Ez a történet egy lányról szól, aki különös körülmények között két srác között örlődik. Katenek el kell döntenie melyik fiút választja, sajnos ez nem egy egyszerű döntés, az egyik fiúba már évek óta bele van zúgva, a másikat pedig csak egy balszeren...
Másnap a suliban, Cami már a helyén ült. Mindig mellette ülök, de a tegnapi vita után, nem volt kedvem odaülni, így az általában mindig üres helyet foglaltam el a leghátsó sorban, tehát Camilla nem tudhatta, hogy mentem aznap suliba, Blair pedig beteg lett.
Becsengettek, és elkezdődött a tanítás.
-Jó reggelt gyerekek.
-Jó reggelt tanárnő.-köszönt egyemberként az egész osztály.
-Vannak hiányzók?-kérdezte a tanárnő körbenézve.
-Blair Styles és Kate Backhem.-szólt Camilla.
-Én itt vagyok tanárnő -nyújtottam fel a kezem - de Blair tényleg hiányzik. -tettem hozzá, és Camira néztem aki meglepetten nézett hátra rám.
-Rendben, köszönöm. Más hiányzó?
-Nincs. -szólalt meg egy srác.
-Rendben, akkor kezdjük is. Mindenki nyissa ki a könyvet a 79. oldalon és csendben olvassa el a szöveget, majd csinálja meg a hozzátartozó feladatokat. -én épp csak elkezdtem olvasni a szöveget, amikor az előttem ülő fiú egy papírfecnit tett le az asztalomra, amin a nevem állt. Kinyitottam a "levelet" és elolvastam a benne lévő rövidke üzenetet:
"Beszéljük meg...
-C. "
Camillától jött, aki hátra fordulva figyelt, de amikor észrevette, hogy nem válaszolok, visszafordult és csinálta tovább a dolgát. Amint az órának vége lett, felkaptam a holmimat, és kisiettem a teremből.
-K!!! Állj már meg!!!- kiabált utánam Cami. -Te sem hiszed, hogy annyiban hagyom ezt az egész hiszti dolgot. -mondta és elkapta a csuklómat.
-Mit vársz?! Mit mondjak?! Hogy sajnálom amiket mondtam?! Mert akkor arra várhatsz, ugyanis egyetlen szót sem szívok vissza!!! -rántottam ki csuklómat a szorításából.
-Gyere, beszéljük ezt meg valami nyugodtabb helyen. -mondta majd megint megragadta a kezem és behúzott a lány mosdóba.
-Egy árva szót....- Cami közbevágott.
-Sajnálom! Nem kellett volna úgy kiakadnom... Tudtam milyen régóta vártál erre, és most ahelyett hogy együtt örültem volna veled, totál letoltalak... Őszintén sajnálom.. Te vagy a legjobb barátnőm, nem akarlak elveszíteni... -mondta a padlót méregetve. Totál lefagytam azon amit mondott. Nem volt hibás semmiért... Persze nem kellett volna úgy kiakadnia ezen az egész Alex vs Damien dolgon. Alexet választottam, lehet nem volt szép ahogy és amikor ezt tettem, de őt szeretem, és nem tudom csak úgy egy idegen miatt kiverni a fejemből.
-Nem kell bocsánatot kérned. Semmi rosszat nem tettél. -mondtam a könnyeimmel küszködve, mire Camilla is felnézett könnyező szemekkel, majd egymás nyakába borulva megbocsájtottunk egymásnak. -Szeretlek.
-Én is szeretlek K.
-Soha többé ne veszekedjünk, jó?? -tettem fel a költői kérdést.
-Rendben. -jött a "költői" válasz. -És akkor most meséld el, hogy mégis mi történt pontosan.-mondta mosolyogva, én pedig elmeséltem neki a tegnap történteket, kicsit részletesebben.
Utolsó óra után, épp indultunk hazafelé, mikor megrezzent a telefon a zsebemben. SMS-em jött.
"Feladó: Damien"
"Tárgy: Lent várlak."
"Szöveg: Itt vagyok a sulid előtt, gyere le."
-Öööööhm... Cami.. Épp most kaptam egy SMS-t Damientől.
-Mit akar??
-Hogy menjek le, mert ott vár az udvaron.
-Megvárlak a büfénél, okés? -mondta félmosolyra húzva a száját.
-Oki, sietek. -mondtam és lerohantam a lépcsőn. Kiérve egyből megláttam a padon ücsörgő Damien-t, aki szintén egyből kiszúrt.
- Szia. -mondtam lihegve.
-Szia.-mondta kissé szomorúan.
-Mi újság? -kérdeztem.
-Szerettem volna veled beszélni.
-Miről...?-túrtam bele csapzott hajamba.
-A tegnapról... Nem akartam bunkó lenni vagy hasonlók, csak kicsit túlgondoltam a dolgokat és azt hittem meg van közöttünk az a bizonyos "szikra"..
-Damien.. Én nagyon kedvellek, de csak mint barátot..
-Értem. De csak hogy tudd, nem mondok le rólad, így vagy úgy elnyerem a szíved. -mondta majd mosolyogva kacsintott egyet én pedig felnevettem a kijelentésen. -Na akkor szent a béke?? -villantott gyönyörű mosolyt.
-Szent. -mondtam én is mosolyogva és megöleltük egymást.
-Mi a jó büdös franc folyik itt?! -hallottam Alex ideges hangját a hátam mögött.
-Jó időzítés, mint mindig... -motyogta Damien.
-Semmi, csak megöleltem egy barátomat. Alex, Ő itt Damien, Damien, Ő itt Alex. - Alex figyelembe se vette Damien-t csak felém fordult.
-Miért ölelgeted ezt a....- mérte végig Damien-t. -az embert..? -kérdezte nyugtalanul.
-Mert barátok vagyunk, komolyan Alex, ne parázz már. -mondtam, majd közelebb hajoltam és lágy csókot hintettem puha ajkaira. -Vissza kell mennem Cami-ért, meg vársz?- öleltem át a derekát.
-Persze.
-Sietünk. -nyomtam gyors puszit az arcára, megfordultam és elköszöntem Damien-től, majd besiettem az épületbe, ahol Camilla várt rám. -Camiiii!! -kiáltottam, mire Ő odasietett hozzám és együtt indultunk meg kifelé. Egyre hangosabb kiabálást hallottam az udvar felöl, és gyorsabbra vettem a tempót. Az udvaron egy nagy körbegyűlt tömeg fogadott, akik egyre hangosabban kántálták hogy "bunyó bunyó bunyó", én pedig csak reménykedtem hogy nem a két fiú verekedett össze akiket körülbelül 5 percre hagytam magukra. Átverekedtem magam a tömegen, és amint a kör közepére értem, megláttam a földön fetrengő Alexet és Damien-t. Földbegyökerezett lábakkal figyeltem ahogy egyszer Alex, máskor Damien kerekedik felül és úgy püfölik felváltva egymást. -Eléééég!!!!! -kiáltottam el magam, mire a körénkgyűlt tömeg elcsendesült, a fiúk pedig abba hagyták a verekedést. -Mégis mi a pokol folyik itt?!?! -kiabáltam, a tömeg pedig kezdett szétszéledni. -Tudjátok mit?! Nem érdekel! -mondtam könnyekkel telt szemekkel.
-Kate!! Várj!-kiáltott utánam Alex.
-Mire?! Magyarázatra?! Nincs rá szükség, eleget láttam...-mondtam sírva barátomnak, majd hátat fordítva elsiettem, már amennyire sietni tudtam.
-Ezt elszúrtad... -mondta Cami szemrehányóan a véres arcú Alex-nak.
-Camilla...
-Igen?
-Beszélnél vele..? -nézett rá Alex kétségbeesve.
-Nem.
-Nem? -nézett Alex meglepetten.
-Nem, bizony. Ezt neked kell helyrehoznod, mivel te vagy a pasija.. És ha most megbocsájtasz, megyek és megvigasztalom..- mondta és utánam sietett.
-A francba...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
