White Magic - Az átok

A matekóra 7. rész

Reggel tányércsörömpölésre ébredtem. Értetlenül, fájó szemekkel nyúltam fel az éjjeliszekrényemre, majd óvatosan kitapogattam a karórámat. Az arcomhoz közel tartva leolvastam róla az időt, de amint megláttam, mennyit mutatnak a mutatók, lendületesen lerúgtam a takarót, és kapkodva öltözködni kezdtem, enyhén szólva késésben voltam... Egy újabb törékeny dolog csapódott lent a padlónak, én pedig összerezzentem. Valószínűleg mind a két szülőm itthon van, és szokásukhoz híven veszekednek. Miután magamra kaptam pár tiszta ruhát, amik elsőnek a kezem ügyébe kerültek, behajigáltam a táskámba az aznapi könyveimet, majd a szemfedővel a kezemben kinyitottam az ajtót, és levágtattam a lépcsőn. A veszekedés tovább folytatódott, én viszont oda sem nézve a szemeim elé igazítottam a Hello Kittys darabot, és kirontottam az ajtón. A lábtörlőn még megtorpantam, és hallgattam egy darabig a szüleim vitáját, de nem tudtam sírni, pedig valamiért akartam... Vágytam arra, hogy utálhassam őket, hogy kimutathassam az érzéseimet. A szemem viszont száraz maradt.

Már a kapun túl jártam, mikor rájöttem, hogy a telefonomat a nagy kapkodásban megint nem hoztam magammal, de már nagyon nem akartam visszafordulni, így viszont hogy jutok el a suliba... Végül mégis rászántam magam, más választásom úgysincs. A házat hátulról közelítettem meg, átmásztam a kerítésen, így a hátsókertbe jutottam, ami sűrű sövénnyel van körbevéve. A pázsiton álltam, a szemfedő egy fénysugarat sem engedett át, nekem pedig elegem lett. Annyira nem érdekelt, ha mondjuk, meglátom a szomszédot, vagy egy járókelőt, esetleg apámat! Mérgesen lekaptam a maszkot, és hosszú léptekkel a bungihoz rontottam. A vállammal belöktem az ajtót, ami nehezen, de végül engedett az ostromlásomnak, majd megláttam a rendetlenséget, ami... iszonyú volt. Papírgalacsinok, amire a mennyiségeket írtam fel, összegyűrve mindenfele, kiborult hozzávalók, és a padlóra száradt főzet... hát, a szüleim nem bajlódtak a takarítással. A telóm az asztal alatt hevert, a fekete tokjára pedig rózsaszirom-darabkák kötöttek meg. Sietve felkaptam, és megnyomtam az elöl lapi gombját, hogy megnézzem az időt. 09:41... te jó ég, mit fognak szólni a suliban?

Fél tizenegy lehetett, mikor becsoszogtam a főbejáraton, görcsbe ugrott gyomorral, és tiszta idegben. A bal oldali lépcső felé vettem az irányt, mert az vezetett a biológia előadóhoz, de abban a pillanatban felcsendült a kicsöngetést jelző dallam, utána pedig a hangosbemondó is. „Miss. Adelina Moort kérjük az igazgatói irodába!"

Összerezzentem. Hát eddig tartott volna? És máris kicsapnak? Teljesen magamba zuhanva fordultam sarkon, majd bizonytalan, kis araszolásokkal megindultam az igazgatói felé. Végigtapogattam a falakat, és az ajtókereteket, az említett ajtó elé érve pedig hármat kopogtattam, három gyors, rövid kopogtatás.

- Jöjjön be! – szólt ki az igazgatónő irritáló fejhangja, én pedig engedelmeskedve benyitottam. – Beszéltem az édesanyjával – kezdte a szónoklatát az igazgatónő. Csak némán álltam ott, és hallgattam, amit mond. – Közös megegyezés szerint arra jutottunk, hogy jobb lenne iskolánk jövőjének, ha fél évre áthelyeznénk Önt egy másik iskolába. Ha félév elteltével pedig nem tud javítani az összesített tanulmányai átlagán egy egész jeggyel, marad is ott, ahol van.

Magamban felháborodtam. Egy egész jeggyel? Most erős hármas vagyok, és semmiből sem állok bukásra, szóval nem értem, mi a problémájuk... Legalább 3,40! Hogy a fenébe javítsam ezt ki fél év alatt???

- Itt vannak a papírjai, és a bizonyítványa – nyomott valaki a kezembe egy köteg papírt. – A mai nap már nincsenek itt órái. Az állami iskolában holnap kezd. Ennyi. Most elmehet! – mondta még, majd folytatta a szöszmötölést az asztalán. Mint akinek kimosták az agyát – kibotorkáltam az ajtón, le a lépcsőn, át az aulán, és huh! Friss levegő, végre... Eddig észre sem vettem, hogy már egy ideje nem vettem levegőt, és szédültem. Az állami iskola? Oda jár a város csőcseléke... Akik kibuktak a boszorkány- és mágusképzőkből, vagy már alapból nem vették fel őket oda. Tele drogos, alkoholista, szünetekben cigiző rosszarcú fazonokkal. Hogy fogok én ott kibírni fél évet?