Egy rákos csajszi naplója

~Mi lesz velem?~

Brian elvitt egy üzlethez. Mikor kiszálltam a kocsiból egyből beleszerettem. Brian udvariasan kinyotitta nekem az ajtót és észrevettem, hogy több kopasz nő is mászkált parókákkal telerakott polcok között. Alíg csuktuk be magunk mögött az ajtót egy karcsú férfi és egy molett nő kocogott oda hozzánk óriási mosollyal.
-Sziasztok! Üdvözlünk benneteket "Johs és Jane parókavilávában"!-köszöntöttek.
-Köszönjük.-lepődtem meg.
-Gyertek, csak gyertek!-terelt be a nő.-Én vagyok Jane. A testvérem pedig Johs.-mutattot a cingár férfira.
-Ülj le leányzó!-biccentett egy szék felé Johs.
-Te ismered őket?-súgtam Brian fülébe.
-Soha életemben nem hallottam róluk.-kuncogott.
Leültem a székre és a testvérek belekezdtek történetükbe.
-Tudjátok ezek a nők itt már törzsvásárlók. Úgy gondoltuk, mikor megnyitottuk a boltot, hogy elérhető áron fogunk árulni jó minősígű parókákat. Mindig adakoztunk valahogy, mint most is. Semmit nem nyerünk a bevételből, de ez minket nem is érdekel. Az a fontos, hogy ti jól érezzétek itt magatokat és bátran betudjatok jönni az üzletbe. Ugyan ki akarna egy olyan üzletbe bemenni ahol silány áru van drágán?
-Ez pontosan mit takar?-tártam szét a két kezem.
-Kiválasztunk közösen egy parókát, ami jóll álna neked, de ha szeretnéd még át is szabhatjuk.
-Ó!-nyílt tágra a szemem-Mi ez, ha nem a menyország?
-Vicces vagy, tudod?-lökte meg a vállam Johs.
-Milyen színűt szeretnél?- kérdezték.
-Hát ezen még nem gondolkoztam.
-Ezt felpróbálod?-mutatott egy váll felett érő kis feketére.
-Aha.-bólintottam.
Ezek után felpróbáltam rövidet, hosszút, egyenest göndört, de végül egy lila derékig érő, lila parókán akadt meg a szemem. Fel is raktam a fejemre és, amint belenéztem a tükörbe egy mosoly ült ki az arcomra. Sosem szerettem a lilát, de így nagyon jól nézett ki.

-Mennyibe kerül?-kutattam a táskámban pénztárcáért.
-Ajándék.-kacsintottak.-Csodásan áll.
-Köszönöm, de hadd fizessem ki.
-Nem lesz szükség rá.-fogta meg a kezem Johs.
-Rendben, de ha újra idetévednék-nevettem-akkor fizetni fogok, ha tetszik, ha nem.
-Kezet rá!-nyújtott kezet Jane.
-Mindjárt jövök.-lépett vissza az ajtóból Brian.
Láttam, amint a pulton hagyott némi pénzt, hiába csóválták a fejüket a testvérek.
-Te vagy a mindenem!-simultam hozzá , mikor kijött.
-Ezt megérdemled.-adott egy puszit.
-Szeretlek.-hajoltam hozzá közel.
-Szeretlek Zoe.-lehelte rám, majd megcsókolt.
Miután visszamentünk a kórházba Briannek elkellett mennie dolgozni. Később bejött Kate és anya. Megdöbbenve néztek rám.
-Mi ez?-mutattak a parókára.
-Az új hajam, a régi-vettem kezembe-nos kicsit kihullot.
-Egyedül vágtad le?-fakadt sírva anyu.
-Itt volt velem Brian.-szóltam.
-Nagyon jól áll ez az új haj.-fogta meg Kate.
-Köszi.
-Igen. Tényleg nagyon csodás.-próbált meg egy vigyort erőltetni az arcára anyu.
-Anyaaa ne csináld már...-szóltam rá.
-Tényleg tetszik, de miért nem szóltál, hogy hullik a hajad?-motyogta.
-Nem akartam.- zártam le ennyivel.
-Várod már a holnaputánt?-ugrott be mellém Kate.
-Mi lesz holnapután?-kérdeztem.
-A szülinapod.-nevetett ki Kate.
-Úh, tényleg. Majd bejöttök?
-Persze kicsim, hogy kérdezhetsz ilyet.-ült le az ágyam végébe anyu.-Egyébként van valami kívánságod?
-Adj egy olyan gyógyszert, ami kigyógyít ebből a borzalomból.-húztam el a szám.
-Bárcsak megtehetném.-szorította meg a kezem.
-Hoztunk neked csokis sütit.-ugrasztott ki gondolatmenetünkből Kate.-Kérsz? Én csináltam.
-Igen, kérek.-bólintottam.
A süti nagyon finom lett. Kate imád főzni és sütni.
-Képzeld! Beiratkoztam egy cukrásztanfolyamra.-mesélte.
-Jó döntés volt.-jelentettem ki.
-Had csináljak rólatok egy képet.-vette anyu elő a kamerát.
Kate szorosan mellém ült és megigazította a haját.
-Mondjátok: csíz!-utasított anyu.
-Cszíz!-nyújtottuk el az "í" betűt, mint az ovisok.
Megkértem anyát, hogy menjünk el a többiekhez is és csináljunk közös képeket. Először Kathrine-nel és Kevinnel csináltunk képeket, aztán Williammel és végül Briannel.
-Itt vagyunk.-jött be Kath és Kev.-Elmegyünk valahová?
-Most?
-Most.-húzott ki az ágyból.
-De hová?-kérdeztem.
-Majd meglátod.-kacsintott Kath.
Elmentem a fürdőbe, kicsit rendbe szedtem magam és indultunk is a villamoshoz. 2 megállót mentünk és leszálltunk. Ott várt ránk Brian és Nickol. Nick megölelt és mikor meglátta a parókát, majd ki ugrott a bőréből. Volt a közelben egy bevásárlóközpont és oda mentünk be. Kiderült, hogy Brian egy kis baráti estét tervez velünk. A fiúk elmentek némi piát venni. Mi lányok a mosdót céloztuk meg.  Én egyből berohantam az egyik fülkébe.
-Jézusom! Régen volt, hogy egy napig is kibírtad wc-zés nélkül.-kiabálta Nickol. Még szerencse, hogy rajtunk kívül senki nem volt bent.
-Tudom...de a gyógyszerek ezt teszik velem.-nevettem.
-Nekem nem kell mondani.-szólalt meg Katherine.-Naponta 10-szer kell pisilnem.
Itt mindhárman felnevettünk. Kezet mostam és elindultunk a bejárathoz. Kb. 3 percet vártunk és jöttek is a fiúk.
-Na ezt most hova tegyük?-kérdezte Kevin a vodkákra és a borokra utalva.
-Van egy ötletem. Gyertek!-mutatott a bevásárlókocsik felé Nickol.
-Kicsit arrébb toltuk a kocsikat, az egyikbe én és Nick ültünk bele, a másikba pedig Kath a piákkal. Brian a mi kocsinkat tolta, Kevin Katherine-ét. Gyorsan letértünk egy olyan útra, hogy ahol nem sok autó jár és elkezdtek a fiúk szaladni. Nagyon jó érzés volt, ahogy a szél belekapott a "hajamba" , és ahogy az arcomat súrolta. Végül úgy döntöttünk, hogy mégis csak felülünk egy villamosra, mert kezdett sötétedni. Így a legközelebbi megállóhoz indultunk. Brianékhez mentünk.  Ő és Kev megcsinálták a vodkanarancsot, mi pedig vettünk fel fürdőruhát. Nick hozott nekem is.
2 tátott szájjal álló fiút láttunk a lépcsőről lejövet.
-Vedd fel az állad a földről drágám!-ütögettem meg Brian vállát.
-Bocsánat, de nem kellene ilyen bombázónak lenned.-vihogott.
A medencékhez mentünk és ott próbáltak a fiúk minket elkapni, aztán kimentünk inni. Kev mindenkinek töltött vodkanarancsot, mikor csengettek. Brian futott is előre kinyitni az ajtót. Végül nem egyedül tért vissza.
-Megtudtuk, hogy itt buli van!-jött elsőnek az a lány, akit a múltkor láttam Brian társaságában.
-Ugye nem baj, hogy eljöttek?-jött ki Brian is az ajtón még pár sráccal és csajjal.
-Nem...dehogy.-kortyoltak bele az italukba a többiek.
Ezek után a zenét kétszer olyan hangosra vették, mint volt és alíg értettem ki, mit mondott. Én azt hittem, hogy aznap este kicsit elengedhetem magam a barátaim körébe de helyette csak idegeskedtem. Elmentem a mosdóba, hogy megigazítsam a parókámat. Semmi baj nem volt vele, de azért aggódtam, hogy egyszer talán leesik, így fújtam rá Nick hajlakkjábból egy csöppett. Mikor visszatértem láttam, hogy az a csaj Brian nyakába akarja felküzdeni magát. Odasétáltam az asztalhoz és egymás után lenyomtam 5 felest.
-Nem volt ez egy kicsit sok?-kérdezte Kevin.
-Szomjas voltam.-raktam le a poharat.-Gyere!
Beugrottunk a medencébe. Vagyis hát én bemásztam. Tényleg nem akartam tönkretenni a "hajam". Felkéreszkedtem Kev nyakába és most már én is onnan buliztam. Nem akartam, hogy mindenki jól érezze magát, csak én nem. Ám ezt a mások nem vették figyelebe.

-Harc! Harc! Harc!-ismételték. Azt akarták, hogy én és az a lány próbáljuk egymást lelökni a fiúk nyakából. Végül is. Én tényleg mindent bevetettem, hogy azt a kis cafatot leborítsam a pasim nyakából, de nem ment. Ő pedig kitekerte egyszer csak a karom, mire én belékarmoltam, de kirántotta kezét az ujjaim közül és hátraestem. Olyan erővel csapódtam a vízbe, hogy beütöttem a lábam és a parókám se maradt a helyén. Szerencsére ezt Kath észrevette és a segítségemre siettek. Míg Brian és a többiek ünnepeltek Nick és Kath kihúzott a vízből és rendben visszakerült a haj a fejemre.
-Köszi csajok!-fújtam ki a levegőt.-Megyek iszom valamit.
Töltöttem magamnak egy pohár bort, majd miután elfogyott egy következőt. Aztán inkább megfogtam az üveget és bevittem a magammal a házba. Leültem a lépcsőre és elkezdtem kortyolgatni az italt. Láttam, amint Brian bejön mögötte a cafkával, aki rácsapott a pasim seggére. Legszívesebben megcibáltam volna, de nem volt erőm felállni.
-Jól érzed magad?-ült le mellém egy ismeretlen srác.
-Te meg ki a fene vagy?-köszöntöttem kedvesen.
-Christian. És te vagy...
-A legrosszabb rémálmod.-fejeztem be mondatát.
-Jaj, ne csináld már!-ki ez, hogy parancsolgat nekem.-Gyere bulizni!
-Nem.-ráztam a fejem.
-Naaa, csak egy tánc.-fogyatékos, hogy nem veszi észre , hogy nem érdekel.
-Van barátom.-reméltem ettől majd elmegy.
-Aki most Ruby-val röhögcsél.-hát nem ment el.
-Tudod mit...igazad van.-álltam föl a helyemről.-Miért ne szórakozhatnék mással?
-Akkor...táncolunk?-csillogott fel fekete szeme.
-Naná.-húztam ki a "tánctérre" vagy annak kijelölt helyére. Figyeltem ahogy Kev Katherine-t forgassa meg, Nick pedig valami fiúval beszélget.
-Szóval..még mindig nem tudom a neved.-kezdett bele a beszélgetésbe Chris.
-Zoe.-léptem egyet hátra, mikor ő egyet előre.
-Szép név.-bókolt. Nem mondtam rá semmit, inkább tovább táncoltam.
-Mi a baj?-kérdezte pár perc múlva.
-Fáj a lábam. Megütöttem a medencébe.-kaptam a bokámhoz.
-Leüljünk?-mutatott a székek felé.
-Nem lenne rossz.
Leültem, ő pedig elment nekem fájdalomcsillapítóért.
-Bocs, hogy csak most jöttem vissza, de alíg találtam meg.-szuszogott.
-Semmi baj. Köszönöm.-öleltem meg és adtam neki az arcára egy puszit, amitől elmosolyodott. Furcsa, hogy néhány perccel azelőtt még megtudtam volna folytani egy kanál vízben, de jól esett, hogy valaki észrevett és törődött velem.