He's Mine ×BEFEJEZETT×

Prológus

-Istenem Aaron miért nézel ki ilyen jól?- ugrott a nyakamba Lily és azonnal csókolgatni kezdte a fülem mögötti érzékeny bőrt. Tudtam, hogy mit akar.

-Lily ne már!- nyomtam kicsit távolabb magamtól- nemsokára hazaér a bátyád és nem hiszem, hogy éppen AZ a dolog közben akar velem először találkozni- nevettem fel.

-Igaz. Istenem- kezdett el a barátnőm fel-le járkálni idegességében- el sem hiszem, hogy 3 év után újra látom. Izzad a tenyerem! Fogd meg- dugta az orrom alá kis kezeit.

-Nem kössz- toltam el nevetve- elhiszem.

-Tereld el a figyelmemet Aaron. Mit kérsz karácsonyra?

-Nem is tudom- dőltem az ablak melletti kis párkánynak. Mivel odakint mínuszok uralkodtak, az üveg jégvirágos volt. Néztem, ahogyan a hópelyhek egyre sűrűbben kezdenek hullani az égből, míg végül a szürke utat fehérré nem színezik.

-Aaron... hahóó.

-Bocsi, mit mondtál?

-Reménytelen vagy- huppant le az ágyra a barátnőm.

-Azt hiszem megjött- fordultam a lány felé, aki fal fehér arccal pillantott rám.
-Egy perc és jövök. Felhívom anyáékat. Addig engedd be!- lökött az ajtóhoz, majd elfutott a konyha irányába. Gyorsan belenéztem a tükörbe. Fekete hajamba szántottam az ujjaimmal és az ég felé állítottam kósza tincseimet. Fekete ingemet megigazítottam, fekete csőnadrágomba tűrtem lazán. Kék szemeimmel végigmértem magamat a tükörbe és szalon képesnek nyilvánítottam magam, így gyorsan az ajtóhoz pattantam és egy határozott mozdulattal kinyitottam azt. A cuccaival bajlódó fiú meglepetten nézett rám, majd tekintetét visszavezette a millió táskára és bőröndre.

-Segítek- bújtam gyorsan bele a fekete bakancsomba és már rohantam is a járműhöz.
Kb 3x fordultunk, mire minden dolog bekerült a házba. Átfagyva, kipirosodott arccal néztünk egymásra.

-Biztosan te vagy Aaron- mosolygott rám a fiú. Nem válaszoltam, csak bólintottam egyet- sokat hallottam már rólad. Amúgy James vagyok- nyújtotta felém egyik kezét. Tenyerébe csúsztattam az enyémet és meglepődve néztem, ahogyan hatalmas kezében elveszik az enyém- Kösz, hogy segítettél- mosolyodott el újra. Ez a srác tiszta Lily. Világos barna haj és fekete szemek, magabiztos tekintettel. Ugyan az a pimasz mosoly, egy-egy gödröcskével.

-James- hallottam meg barátnőm hangját és abban a pillanatban a fiú nyakába ugrott. A srác még nálam is magasabb volt, pedig nem éppen számítok alacsonynak. A pulóver alól is jól ki lehetett venni kidolgozott izmait és hatalmas bicepszét. Észre sem vettem, de beharaptam a számat.
Jesszus Aaron mi a jó életet csinálsz?!!
-Szóval Lily. Mesélj- ültünk le a kanapéra, velünk szembe pedig James.
A barátnőm sosem arról volt híres, hogy sok ideig csendben tud maradni így szokásához híven végig ő beszélt. Amikor a kapcsolat témához értünk ujjait az enyémekbe fűzte, majd csillogó szemekkel mesélte el a történetünket.
Tekintetem barátnőmről, a fiúra tévedt, aki engem figyelt. Pontosabban minden egyes porcikámat az arcomon elemezgette, mintha azt akarná, hogy az emlékezetébe vésődjön. Számon megakadtak fekete szemei, mire akaratlanul is megnyaltam alsó ajkamat. Akkor tekintetünk találkozott és észrevételnül egy mosolyt küldött felém, ami ragályos volt, az én szám is felfelé kunkorodott.
Az volt az a pillanat, amikor éreztem, hogy ez a srác sok dolgot fel fog borítani körülöttem.