I Want You. And You?

Fagyizás a parton (+18)

Egy kis ideig álltam egy helyben aztán mikor elkanyarodtak a gondolataim csak megráztam a fejem. Biztos rendes fagyira gondolt vagy...

Na jó, nem! Jungkook verd ki ezeket a fejedből hisz csak egyetlen egyszer történt köztünk...olyan. Mégis minden félre érthető dolognál egyből perverz és piszkos dolgok jutnak eszembe. Azt hiszem Jimin elrontott engem, na meg a fantáziám.

A szobába belépve megcsapott az a tipikus állott házszag. Na igen.. évente egyszer jövünk ide és habár tisztaság van mindig, mégis megvan ez az úgymondott szag.

Becsuktam magam mögött az ajtót és az ablakokhoz sétálva elhúztam a függönyöket és kinyitottam egy ablakot, hogy egy kis fényhez és levegőhöz jusson a helyiség. Fáradtnak és lustának éreztem magam ahhoz, hogy kipakoljak de sajnos muszáj mert nem hagyhatom minden cuccom a bőröndökbe.

Miután fel sikerült vinnem a bőröndjeimet neki álltam a ruháimat behajtogatni az ablak melletti szekrénybe. Egy ideig zavartalanul ügyködtem de aztán kopogásra lettem figyelmes. A kopogás után elhangzott "szabad" válaszomra az ajtón Jimin lépett be. - Hát te? - kérdeztem és tovább pakoltam.

Becsukta maga után az ajtót és hozzám sétált, majd egész egyszerűen leült mellém az ágyra.
- Végeztem a pakolással. - mondta.
- Nem csodálom. Nincs valami sok cuccod itt. De egyébként minek jöttél? - kérdeztem újra, hátha az előzőt nem értette volna.
- Gondoltam jövök segíteni. - válaszolta megvont vállal, miközben folyamatosan csak bámult és le sem vette rólam a szemét amitől kezdtem ismét furán érezni magam.

- De nem is segítesz a pakolásban. Csak ülsz és bámulsz... engem. - mondtam felhúzott szemöldökkel.
- Én egy szóval sem mondtam, hogy a pakolásban jöttem segíteni. - rázta meg a fejét és szája szélén felismertem azt a perverz mosolyt.

A fantáziám ismét nem hagyott cserben de nem szabad engednem, mert tuti valamit én értek mindig félre és aztán ha igazam van akkor megint nevetségessé teszem magam. - Akkor mi másban tudnál segíteni? - kérdeztem értetlenül. Egész testemmel felé fordultam és keresztbe tettem kezeim.

Hajtott a kíváncsiság. Hosszú percekig csak csendben néztünk egymás szemeibe. Aztán egyszer csak megnyalta alsó ajkát mire tekintetem egyből szájára vándorolt és mintha csak erre várt volna megfogta combjaimat és lábai közé húzott, onnan nézett fel rám. Hirtelen cselekedetétől reflexszerűen kapaszkodtam meg vállaiban, majd megtámaszkodva rajtuk néztem szemeibe.

Kezei továbbra is combjaim fogták de elkezdte egyre feljebb csúsztatni őket, míg el nem érték fenekemet.
- Jimin... - mondtam ki halkan nevét, elpirulva tettétől. Két térdhajlatomnál fogva szemből ölébe húzott aztán visszahelyezte kezeit hátsómra. Méllyen szemeibe nézve apró csillogást fedeztem fel amitől csak úgy dobbant a szívem.

- Mit akarsz csinálni? - karoltam át kicsit félénken izmos nyakát. Úgytűnik megtalált újra kedves barátom a bátorság. Bevallom őszintén, megtalálhatna többször is mert Jimin közelében általában annyi jár az agyamban, hogy répa meg a többi zöldség. Igyekeztem nem remegni érintésétől de ez egyszerűen lehetetlen. - A kérdés inkább az, hogy te mit szeretnél.. - suttogta és közelebb hajolt arcomhoz.

Meg sem mozdultam, nem tudtam most megcsókoljam-e vagy sem. De a vágy és az akarat végre győzött, na meg persze az is, hogy meg akartam mutatni neki igenis tökös vagyok és itt most nem csak szó szerint értem. Ajkaira hajoltam és lassan kezdtem mozgatni sajátom az övén, tíz másodpercbe sem telt, egyből visszacsókolt. De nem olyan lágyan ahogy én kezdeményeztem, hanem mint egy farkas aki épp lecsapott prédájára.