Beleszerettem, csupán egy nyár alatt /N.G./ [Befejezett]

15.rész

Iszonyatos ordibálásra ébredtem. Szuper, gondoltam, ma se ébredhetek nyugisan. Kikeltem az ágyból gyorsan magamra kaptam a köntösöm és átmentem Cameronék szobájába mert ha jól hallottam onnan jött a kiabálás, ahogy hallom őket se nagyon érdekli, hogy egy szállodában vagyunk. Mikor beléptem a szobába egy hajkefét láttam hirtelen elsuhanni a szemem elött ami Cam gyomrában landolt és feltehetőleg Alissától indult, komolyan mint valami rossz spanyol szappanopera. Alissa már nyúlt volna a következő tárgyért, hogy támadást indítson Cam ellen amikor közbe szóltam.

-Srácok, állj-kiáltottam el magam-mi van itt?

-Tegnap még ez az idióta azt mondta, hogy szeret és megkért, hogy legyek a barátnője ma meg már az egyik szobalánnyal enyelgett-mesélte sírva legjobb barátnőm.

-Hogy mit csináltál?

-Na jó, Hope ez nem teljesen így volt. Lily megbotlott és én pont úgy kaptam el, hogy egy elég félreérthető pózba kötöttünk ki.

-Oh, mostmár neve is van a kis ribancnak? Egy perce még azt mondtad, hogy a nevét se tudod, és amúgy meg az a csók amit én véletlen megszakítottam az is csak optikai csalódás volt Cameron?-ordibált Ali.

-Baby, mondom felreérted, az a csók...

-Te csak ne babyzz itt nekem!

-Rendben, Alissa, szóval az a csók. Elősször is ő csókolt meg engem mert nem tudta, hogy barátnőm van..

-Hé, emberek mi folyik itt? Az egész épület tőletek zeng.-jött be a szobába Nash.

-Cam megcsalta Alit.-vágtam rá azonnal.

-Mi?

-Bro, ez nem igaz. Én csak elkaptam a csajt, ő meg  lesmárolt mert azt hitte nincs senkim.

-Oké, tényleg nem megcsalás.

-De ez az-vagtuk rá egyszerre Alissával.

-Kicsim, nem Cam  csókolta meg a csajt.

-De vissza csókolt neki.

-Ez reflex még jó, hogy vissza csókolt.

-Ahha, szóval te is ilyen könnyen megcsalnál engem?

-Ahj, baba tudod nem úgy értettem.

-Ahha, hát persze. Szerintem jobb lesz ha egy időre átköltöznék ide, Cam meg hozzád.

-Szó sem lehet róla.

-Oh, dehogynem-mondtam majd átmentem a szobánkba pakolni.

-Kicsim, ne csináld ezt könyörgöm. Nem úgy gondoltam te is tudod.

-Nash szerintem hagyjd ezt úgy is átköltözök.

-Baba, megteszek bármit, csak könyörgöm ne csináld ezt-és ez volt az a pillanat amikor Nasht elősször láttam sírni, Nash Grier akit születésem óta ismerek most sírt elsőnek előttem és miattam.

-Nash-simítottam végig arcán-nem azt mondtam, hogy ezzel vege köztünk mindennek, csak rosszul esett, hogy te igy reagáltál erre az egészre.

-Értem, de ugye nem mész át a másik szobába?

-De, Alissának szüksége van most rám.

-Oké, akkor menjél-mondta letörten.

-Szeretlek Nash, és ezen semmi nem fog változtatni, az sem, hogy ma nem alszunk eggyütt oké?-mondtam majd átmásztam a cuccaimon beleültem az ölébe és szorosan magamhoz öleltem mint egy plüssmacit.

-Oké-ölelt vissza majd belepuszilt a nyakamba-én is szeretlek kicsim.

       Egy órával késöbb      

Miután átcuccoltam Alihoz felöltöztem:

És sminkeltem majd megnéztuk a titanicot, most pedig Alit vígasztalom.

-Nem értem miért tette ez, én szeretem.

-Tudom,de ne sírj észhez tér majd és bocsánatot kér.

-De mikor Hope?

-Nem tudom Alissa, ő a bátyám, eleg kiszámíthatatlan személyiség. Ez bizonyítható az esti palacsintás produkciójával.

-Pont ezt imádom benne, hogy olyan őrült.-és ekkor jöttem rá hogy a legjobb baratnőm tényleg beleszeretett a bátyámba.