He's Mine ×BEFEJEZETT×

3.

-Meg akarsz csókolni?- kérdeztem suttogva

-Igen- válaszolta vággyal teli hangon.

-Akkor tedd meg!
Hosszú ujjait a hajamba vezette, majd résnyire nyitotta a száját.
Behunytam a szemem, vártam, hogy ajkunk végre találkozzon. Ahelyett, hogy azt tette volna orromra nyomott egy finom puszit.
Kérdőn néztem rá.

-Nem lehet- szállt le a csípőmről.

-Miért ne lehetne?- tornáztam magam gyorsan ülésbe.

-Mert a húgommal jársz Aaron. És ez így nem helyes- szántott barna hajába az ujjaival- menjünk. Tegyünk úgy, hogy ez az egész meg sem történt- magyarázott gesztikulálva. Gyorsan felálltam és elkaptam a kezét.

-Tőlem nem tudná meg- abban a pillanatban nem érdekelt Lily. Az igazság az, hogy sosem szerettem igazán. Kedvelem, mert csodálatos lány, de semmi több. És az a gáz, hogy egészen mostanáig, eddig a percig ezt nem is tartottam fontosnak, holott érzelmek nélkül nem lehetne kapcsolat.

-Az jó, mert tőlem sem. Mivel nem fog történni semmi- suttogta maga elé meredve- legalábbis, amíg együtt vagytok.

Ezután nem szóltunk egymáshoz. Ő elment a saját szobájába én meg Lily mellé.
Nem igazán tudtam aludni este. Többnyire ezen gondolkoztam. Egy napja "ismerem". És máris ezt csináltuk? Én nem ilyen vagyok. De mégis van ebben a srácban valami, ami miatt ezeket a dolgokat szívesen teszem. Oldalra fordítottam a fejemet, hogy lássam Lily arcát. Ahogy néztem egyre jobban hasonlított James-re.
Fura, hogy ebben a helyzetben is csak a fiúra tudok gondolni, miközben itt fekszik mellettem a suli egyik legdögösebb csaja, a barátnőm.

Reggel, mikor felkeltem Lily már nem volt a szobában. Kimentem a fürdőbe és elvégeztem a reggeli rutinomat. Jó hideg vízzel mostam meg az arcomat, hogy felfrissüljek. Fogat nem mostam, azt majd reggeli után. Hajamat az ég felé állítottam és kész is voltam. Komótosan indultam el a folyosón. Az ajtóval szembeni tükörben vetettem még magamra egy gyors pillantást, majd követtem a konyhába a finom illatokat.

-Jó reggelt!- üdvözölt mosolyogva a tűzhelynél szorgoskodó barátnőm.

-Neked is- léptem mellé, majd lágyan megcsókoltam.

-Szia Aaron- hallottam meg James hangját. Összerezzentem, kiment a fejemből, hogy már ő is itt tartózkodik. Szépen, lassan fordultam a fiú felé, aki-csakúgy, mint én- egy rövidnadrágban foglalt helyet az asztalnál. Gondolkodás nélkül mellé ültem. Éreztem magamon tekintetét, de nem pillantottam rá.
Mikor Lily is leült neki láttunk a rántottánknak. Kínos csend telepedett ránk, amit a barátnőm tört meg.

-Milyen volt a film?
Gyorsan James-re pillantottam, aki elmosolyodott.

-Nem volt valami jó- húzta el kicsit a száját.

-És mit csináltatok utánna? Felkeltem, de már nem voltatok sehol.

-Csak beszélgettünk- feleltük egyszerre. Tekintetünk James-el egymáséba fonódott, majd elmosolyodtunk. Vettem a bátorságot és az asztal alatt lévő kezemet térdére csúsztattam. Összerezzent az érintésemtől, de halványan elmosolyodott, majd ő is ugyanezt tette. Másik kezemmel csikálni, simogatni kezdtem kézfejét. El kellett mosolyodnom, mikor éreztem rajta az apró libabőröket.
Annyira el voltam foglalva ezzel, hogy észre sem vettem, hogy Lily hozzánk beszél.

-... szóval tegyük fel, hogy elhiszem- kacsintott ránk. Csak ennyit hallottam, így fogalmam sem volt arról, hogy miről van szó.

Mikor megettük a reggelit- csodálom, hogy Lily-nek nem tűnt fel, hogy az mindkettőnk keze az asztal alatt matat- felmentünk a szobába.
Lily már fel volt öltözve, így engem figyelt. Eddig nem zavart, hogy ezt csinálta, de most valamiért igen. Félek, hogy ennek is James-hez van köze.

-Lily, ne már- nevettem fel.

-Most baj, hogy az iszonyatosan szexi barátomat nézem, miközben öltözik?- húzta fel mosolyogva az egyik szemöldökét.

-Jajj- forgattam meg a szemem. Lily helyet foglalt az ölemben, majd kis kezeivel átkarolt és szorosan magához ölelt. Viszonoztam. Nyomtam egy gyors puszit a nyakára, majd felemeltem és letettem az ágyra. Sértődötten nézett rám.

-Nem értem mi a bajod Aaron- sóhajtott.

-Semmi- próbáltam valami hihető mosolyt varázsolni az arcomra.

-Úgy érzem, hogy hozzám sem akarsz érni.

-Ez butaság- másztam vele szembe az ágyra- Csak tudod itt van James. Én sem nézném szívesen, hogy a húgomat fogdossa a barátja. Csupán csak ennyi- simítottam meg arcát. Végre elmosolyodott.

-Szeretlek Aaron- csókolt meg. Utálom, mikor ezt csinálja. Azt várja, hogy énis kimondjam.
Több, mint 1 éve vagyunk együtt, de én még nem mondtam neki, hogy szeretem. Egyszerűen nem megy. Lehet, hogy azért, mert nem akarok neki hazudni.

-Mi a terv mára?

-Az a helyzet, hogy nekem be kell menni a városba Casey-vel. Jössz te is vagy itt maradsz?

-Inkább maradok.

-Jól van. Megkérdezem James-t. Beajánlom neki Case-t- rángatta fel-le a szemöldökét. Alig tudtam valami mosoly félét varázsolni magamra. Szerintem inkább vicsor lehetett, mert Lily is furán nézett rám- mi a baj Aaron?

-Szerintem nem a Casey féle lányok az esetei- próbáltam nem gyűlölettel kiejteni szegény lány nevét. Bírom őt, de a gondolat is, hogy hozzáér James-hez keserű érzéssel tölt el. Basszus féltékeny vagyok. De miért? Mert nem akarom, hogy egy 24 órája ismert fiú egy másik személyre nézzen? Hogy úgy kulcsolja az ujjait az övével össze, ahogyan tegnap velem tette? Hogy úgy simítsa a kezét, mint pár perccel ezelőtt az enyémet?

-Miért, akkor milyen lányok az esetei?

-Ha jól emlékszem, akkor... a fekete hajú, kék szemű...

-Igen Aaron. Tényleg az olyanok az eseteim- hallottam meg az ajtó felől James hangját. Elmosolyodtam, mert vette a lapot.

-James... el jössz velem meg az egyik barátnőmmel a városba?- futott hozzá Lily.

-Van más lehetőség?

-Itthon maradsz Aaron-nel.
James tekintete rám siklott. Felhúztam egyik szemöldököm, vártam, hogy mit válaszol.

-Szerintem inkább itthon maradok.