Tegnap este Nash meg én elmentünk randizni elvitt egy nagyon szép étterembe utána pedig elmentünk a partra majd valamikor hajnali kettő után bedöltünk az ágyba és elaludtunk.
Ma reggel mikor felkeltem Nash nem feküdt mellettem hanem a fotelba ült és valakivel telefonált. Mikor letette a telefont eléggé idegesnek tűnt.
-Jó reggelt kicsim-mondta majd egy puszit nyomott a számra és hozzám bújt.
-Neked is-simogattam a fejét, imádom azt a hosszú haját-Nash, valami baj van kicsit idegesnek tűnsz.
-Nem, dehogy, nincs semmi baj.-mondta de látszott rajta, hogy van valami. De mindegy nem fogom eröltetni majd elmondja ha akarja.
Nagy gondolkodásomból az ébresztett fel, hogy Nash puszilgatja a hasam.
-Mit csinálsz?-kérdeztem, de ő nem válaszolt csak haladt egyre feljebb. Mikor elérte a nyakam elkezdte finoman szívogatni amit én egy jóleső nyögéssel jutalmaztam majd tovább haladt a számhoz és ráérősen megcsókolt.
-Le kéne menni a srácokhoz.-mondtam es eltoltam magamtol miután egy utolsó puszit nyomtam a szájára.
-Ünnep rontó.-nézett rám durcás fejjel.
-Nem, csak éhes.
Mikor lementünk elég érdekes látvány fogadott....megint. Furcsa is volt ez a nagy csend. Szóval visszatérve a témára odalent minden fiú száján ragasztószalag volt mellettük pedig Alissa valami valóság showt nézett a tévén.
-Alissa, mi van itt?-kérdeztem.
-Gyerek nevelés.
-Hát ha neked ez gyerek nevelés már most sajnálom a tiedet.
-Köszi Hope, én is szeretlek.
-De most komolyan mit csináltál, hogy ilyen nyugisak?
-Hát megfenyegettem őket, hogy ha nem maradnak csendben beragasztom a szájukat, erre csak kiröhögtek. Hát én megkerestem a ragasztószalagot és körbetekertem párszor a fejükön, megpróbálták leszedni de sehogy se ment mert elvileg nagyon fáj nekik, egy idő után megunták és ide ültek mellém.
-Te nem vagy normális- mondta Nash röhögve.
Pár órával késöbb már mindegyik idióta ragasztó mentes volt, igaz Gilinsky hajának a nagyrésze eltünt de amíg ő nem tudja addig nincs gond.
-Hope, beszelhetnénk? -kérdezte a bátyám.
-Persze-mondtam és kimentünk a konyhába- na mondjad Cam mi a baj?
-Hát az a helyzet, hogy van egy lány...
-Igen gondolom Alissa.
-Igen és...várj ezt honnan tudtad?
-Cameron ismerlek hisz a bátyám vagy, és ha más nem is én észreveszem ha úgy nézel egy lányra, és drága barátosnémra elég rendesen úgy nézel.
-Ahj-döntötte le a fejét a pultra- mit csináljak?
-Hát elösször is hívd el randizni, vidd mondjuk a tengerparta piknikezni utánna meg majd kialakul.
-És téged nem zavarna?
-Engem hogy zavarna már? Cameron a bátyám vagy a te boldogságod nekem többet jelent mindennél.
-Még a kajánál is?
-Hát....igen szerintem még annál is.
-Köszi hugi, hogy vagy nekem.-jött oda hozzám és jó szorosan átölelt.
-Anyának köszönd.
-Neki már megköszöntem hisz világra hozta a szívem másik felét.
-Szeretlek Cam.-bújtam hozzá még szorosabban.
-Tudom hugi, èn is.-még egy ideig így álltunk majd Nash bejött a konyhába.
-Jaj bocsi nem akartam megzavarni a tesós megbeszélést-nézett ránk mosolyogva.
-Nem zavartál meg semmit bro.-mondta Cam.
-Kicsim elrabolhatlak?
-Tőle kérdezd-mutattam a bátyámra.
-Beszélgessetek csak- mondta Cam majd egy puszit nyomott az arcomra és kiment a konyhából.
-Szóval...-kezdte Nash miután vett egy nagy levegőt, elég idegesnek látszott- azt szeretném kérdezni, hogy...
YOU ARE READING
Beleszerettem, csupán egy nyár alatt /N.G./ [Befejezett]
FanfictionSoha. Soha nem gondoltam volna, hogy beleszeretek. Hogy beleszeretek a bátyám legjobb haverjába, akire kis korom óta a tesómként tekintek, aki ott volt velem mikor szükségem volt rá. Nem hittem volna, hogy megtörténhet. De ebben a furcsa világban bá...