I Want You. And You?

Vegyes érzelmek

A csokoládés dolog után a suliban végig Jiminnel mászkáltam, amit Tae nem igazán nézett jó szemmel. Egyszer sem nézett rám és nem is fogalalkozott velem.

- Tae légyszi. Gyere át, ahogy megbeszéltük. - kérleltem a suli kapujában. Jimin még bent maradt, mivel le kellett adnia néhány papírt.
- Dolgom van. - mondta flegmán. Még a szemembe se nézett.
- Itt a barátod. Nézzél vele filmet, hiszen úgyis fontosabb. - nézett a suli bejárata felé, majd szó nélkül elment. Mi a fene ütött bele?

Sokszor vesztünk már össze hülyeségeken de az is csak egy napig tartott. Másnap meg olyanok voltunk mintha mi sem történt volna. Remélem most is így lesz. Bár sosem láttam még ilyennek. Idegességet és szomorúságot fedeztem fel egyszerre arcán.

Nem nézett a szemembe de tisztán láttam rajta.
- Na megvagyok. Mi a baj? - kérdezte aggodalmasan.
- Semmi...vagyis nem tudom. Majd otthon elmondom. - mondtam.
- Hát jó. - indultunk el lassan haza felé. Az út csendesen telt.

Nem szóltunk egy szó sem. Viszont mikor haza értünk és lepakoltunk rájöttem, hogy nem lenne jó Jimint fárasztani a hülyeségeimmel. Nem akarom elrontani a kedvét.

- Felmehetek átöltözni? - nézett rám nagy szemekkel.
- Menjél csak. - mosolyodtam el. Gondoltam addig kitalálok valamit, hogy hogyan adhatnám vissza neki a csokis dolgot. Aztán eszembejutott, hogy a szobámban lévő édességes dobozom tele van csokival. Igen nekem van édességes dobozom.

Az normális nem? Na mindegy. Gondoltam választhatna egyet közülük és úgy már én is meg lennék elégedve. Felszaladtam a szobámba és a szekrényem rejtett kis zugából elővettem egy fekete cipős doboz félét. Leraktam az ágyra, majd mögé ültem törökülésben.

Jimin két perc múlva belépett a szobámba. Egy fehér trikó és egy szürke rövid nadrág volt rajta. A trikója kissé átlátszott és egyáltalán nem úgy tűnt, mintha nem foglalkozna a testével. Na de izé...mindegy is.

- Mi az a doboz? - ült az ágyra velem szembe.
- Tudod imádom a csokit. Sok országban jártunk a szüleimmel és minden országban vettem édességeket. - vettem le a doboz tetejét.

- Ebben a dobozban a legjobban megbecsült csokijaim vannak. Szeretném ha választanál közülük. Így szeretném visszafizetni, hogy fizettél helyettem. - mondtam a doboz tartalmára nézve. Jimin csak nézett, aztán lenézett a dobozra.
- Azt akarod, hogy válasszak egy édességet?

- Igen azt szeretném. - bólogattam. Jimin felemelte a kezét és egy kis ideig a levegőben tartotta, majd a fejemre rakta.
- Már választottam. - nézett a szemembe. - Na és melyiket? - mosolyodtam el. - Nem melyiket, hanem kit. Téged választalak. - mosolygott rám.
- Na de Jimin most viccen kívűl. - nevettem egy aprót.
- Komolyan mondtam. - mondta, majd homlokát az enyémnek döntötte.

A hirtelen meglepettségtől még a lélegzetem is visszafolytottam és úgy néztem szemeibe. Magcsapott a férfias illata, s az ajkaimon éreztem lehelletét annyira közel volt. Csak bámultunk egymás szemeibe én pedig mozdulni sem mertem.

Jimin még közelebb hajolt, én pedig lehunytam szemeim. Nem tudom miért. Valahogy reflexből jött. Megéreztem Jimin puha ajkait a sajátomon. Egyszerűen beleremegett a gyomrom az ujj érzésbe. Ez az érzés kellemes melegséggel töltött el. Rövid ideig tartott ez az egész.

Jimin mosolyogva eltávolodott tőlem és a csokis dobozt bezárva nézett szemeimbe. Én megszeppenve, rák vörös fejjel az arcom elé emeltem a kezem.
Fogtam magam és a szobámból kirohantam át a fürdőbe és magamra zártam az ajtót. Mi a fene volt ez?

Ujjammal megérintettem ajkaimat, ahol az elöbb még Jimin... Úristen... Engem megcsókolt egy fiú. Egy fiúnak adtam az első csókomat! Ezt nem így terveztem. Most mégis mit csináljak? Ott hagytam Jimint a szobában és csak úgy kirohantam minden kifaggatás nélkül.

De most nem merek visszamenni. Kinyitottam az ajtót lassan és a fejem lehajtva vissza sétáltam a szobába.
- Jól vagy? - kérdezte amint beléptem.
- I..igen. Vagyis nem! Mi volt ez az egész? - mondtam mérgesen, ám szemébe nem mertem nézni, így inkább a földet bámultam.
- Mire gondolsz?
- Tudod jól, hogy m..mire gondolok!
- Ha tudnám, nem kérdezném. - nevetett egy aprót.

Meguntam, hogy játsza a hülyét, így inkább hátat fordítva lementem a lépcsőn és a konyhában kötöttem ki. Úgy is éhes vagyok. Előpakoltam a vacsorának valót, majd elkezdtem főzni.

Közbe végig ezen az egészen járt az agyam. Most elvileg bánnom kéne, hogy oda adtam neki az első csókom de valahogy mégsem tudom rávenni magam. Tudtam volna ellenkezni, ha akartam volna. De...túl jó volt ahoz, hogy elhúzzam a fejem. Talán azért mert ez volt az első..? Hallottam Jimin lépteit, ahogy a konyhába lép.

- Jó illat van. - állt meg az asztal mellett.
- Remélem ízleni is fog. - sóhajtottam fel.
- Segíthetek? - sétált mögém. Már megint ez a közelség. - Nem kell köszi. - ráztam a fejem, miközben kevergettem a kaját.

- Biztos? Pedig szivesen segítek. - tette vállaimra a kezét.
- Jó akkor teríts meg! - vágtam rá egyből. Valami fura érzés van a gyomromban, ha közel van hozzám. Elkezdett megteríteni és mikor végzett, tálalni kezdtünk. Leültünk egymással szembe és enni kezdtünk.

- Miért rohantál ki úgy a szobából? - kérdezte egy falat után.
- Csak mert...dolgom volt a fürdőben.
- Amíg én őszinte vagyok örülnék neki ha te is az lennél... Úgyhogy mond el kérlek. - billentette oldalra a fejét.
Letettem az evőeszközt, mély levegőt vettem és szeméibe néztem.
- Elloptad az első csókomat...

Na hát ennyi lenne. Sajnálom, hogy eddig nem hoztam részt. Iszonyú sokat késtem vele, ezért szégyenlem is magam. De nyár van és az utolsó elutazásom alatt nem jutottam wi-fi közelbe. Mostmár itthon vagyok, úgyhogy ujjra naponta hozom a részeket. Ha valami közbe jönne akkor szólni fogok. Holnap pedig újj rész.~
Kommentben várom a véleményeket!
Addig is jó rágódást a sztorin!:3❤