ÁlomPasi

19.Rész

-Mi...a szar?! 

-Kate... Szia.. Már mindenhol kerestelek..-jött közelebb hozzám megigazítva a haját.

-Aha, képzelem...-mondtam, majd elfordultam és lementem a lépcsőn, de Alex utánam jött.

-Kate!!-kiáltott utánam.-Neked mi bajod van?!-háborodott fel. 

-Nekem mi bajom van?! Inkább neked mi bajod?! Láttam a lányt kijönni a szobából, amiből 2 perce léptél ki!! Alex, nem szeretem ha palira vesznek... Lefeküdtél a lánnyal?

-Kate... Ugyan már...-kezdte a magyarázkodást.

-LEFEKÜDTÉL VELE?!-ordítom.

-AZ ISTEN SZERELMÉRE!!! IGEN!!!-ordította vissza a lépcső közepén. Az arcom fal fehér lett, a ház forgott velem. 

-Ezt nem hiszem el...-motyogtam magamba. 

-Nézd, Kate, sajnálom... -jött közelebb és megsimította a karom, de elrántottam.

-Ne... Érj.... Hozzám! -jelentettem ki. -Vége.

-Hogy mondod?-kérdezte Alex szemkontaktust keresve.

-VÉGE! ÉRTED VAGY TAGOLJAM?! -mondtam aztán lerohantam a lépcső aljáig de visszafordultam. -Jah, és megcsókoltam Damien-t! -szóltam vissza majd hátatfordítottam és elsétáltam. Ki kellett jutnom onnan. Utat törtem magamnak az emberek között és kimentem az udvarra, ahol a hüvös széltől az arcom egyből kipirosodott. Nagy levegőtt vettem, majd kifújtam, de a fejem még mindig nem tisztult. Miért csinálta? Ha baja volt, miért nem mondta meg? Miért nem szólt?Neki adtam a szüzességem, erre párórával késöbb megcsal..  Zokogva a földre rogytam, úgy éreztem kiszakad a mellkasom. Már vagy egy órája sírhattam kint a fűbe, amikor elkezdett esni az eső. -Haza kell mennem.-gondoltam, majd felálltam és kissé ázottan bementem a házba. Csak haza akartam menni, hogy még tovább sírhassak, hogy teletömjem magam fagyival, miközbe megnézek valami romantikától csöpögő filmet és még tovább sírjak, de nem, nekem bele kellett futnom Camilla-ba.

-Hééé, Kate. Mizu? -kérdezte nevetve, de egyből elkomorodott amikor meglátta a bőgéstől vörös szemeimet. -Héhéhééé, mi a baj?? 

-Szaha...kíhí..tohhttuuunk. 

-Hogy miii?! Mégis miért?! Mit csinált?! 

-Meeeegcsahhhaaaaalt.

-MIII?! KIVEL?! -kérdezte magából kikelve.

-Nem tudooom... -mondtam kicsit nyugodtabban, de Cami még mindig ki volt borulva. 

-Ne sírj, szivem. Nem érdemli meg. Gyere, hozzunk rendbe. -karolta át a vállam és felkísért a fürdőbe. -Kell egy kis szempillaspirál meg egy kis rúzs. -kezdett el túrni a táskájában.-Ezt pedig szépen leszedjük. -mondta majd elkezdte lemosni a sminkemet, aztán kikente a szám meg kifestette a szemem és kész voltam. Camilla csodátt tett. Nem látszottak a kisírt szemeim meg a piros orrom. -Most lemegyünk és széééét bulizzuk az agyunkat.- mondta, és megölelt. Mikor kiléptünk a fürdőből, Damien-be botlottunk. 
-Szia.

-Szia, mi újság??-kérdeztem. 

-Semmi. Jó a buli, igaz? 

-Jah.. Kinek? -nevettem kínosan. 

-Figyu, Kate. Lemegyek, megkeresem a többieket. Rendben leszel?-kérdezte Cami. Meg akart biztosodni róla, hogy egyedül hagyhat Damiennel. 

-Persze, menj csak. Majd megyek én is. -símítottam meg a vállát mosolyogva. Camilla méllyen Damien szemébe nézett. 

-Ha bántani mered, esküszöm, hogy én is bántani foglak téged. -bökte mellkason, majd elment. 

-Wow, ez mi volt? -nevetett.