ÁlomPasi

7.Rész

  Amikor az ember egy olyan dolgoról álmodik amire a legfőképp vágyik, megeshet, hogy az álom nagyon valóságszerűnek tűnik. Az álom, hogy Alex és én hivatalosan is járunk, felemészt. Az a buli, azon a bulin csak egy csók volt. Vagyis 2... De nem akar tőlem semmit. Vagy ha akar is, nem mondja meg. Úgyanis az, hogy kimondtuk az SZ betűs szót... Hát igen. Az.. nem történt meg. Csak egy idióta álom, amit a képzeletem kreált. A bulin a csók ugyan megtörtént, de csak azért mert segítségre szorultam... Vagy nem tudom.. Nem tudom miért csókolt meg 2x, de csak reménykedni tudok, hogy egyszer az álmom is beteljesül, amit elöző éjszaka álmodtam. A pizsi bulin lefekvés után, Alexen járt az eszem. Aztán kidöltem. És megtörtént minden amire vágytam. Elaludtam és álmomban összejöttem Alex-szel. Annyit beszélt Cami arról hogy fel kell hívnom és meg kell beszélnem vele egy talit, hogy ezek a gondolatok belemásztak a fejembe, és egy kis filmet kreáltak a fejembe. Semmi nem volt igazi. Reggel amikor már tényleg felkeltem, rájöttem hogy vasárnap van, mert a lányok még ott fekszenek az ágyban, és még mindig alszanak. Fél órával késöbb Cami kikel az ágyból, és ijedten tapogatja a mellette üres helyet ahol aludtam. A fürdőből csak annyit hallok, hogy Cami és Blair a nevemet kiabálják a konyhából felfelé jövet.
- Kaaaaate!!!! Hooool vaaagy?!?!?! -hallom Blair hangját megint a szobámból. Az eszükbe sem jutott, hogy talán a fürdőbe vagyok, tehát amikor kiléptem a kis helyiségből és megláttak, mind a ketten megkönnyebültnek látszottak.
- Mrs. Backhem!! Megtaláltuuuk!! - kiabálja Cam a konyhában szorgoskodó anyukámnak.
- Először itt is kereshettetek volna. - nézek rájuk furán.
- Nem is gondoltuk, hogy a fürdőben vagy. - mondja meg az igazat Blair.
- Hát igen, az feltűnt, ugyanis még ahogy nézem az ágy alatt is megnéztetek. - mutatok a dobozhalomra amit kiturtak az ágy alol.
- Bocsi, visszapakoljuk. -mondja sajnálkozón Cami.
- Segítek. -lépek oda hozzájuk és kezdem bedobálni az ágy alá a dobozokat. Akkora csend volt. mindannyian pizsibe pakoltuk vissza a különböző méretű dobozokat. Meg kell szólalnom, nem értem miért vannak ennyire csendbe. - Mondjatok már valamit! Mondjuk, hogy mit álmodtatok. - mosolygok rájuk, de nem tudom miért mondtan ezt, mivel én nem akarom elmondani nekik milyen szánalmas vagyok.
- Semmit. -böki oda Blair.
- Én álmodtam valamit, de már nem emlékszem rá, hogy mit. - mondja Cami szomorkásan. - És te mit álmodtál?
- Én sem emlékszem. - mondom, pedig nagyon is jól emlékszem. Emlékszem minden egyes képkockára ami történt álmomban.
- Motyogtál valamit álmodba. - mondja Blair. - Amikor felkeltem inni hallottam, hogy valamit mondasz. - hirtelen meg állt bennem az ütő. Azt sem tudtam mit mondjak.
- És nem hallottad mit mondtam? - nézek rá, és lever a víz.
- De igen. Valami olyasmit mondtál, hogy nem kérsz kakaót. - néz rám, és elneveti magát, én is megkönnyebbülten vele nevetek.
- De azért remélem tudjátok, hogy a kakaó bármikor jöhet. -nevetek még jobban, és mind a két barátnőm csatlakozik hozzám. Fél órával késöbb, a szobámban össze van pakolva, a lányok pedig menni készülnek.
- Hát Kate, mennünk kell. Holnap találkozunk. És ne felejtsd el felhívni Alex-et. - mondja Cami. A francba! Megígértem neki, hogy felhívom...
- Cami... Nem felejthetnénk el ezt az egészet?
- Nem! Akármit, de ezt nem!!! -mondja Cammila ragaszkodva a dologhoz.
- Nem akarom felhívni. Nem akarom az egészet!
- Kate!! 2 éve bele vagy zúgva. Nem gondolod, hogy lépned kellene az ügy érdekében?! - néz rám barátnőm kifejezéstelen arccal.
- NEM! Az gondolom, hogyha akar tőlem valamit, a csókunk után már Ő is léphet!
- Kate...
- Nem Cami, tudod hogy mindig én tettem meg az első lépést, mostmár ráhagyom, ha akar tőlem valamit, úgyis megkeres! - mondom ellentmondást nem tűrően.
- Rendben. Csak neked akartam jót!
- És ezt köszönöm, de már elegem van!
- Rendben, nekünk viszont most mennünk kell.- mondja majd megölel, megölelem Blairt is aki egész végig csak csendben ácsorgott mellettünk. A lányok összeszedelözkedtek és mikor kimentünk a ház előtt álló autóba pattantak. Bementem a lakásba és felvettem a konyha asztalra tett telefonom.
- Csipogott! És ha jól láttam, Cameron írt! - mondja anya mosolyogva.