12.

8.4K 516 66
                                    

Remegő kezekkel nyomtam le a szoba kilincsét. Az ajtó halk nyikorgással nyílott ki. Beljebb léptem és szinte rögtön megcsapott az a tipikus illat, amit régebben annyira szerettem. Körbe néztem és olyan idegennek tűnt ez a szoba, pedig majdnem egy évig rendszeresen aludtam itt. Még James előtt. Mély levegőt vettem, ezzel próbáltam csillapítani megsokszorosodott pulzusszámomat, kevés sikerrel. Mikor már lábaim is meg-meg remegtek feladtam, inkább helyet foglaltam a vilagoskék ágyneműn.

Aaron: Én már itt vagyok, te hol vagy? 
Semmi válasz. Lehunyt szemmel tettem az íróasztalra a telefomat. Idegesen körbepillantottam egyet-utoljára- a szobán, mikor tekintetem megakadt egy képen. Remegő kezeim közé vettem a bekeretezett fotót és savanyú szájízzel gondoltam vissza arra az időre. Lily annyira boldognak tűnt. És...  Tudom, hogy én is az voltam. Nem szerelmes, de boldog. És mérhetetlenül fáj, hogy ezt tettem ezzel a csodás lánnyal. Megcsaltam. A saját bátyjával.
Marni kezdték a könnyeim a szememet, ami miatt homályosan láttam az ölelkező párt a képen.

-Francba - tettem vissza a tárgyat a helyére és gyors, vad mozdulatokkal megtöröltem arcomat, ezzel megszabadítva a sós folyadéktól.

Amíg vártam a lányra, a fejemben újra és újra lejátszottam ez elkövetkező beszélgetésünket. Azt, hogy hogyan mondom el neki, hogy szakítani szeretnék. James-ről természetesen egy szót sem szólok, nem akarom őt is bajba keverni.

-Szia. Bocsi, hogy késtem, csak tudod milyen Casey. Állandóan beszél- forgatta meg sötét szemeit.
Elmosolyodtam, mert Lily és Casey, egy az egyben ugyan olyanok. Energia bombák, akiket még lelőni sem lehet. Egyfolytában beszélnek- minden rendben?  Meggyógyultál? - hajolt oda hozzám, azzal a szándékkal, hogy megcsókol, azonban én elhajoltam.

-Nem lehet - mondtam ki fájdalmasan.
-Értem. Édes vagy, hogy nem akarod átadni a bacikat, de nagyon hiányzol Aaron- huppant le az ágyra- amióta itt van James annyira fura vagy. Ő támogatja a kapcsolatunkat, nem kell eltávolodnod tőlem- suttogta maga elé a szavakat. Végignéztem a gyönyörű lányon. A barátnőmön. Egy fekete farmert viselt egy fekete bakanccsal. Fehér, bő kötött pulcsi kiemelte csokoládé színű bőrét.Hullámos haja, mintha hosszabb lenne, már egészen a válláig ér. Egyik oldalt be van fonva, így látható az összes fülbevaló a fülében. Ajkai teltek és rózsaszínűek. Szemeit végig a földre szegezte, csak hosszú szempillái látszottak.
Hihetetlen, hogy egy ilyen dögös lány ül előttem és nekem akkor is a bátyja jár a fejemben.

-Beszélnünk kéne... - ültem le mellé- sajnálom, hogy elhanyagoltalak, de...

-Semmi baj- vágott a szavamba- a lényeg, hogy most itt vagy - mosolyogott rám kedvesen. A szívem kihagyott egy ütemet. Eszembe jutott az, amikor először megláttam ezt a mosolyt. Az iskolában. Szeptemberben. 11-ik elején. Akkor költözött ide a családjával. Mindenki kedvesen viselkedett vele, kivétel a suli ribanca. Már akkor meglátta benne a vetélytársat és piszkálódni kezdett. Mindenki Lily védelmére kelt, kiálltak a lányért. Köztük én is. Nem sokat tettem, csupán csak megjegyeztem valamit Abby számára. Mivel tetszettem neki hallgatott rám és otthagyta az új osztálytársunkat. Ekkor ajándékozott meg az első mosolyával Lily.

-Basszus, nekem ez nem megy- mondtam ki hangosan, majd azzal együtt felpattantam és kiviharzottam a házból.
Valamiért nem ment. Nem tudtam szakítani vele. Sebesen tettem meg a házunkig az utat. A kinti mínuszok miatt csupasz kezem, szinte lefagyott, de nem foglalkoztam vele. Csak haza akartam érni.

-Hello- köszöntem apának, majd anya keresésére indultam. Meg is találtam a szobámban. Ahogyan James-t is. Megtorpantam.

-Sziasztok- néztem rájuk furán- mit csináltok itt? 

-Csak beszélgettünk- mosolygott anyára a fiú, majd észrevétlenül rámkacsintott.
Ez volt az a pillanat, mikor minden gondom elszállt. A gyomrom megremegett és késztetést éreztem arra, hogy letámadjam a srácot és addig ölelgessem, amíg eggyé nem válik velem.

-Azt hiszem én mentem is. Vacsi a hűtőben. Későn jövünk, ne várjatok - simította meg James arcát anya, majd az én arcomra egy nedves puszit nyomott. Mosolyogva figyeltem az egyre távolodó alakját, majd James sötét szemeibe szúrtam tekintetem.

-Mizu Kandúr? - küldött felém egy csábos mosolyt, miközben biccentett egyet a fejével. Csak megforgattam erre a "Kandúrra" a szememet, majd befeküdtem mellé- megbeszéltem anyukáddal, hogy itt alszok- kulcsolta össze az ujjainkat.

-Igen? És ki mondta, hogy én is azt akarom, hogy itt aludj?- húztam fel játékosan a szemöldökömet.

-Tudom, hogy kííívánsz- játszott rá, majd szabadon lévő kezét felfedező útra indította a nadrágom irányába. Egy kélyes sóhaj hagyta el a számat, mikor rámarkolt férfiasságomra- te már megízlelhettél engem. Már nagyon kívánlak Kandúr - kezdte el csókokkal behinteni a nyakamat, miközben alsógatyám alá nyúlt, ezzel izgatva engem. Csókunkba nyögtem, mikor keze iszonyatos tempóban kezdett pumpálni.
Egy kis idő után egyre lassabb és lassabb lett.

-Most miért hagyod abba?  Basszus állok, mint a cövek, csináld már- utasítottam kipirosdott arccal.

-Nyugii- nevetett fel angyalian, majd kezét elvette péniszemről. Azt hittem szétdurranok. Kellemetlenül feszültem, de szerencsére rájöttem mire készül James. Lassan, nagyon-nagyon lassan lehúzta rólam fekete farmeremet és alsómat, majd csípőmre ült- hunyd le a szemed és élvezd - motyogta számra két csók között. Elmosolyodtam, majd fejemet a párnámra  döntöttem. Izmaim meg-meg feszültek, ahogyan csupasz testemet nedves csókokkal hintette be. A lepedőbe markoltam, mikor farkamhoz ért és végignyalt hosszán. Éreztem, hogy elmosolyodik. Beletúrtam barna hajába, majd bele-bele kapaszkodtam, mikor szájában éreztem magam. Nem kellett sok. Iszonyatosan jó nyelvtechnikája volt, így hamar elélveztem. Minden cseppemet lenyelte, majd mellém feküdt. Mellkasom szabálytalanul mozgott fel-le és próbáltam normalizálni a lélegzetvételemet.

-Ezh... Fahn...tasztikush vohlt- lihegtem James nyakára- Köszönöm - kulcsoltam ujjainkat össze.

-Mondták már, hogy finom vagy Kandúr?- nyomott egy puszit a fejem búbjára.

-A te szádból a legjobb hallani - próbáltam menteni. Azt várná az ember, hogy az lesz a válasz, hogy "te vagy az első, aki ezt tette velem" , de nálam sajnos nem így volt. A legelső fiú barátom és Lily is már számtalanszor csinálta- kétség nélkül állíthatom, hogy te csináltad a legjobban - mosolyogtam rá, majd a fiú arcán ismét egy perverz mosoly jelent meg. Kibontakozott az ölelésemből, majd felémgördült és vadul megcsókolt.

-Szeretlek Aaron- suttogta a fülembe, mire engem kirázott a hideg. Azt éreztem, hogy ez kölcsönös. Beleszerettem ebbe a srácba.

Csókcsatánk közben egy hangra lettünk figyelmesek, majd kinyílt az ajtó és belépett Lily: A barátnőm.

He's Mine ×BEFEJEZETT×Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt