~Kim~
-Ébresztő pancserek, királyt avatunk!-üvöltött egy ismerős hang a fülembe, mindenféle gátlás nélkül. Azt hiszem megsüketültem...
Óvatosan felnyitottam a szemeim, de azzal a lendülettel vissza is csuktam őket. Az arany színű napsugarak kegyetlenül ostromolták a retinám, s csak a sokadik próbálkozásra sikerült alkalmazkodnom hozzájuk.
-Kussolj már Purdy!-morogta álmosan pislogva Andy, aki időközben az ölembe görnyedve elaludt.
-Már nem azért a retkes két fillérért...de valakik ma a cselédeim lesznek.-vigyorgott szemtelenül.-A csicskáim! Talpnyalóim! Szolgák!
-Nem kell fokozni, a lényeg egy és ugyanaz. -törte le Andy.
-Ez esetben szívesen innék egy kávét. Andrew, eriggy'!
-He?-dörzsölgette a szemeit álmosan.
-Kávét akarok. Hozz! Tejjel, két cukorral és egy kanál kakaó porral...
-Moziba ne vigyelek?
-Hosszú még a nap...-vigyorgott sunyin, s hátra dőlt a kanapén.-Ne feledd a kakaó port!
-Beleköpni sem fejeltek el...-dörmögte az orra alatt és kénytelen kelletlen megindult a "konyhába".
-És te Kimi? Nem akarsz nekem csinálni mondjuk egy szendvicset?
-Eltaláltad.
-Ez költői kérdés volt,indíts!
-Seggfej...-vonultam hasonló lelkesedéssel Andy nyomába.
Kivettem a hozzávalókat a minihűtőből. Ráérősen vajaztam meg a sajtos bucit, amibe ezt követően került még sonka, saláta, ketchup és hagyma; Eva legnagyobb örömére.
-Durva lesz ez a nap.-dörmögte Andy, majd a hátam mögé állva adott egy nyálas puszit a nyakamra.
-Ja.-helyeseltem álmos szemekkel, és elgondolkodva folytattam.-De ha minden igaz, csak délig. Akkor érkezünk meg végre New Yorkba, és ha mázlink van, Eva meg Ashley egymást boldogítják a hotelszobájukban. Minket meg békén hagynak.
-És te engem nem akarsz boldogítani?-villantott egy huncut mosolyt, mire egy pillanat alatt fülig pirultam.
-Majd meglátom még.-öltöttem nyelvet rá, és a szendvics társaságában visszatértem Ashleyhez.-Parancsoljon őfelsége.
-Köszönöm Kimantha.-vette el a gálánsan felé nyújtott élelmet.
-De jól néz ki az a buci.-ásítozott Jinxx.
-Milyen buzi?-pislogott nagyokat CC.
-Hülye.-rázta a fejét lemondóan Ash, majd tovább osztotta a parancsait.-CC,egy reggeli lábmasszázs jól esne...
-Nekem is.-hagyta rá és dőlt vissza álmosan.
A délelőtt kínzó lassúsággal telt, és mire delet ütött az óra, mindenki legszívesebben megfojtotta volna a nemes Ashley Purdyt egy kanál vízben. Nem telt el sok idő, és New Yorkba értünk. Onnantól kezdve az ablakra tapadva tátottam a számat, és gyönyörködtem a kilátásban. A fiúknak ez nem volt újdonság, de nekem és Evának egy álom volt. A szabadság szobor, a Broadway, a Times square és megannyi nevezetesség amelyet eddig csak képernyőn volt lehetőségem megcsodálni,mind ott voltak körülöttünk, és suhantak el a turnébusz ablaka előtt. Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy a busz lassítani kezd, és begurul egy iszonyatosan puccos hotel parkolójába.
