Játsszuk el, hogy tetszel! (Larry Stylinson ff.)

4. Visszafordíthatatlan vágy

Sziasztok! Hát vannak kétségeim a résszel kapcsolatban... Remélem, azért tetszeni fog, és nem nyírtok ki miatta :D Nem is dumálok tovább, csak annyi még, hogy várom a csillagokat, véleményeket, és jó olvasást kívánok! :)  

*************************************************************

4. Visszafordíthatatlan vágy

Louis a harmadik pohár után már nem is igazán érezte, hogy az alkohol végigmarja a torkát. Keserű tekintettel figyelte, hogy Ash és Harry milyen jól elszórakoztatja egymást, míg ő a kanapén ücsörög, és beletemetkezik az önsajnálatba. Ami Harry és közte történt a fürdőben... annak nagyon nem lett volna szabad. Ráadásul nagy lelkifájdalmak, illetve néhány pohár tömény után muszáj volt elfogadnia, hogy Harry talán férfi, de az egyetlen olyan a neméből, akire úgy rá van gerjedve, mint egy molylepke a világító villanykörtére. Halkan felkuncogott a hasonlaton, és még akkor is nevetett a pohár alját vizsgálgatva, mikor Ashlee leült mellé.

- Mi olyan vicces, édes? - kérdezte a lány, majd odabújt a barátjához.

- Harry - nyögte ki mindenféle körítés nélkül. - Bejött a fürdőbe, és kiverte nekem, miután te felizgattál. Haragszol rám? - furdult Louis a lány felé. Már sokkal komolyabb volt az arckifejezése, mint néhány pillanattal korábban. Meglepetten tapasztalta, hogy az alkoholtól kezd túlságosan is megeredni a nyelve.

- Nem - csóválta a fejét a lány. - Harry kibaszott szexi, megértem, ha tetszett, amit veled tett. Mert tetszett, ugye?

Louis egy kicsit hangosabban csapta le a poharat a dohányzóasztalra, mert a beszélgetés elérkezett ahhoz a ponthoz, amihez semmi kedve nem volt. Talán már belátta a tényt, de nem akarta elfogadni, beszélni róla meg abszolút nem volt kedve.

- Egy kicsit - felelte szűkszavúan és komoran.

Ash kuncogásának a hangja töltötte be a nappalit.

- Szeretnék együtt lenni vele... szeretnék együtt lenni veletek - búgta Ashlee a fülébe, de Lou először fel sem fogta a szavak jelentőségét. Amikor végre eljutott a tudatáig, a teste máris reagált. Újra a fiú közelében lehet, és a gondolat is elég volt, hogy odalenn megmozduljon valami. Próbálta magát megnyugtatni, hogy mindez csak azért történik, mert Ash éppen a nyakát harapdálja.

Végül is sok pár csinálja hármasban, ugye? Ettől még nem lesz meleg. És ha a gyönyörű barátnője ott lesz vele, ki van zárva, hogy a másik fiúra fog figyelni. Eljött az ideje, hogy önmagának is bizonyítsa, a Harrys megingását a furcsa körülmények szülték.

Louis szinte zombiként követte Ashlee-t Harry szobájába. A lány már azelőtt elsuttogta neki, mire vágyik a legjobban, mielőtt a vendégek elmentek volna. Lou pedig úgy döntött, inkább kikapcsolja az agyát, mert az elfogyasztott alkoholtól úgysem jutottak eszébe értelmes gondolatok. Így történt az, hogy mire észbe kapott, a barátnője már Harry ölében volt, és úgy csókolta a fiút, mintha az élete múlna rajta.

- Sassy, ez nem hiszem, hogy jó ötlet – mondta zavartan Harry, és egy kicsit távolabb tolta magától a szőkeséget. - Louis-nak biztosan nem tetszik, amit itt művelsz – nézett jelentőségteljesen a fiúra, aki még mindig az ajtóban álldogált.

- Már megbeszéltem vele – válaszolta Ash, és kezével benyúlt Harry pólója alá, hogy végigsimítsa a kockákat. - Ne gondolkozz annyit!

Harry nem akarta ennyiben hagyni a dolgot, de amikor újra az ajtó felé pillantott, levegőt venni is elfelejtett. Lou éppen felemelte a kezét, hogy áthúzza a fején a pólóját, majd amikor azzal végzett, a farmerját is elkezdte letolni. Minden egyes ruhadarab a földön végezte. Harry a szemével követte, ahogy kupacba gyűltek. Amikor a fiú már csak egy alsót viselt, újra Harryre nézett. A formás test minden egyes vonalát tökéletesen ki tudta venni a folyosóról beszűrődő lámpafényben. Elég volt egy pillantás arra a fenékre, és az agya máris levándorolt a farkába. Volt néhány másodperc, amíg azt sem tudta, mi történik vele, miközben megbabonázottan bámulta Lou-t. Ashlee végigfuttatta körmeit a mellkasán, majd a nyakához hajolt, hogy hagyjon a bőrén néhány lila foltot. Harryt kissé meglepte, hogy lekerült a pólója, de nem bánta. Már tudta, hogy régen elveszett, átlépte azt a határt, hogy megálljt parancsoljon akár a többieknek, akár saját magának.