He's Mine ×BEFEJEZETT×

1.

-Lily ha nem gondd, akkor elrabolom egy kicsit Aaron-t, jó?

-Nyugodtan vidd- küldött egy légpuszit felém a barátnőm.

-Ha nem jönnék vissza 1 óra múlva hívd a rendőrséget és mondd, hogy a bátyád ölt meg- suttogtam a fülébe, majd gyors puszit nyomtam homlokára és elkezdtem követni az emeletre James-t.
Beértünk a szobájába, amiben halom számra feküdtek a ruhák és cipők a földön. Gondolom még nem volt ideje mindent elrámolni.

-Ülj le nyugodtan.
Mivel nem volt túl sok választási lehetőség, hogy hol is foglaljak helyet, így a hatalmas franciaágya szélére kuporodtam. Ő nem különösebben zavartatta magát, lesöpört a székről egy adag ruhát és odahúzta elém, majd ráhuppant. A hely túl kevés volt köztünk, éreztem a fiú illatát.
El kellett volna húzódnom, de nem tettem. Túlságosan vonzott valami hozzá.

-Gondolom most jön a "mit szoktál csinálni a húgommal" beszéd- törtem meg az elhatalmasodó csendet. James a padlóról rámvezette tekintetét, majd arcára egy mosolyt varázsolt.
Basszus. Miért vannak gödröcskéi?!

-Ahogy mondod. Mesélj csak- fonta mellkasa előtt keresztbe izmos karjait.
-Mit akarsz tudni?- húztam fel egyik szemöldököm.

-Először a legfontosabbat: Védekeztek?

-Persze! - csattantam fel. Nem vagyunk hülyék, miket gondol ez?

-Jól van Rómeó- simította meg az arcomat egy elégedett vigyor kíséretében. Nem tudtam ezt mire vélni, így érintésétől elhúztam a fejem.

-És most minden egyéb másról regélhetsz nekem- állt fel a székéből és lehuppant mellém az ágyra.
Őszintén szólva fogalmam sem volt arról, hogy mit is mondhatnék, így csak elkezdtem az elejéről. James hümmögve hallgatta végig, miközben végig a földet vizslatta, amit akkor sem hagyott abba, amikor már befejeztem. Hosszú ideig csak ültünk egymás mellett és nem szólaltunk meg. Úgy gondoltam, hogy ideje magára hagyni őt, bármennyire is furdalja a kíváncsiságom ez a fiú.

-Akkor asszem én el is megyek- keltem fel az ágyról, de a ő elkapta a karomat és visszarántott. Tekintetét végre rámemelte és könyörgően pillantott rám.

-Maradj- mondta lágyan mire nekem valami furcsa érzés áramlott szét az egész testemben, tekintetét észrevéve.

-Miért?- próbáltam rideg maradni, ám ez az ő közelségében nem volt könnyű. Mintha pozitítív energiát bocsájtana ki az egész testéből, ami miatt mindenkinek kedvesnek és vidámnak kéne lennie vele.

-Szükségem van egy pasi társaságára. Az utóbbi időben csak nők vettek körül és kis híján megbolondítottak- nevette el magát. Nekem is mosolyra húzódott a szám. Alsó ajkamat beharapva gondolkoztam el, majd arra jutottam, hogy nincs abban semmi rossz ha maradok vele egy kicsit, így helyet foglaltam mellette.
Nem szólaltunk meg, csak szótlanul ültünk, mire elkezdett rezegni a telefonom, amiért hálát adtam az Istennek, mert kezdett kínossá válni.

-Bocsi, ezt felveszem. Mindjárt jövök- mentem ki a szobából.
Mikor visszamentem egy félmesztelen, éppen a hajába túró James-el találtam magam szembe.

- Wow- szaladt ki véletlen a számon, mire ő elmosolyodott. Basszus Aaron, te most komolyan azt mondtad, hogy "wow"?

-Ott fogsz állni végig, vagy ide is szándékozol jönni?- próbálta visszatartani a mosolyát a fiú, kevesebb sikerrel. Mivel így is elég gáz volt a szitu, ezért csak odasétáltam, majd mellé ültem- itt alszol?- kérdezte meg egy kis idő után.

-Nem tudom. Anya most hívott, hogy nem lesznek otthon. Nincs különösebben kedvem otthon lenni egyedül, így szerintem igen.

-Az jó.

-De előtte megemlítem Lily-nek is, mert mintha mondta volna, hogy az egyik barátnőjénél alszik ma.

-Érted tuti ejtené a csajt.

-Lehet, de nem akarom, hogy ez miatt gáz legyen...

-Viccelsz? Biztosan nem lenne az. Ha meg igen, akkor van hely még mellettem- kacsintott rám.

-Inkább Lily-t választom kösz- nevettem fel, nem tudtam ezt a kijelentést mire vélni.

-Te tudod, én felajánlottam - tárta szét karjait, mikor megláttam egy sebhelyet rajta.
Odakaptam hirtelen, mire ő ledermedt.

-Bocsi, megszokás- mentegetőztem, de nem vettem el onnan a kezemet- mi történt itt?

-Csak egy kis baleset- mosolyodott el kedvesen, miközben kinyújtotta karját, hogy jobban szemügyre tudjam venni.

-Milyen baleset?

-Csak belémfúródott egy golyó- rántotta meg a vállát, amolyan "semmiség az egész" stílusban.

-Oké, merjem megkérdezni, hogy azt mégis hogyan hoztad össze, vagy inkább hagyjam?- próbáltam elpoénkodni. Elmosolyodott, majd fejét a falnak támasztotta és arcáról egy pillanat alatt eltűnt minden melegség.

-Nem mondta Lily, hogy mit dolgozok?

-A.a- bármennyire is próbáltam vissza emlékezni, nem ugrott be.

-Katona vagyok.

-Ha nem akarsz róka beszélni, természetesen nem kell.

-Nincs ezen mit titkolni- fordította felém fejét, majd elmosolyodott ismét- Egyszer kimentünk élesben gyakorolni. Nem figyeltem, így ez lett belőle.

-Akkor te most leszereltél amúgy? Azért jöttél vissza?

-Nem. Csak pihenőt kapott az osztag.

-Mennyi ideig?

-Legkésőbb tavasz végéig- fújta ki a levegőt hosszan.

-Az fél év. Az hosszú idő- próbáltam kicsit felvidítani, de nem igazán jött be.

-Ja- ennyit mondott össz-vissz.

-Mikor szerelsz le?

-Már nincs sok idő vissza- ekkor csillant fel a szeme. Láttam, hogy szája sarkában ott bujkál egy kis mosoly- még 3 év.

-És közben haza jöhetsz, vagy megint ott kell maradnod olyan sok időt?

-Ezt igazából nem tudom. Ott szokott eldőlni mindig- fordította felém ismét a fejét. Mintha farkasszemet néztünk volna. Mikor megunta, tekintete lejjebb tévedt és mára már sokadjára ismét a számat nézte.
Ösztönösen benyálaztam ajkamat, majd felhúzva egyik szemöldökömet fekete íriszeibe vezettem tekintetemet.

-Szerintem inkább menjünk vissza Lily-hez, mielőtt olyat tennénk, amit megbánnánk.

-Mire gondolsz?- kúszott egy perverz vigyor a szája sarkába.

-Szerintem pontosan tudod te azt.

-Jól van, menjünk- tápászkodott fel az ágyról.

-Szuper- mosolyogtam rá.

-Nézzünk egy filmet. Mondanám, hogy kettesbe, hogy tartsunk pasis estét, de tuti nem mennél bele, így Lily is csatlakozhat.

-Hogy te milyen nagylelkű vagy- emeltem a szívemhez a kezemet és rájátszva a szerepemre sóhajtottam egy hatalmasat.