ÁlomPasi

23.Rész

Másnap reggel iszonyú fejfájással és hányingerrel ébredtem, annak ellenére hogy előző este kihánytam magam rendesen. Emlékeztem mindenre ami tegnap este történt. Táncoltam Camival, aztán táncoltam Damiennel és csókolóztam is Damiennel. Te jó ég!! Camilla!! Kicsit túl hirtelen ültem fel az ágyamban és megszédültem. Mikor elmúlt a szemem előtt lévő feketeség, megláttam Camillat magam mellett. Vajon hogy került haza? Majd ha felébred megkérdezem tőle. Óvatosan felálltam és kimentem a fürdőbe, hogy megmossam az arcom. A hidegvíz lehűtötte az arcomat és egyből jobban éreztem magam. A szobából hallottam ahogy Cami álmosan a nevemen szólítgat. 

-Kate! -mondta nagyon elhúzva. 

-Tessék? -kérdeztem vissza a fürdőből. 

-Hol vagy?? 

-A fürdőben, miért?

-Azt hiszem hányni fogok! -mondta elcsukló hangon.

-Ne, ne, ne!! -rohantam vissza a szobába egy lavorral a kezemben, amit Cami álla alá tartottam, Ő pedig épphogy megvárta hogy odarakjam, amikor kibukott belőlle az első adag. Aztán a második. És a harmadik is. Amikor végzett megszólalt. 

-Nagyon sokat ittam. Nagyon rosszul vagyok. -nyöszörögte.

-Így nem mehetsz haza még. Nagyon k.o. vagy. -gondolkodtam hangosan. 

-Csak pihennem kell még egy kicsit meg ennem valamit, aztán jobban leszek. 

-Pizza? 

-Jó lesz. -rendeltünk egy-egy pizzát és amíg megérkezett bekapcsoltunk egy filmet. Camilla közben megmosakodott is ittunk egy kávét. Megérkezett a pizza is, aztán visszamentünk a szobámba és elindítottuk a filmet. Körülbelül egy óra lehetett, amikor vége lett a filmnek. 

-Jobban vagy? -fordultam Cami felé.

-Igen, sokkal. Ez a pizza eskü gyógyítóhatású.-nevettünk fel egyszerre. -Lassan haza kéne mennem. -tápázkodott fel. 

-Rendben, kikísérlek. -kimásztam az ágyból és kinyitottam Camilla előtt az ajtót. Kezébefogta a cipőjét meg a táskáját és lesétált a lépcsőn. Utána battyogtam még mindig kicsit szédülve. -Óvatosan vezess! -mondtam mielőtt beszállt volna a kocsijába. -Jajj várj! Hogy jöttél haza??

-Damien hazakísért. -mondta, majd a kocsit beindítva dudált két rövidet és elindult. Biztosan miattam csinálta. Tudja, hogy a barátaimnál és a családomnál nincs fontosabb számomra. Tudja, hogy ezzel nagyon sok plusz pontot tud nálam szerezni. A gondolat, hogy ennyire be akar nálam vágodni, mosolyt csalt az arcomra. Visszaslattyogtam a házba és ittam még egy kávét hogy feléledjek. Mivel anyukám már dolgozott így gondoltam teszek neki egy szívességet és kitakarítok. Nem nagy házban élünk, felesleges kettőnknek. Mivel az apám elhagyott minket, ezért anyukám egyedüli keresőként nem tudott volna fenntartani egy nagy házat meg egy gyereket mellette. Úgyhogy kisebb házba költözünk amikor elment, mert tudtuk, hogy sosem jön vissza. Új életet kezdett egy másik nővel, felöllünk meg hallani sem akart többé. De mi így is boldogok vagyunk. Mire végeztem a takarítással már három óra volt. Anya is nemsokára hazaért és a megmaradt pizzánkat együtt megettük. A hétvége többi része gyorsan eltelt és jött a hétfő. Már majdnem elfelejtettem, hogy ma randim van Damiennel, amikor kaptam tőle egy SMS-t.

"Késöbb találkozunk Szépségem, remélem jól kiheverted a másnapot. 

xoxo D." 

Mivel megfeledkeztem a randiról, visszarohantam az emeletre és átöltöztem meg dobtam fel egy kis sminket. Sikerült addig szépítkeznem, amíg már csak 10 percem maradt beérni a suliba. -Marha jó..-gondoltam magamban. Kirohantam és bepattantam a kocsimba és kicsit többel mint a megengedett, az irányt a suli felé vettem. Szerencsémre időben beértem a suliba, pont mire csengettek levágódtam Camilla mellé és olyan gyorsan vettem a levegőt, hogy azt hittem kiszakad a tüdőm.