöltötte Andy,miután Ash elindította a lemezt.
-Látjuk.-felelte flegmán CC.
-Tudom,mindössze csak jeleztem,hogy be lehet kussolni mindenkinek. Ez a film számomra szentebb mint egy templom.-magyarázott. A sors fintora,hogy én is ugyan azon a véleményen voltam mint ő.
-Fel is álljak?-utalt CC gúnyosan a himnuszra.
-Nem vagy humoros Coma.-méregette Andy.-Nem vagy.
Miután elsimították a nézeteltéréseket,mindenki csendesen bámulta a képernyőt. Andy a kanapén ült,Jinxx-el és Jake-vel,CC pedig a magányos fotelben fetrengett(őt kötötte le a legkevésbé a film). Én egy pokrócon trónoltam a földön,Ash társaságában,mikor a film felénél valaki megbökte a combom.
-He?-fordultam Ashley felé teljes transzban. Nem tehetek róla,a Batman ezt váltja ki belőlem,mindegy hányadjára nézem meg.
-Kinyújtózhatok?-kérdezte.
-Felőlem.-hagytam rá,de arra nem számítottam,hogy szó szerint az ölembe fekszik.-Ez komoly?-néztem le a combomon pihenő fejére.
-Azt mondtad kinyújtózhatok.-értetlenkedett,de olyan aranyosan játszotta a hülyét,hogy muszáj volt elmosolyodnom.
-Ha tudsz viselkedni,maradhatsz.-lágyultam meg.
Bólintott,majd elővette a telefonját,s elmerült a virtuális világban.
Próbáltam a filmre koncentrálni,de egy dolog van,ami jobban le tud kötni Batmannél. A haj. És most csak az járt a fejemben,hogy Ashnek milyen szép hosszú lobonca pihen tőlem karnyújtásnyira. Nem akartam bunkó módon megtapizni,pláne anélkül,hogy tudnám a reakcióját. Jobb a békesség.
Haj.
Haj.
Haj.
Ashley haj. Én ezt nem bírom...
-Pszt!-pöcköltem meg az orrát,mire morcosan rám nézett.-Piszkálhatom a hajadat? Légyszíves!-mosolyogtam a lehető legaranyosabban.
Láttam rajta,hogy komolyan elgondolkozik a válaszon,felsorakoztatva a pro és kontra eshetőséget.
-Legyen.-egyezett bele,én pedig mint egy fogyatékos,vigyorogva túrtam a hajába.
-Azt a kurva mindenit!-fogdostam a puha,illatos tincseket.-Ez a kánaán?-tettem fel a költői kérdést,lehet a kelleténél talán hangosabban.
-Ti meg mit tetvészkedtek ott a padlón?-nyújtogatta a nyakát Jinxx,hogy ránk lásson.
-Ashley megengedte,hogy turkáljak a hajában.-mondtam gyermeki derűvel.
Jinxx és Jake képére döbbenet ült ki.
-Akkor szeret.-vetette oda félvállról CC.
-Szeretsz,te kis paraszt?-pillantottam le a piruló srácra,egy tincsét csavargatva.
-Mintha a húgom lennél. Akit sosem akartam.
-Ez fájt.-vihogtam fel.
-Azért kijárt neked...-válaszolta.
-De most ebben mi a jó?-kérdezte Jake,a saját haját markolászva.-Nem érzek semmit.-szontyolodott el,majd felcsillant a szeme,és a mellette ülő Jinxx hajába akaszkodott.
-Jake,ne buzulj már!-oltotta le.
-De én is érezni akarom!-nyafogott.
-Szerintem ez nálatok,férfiaknál nem működik. Ez a lányok fétise.-osztottam meg szerény véleményemet.-Olyan ez nekünk,mint nálatok a mellek. Jó érzés taperolni. Minél hosszabb,ápoltabb és puhább,annál inkább vonzó.
-Szóval,ha te feküdtél volna Ash ölébe,akkor most fogdoshatná a didkóid?-tette fel nyíltan a kérdést.
-Jogos.-eresztett meg egy perverz mosolyt Ash.
-Hallgass Bátyus!-löktem egy fürtöt az arcába.-Mivel így lenne fair,talán. De eszemben sincs az ölébe feküdni.-intéztem Jakehez a szavaimat,akinek az arckifejezéséből ítélve rossz dolgokon járhatott az esze...
Andy,aki eddig semmit nem szólt,szúrósan ránk nézett,majd felállt.
-Nem lehet tőletek filmet nézni.-zsörtölődött,majd otthagyott minket.
Mind leesett állal bámultunk fekete alakja után,hallgatva az ajtócsapódást ami a folyosó végéről jött.
-Ezt meg mi lelte?-pislogott CC.-Eddig nem volt semmi baja.
-Ja,mi történt?-fészkelődött Ash.
Mindannyian egyszerre néztek rám.
-Mi van?-tetettem a tudatlant.
-Minden oké köztetek?-mondta ki azt,amit mind kérdezni akartak Jinxx.
-Honnan veszed hogy velem van baja?-háborogtam,de jól tudtam,átlátnak rajtam...
-Nem szóltatok egymáshoz. Elég nyilvánvaló.-folytatta.
-Inkább kérdezzétek őt.-mondtam diplomatikusan.-Még én sem tudom igazából miért csinálja ezt.
-Megbántottad?-szólt közbe CC.
-Talán.
-Próbáltál békülni?-faggatott tovább.
-Inkább csak úgy tenni,mintha nem mondtam volna azt a valamit,amit mondtam.
-Az nem megoldás.
-Tudom CC. De jobb ez így neki.-mondtam fancsali képpel,s óvatosan kimásztam Ash feje alól.-Jobb ez így mindenkinek. Megyek,holnap korán kell kelnem.-vettem elő az örök klasszikus kifogást,majd elindultam én is a keskeny folyosón,s becsuktam magam mögött a szobám ajtaját. Hátam a falhoz vetve földre csúsztam,arcom a kezembe temettem.
Miért egyeztem bele ebbe az egészbe? Ostoba voltam,hogy azt hittem elfelejthetjük a dolgot. Csak elrontottam mindenki hangulatát. Mint mindig,most is tönkretettem valamit amit szeretek...
